Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-02-21 / 8. szám

dig oly mértékben, a minővel az egész vármegyében máshol nem mérhetnek, mint a pápai áll. tanitóképzőben. Zenetörténeti hangverseny a vidéken — fehér holló ; Köveskuti, vagy mondjuk az intézet e tekintetben úttörő. Köveskuti Jenő tanárnak ebbeli érdeméből semmit sem vonunk le, ha kijelentjük, hogy a hangverseny rendezése minden nehézség mellett aránylag igen könnyű volt, mert oly intézetben, hol az előadó lelkes ifjúságon kivül maga az igazgató is testestiil-lelkestül zenész és tudós, ily művészi estélyek előkészítésének munkája tán nem is munka, hanem élvezet. Mert, hogy Láng Mihály igazgatónak szerenesés keze benn működött, azt nemcsak látni, hanem hallani is lehetett. Láng Mihály ama jellemek közé tartozik, kik a lelkesedést nem kivül, hanem belül viselik. Az egész estén, a hangversenyt magyarázó felolvasása alatt komoly arcvonásai nem változtak, a sűrűn felhangzó tapsokra derű nem ült homlokára, mintha az est sikere őt legkevésbbé sem érdekelné, vagy távolról sem érintené. Pedig szeme, a lélek tükre, fel-felcsillogott az örömtől, hangja mindinkább melegebb lett, a belső tüz, melyet a lelkesedő hallgatóság szított benne — itt talált utat, a szemen és a hangon keresztül. Köveskuti babérkoszorújából azonban még egy pár levelet kell letépnünk, hogy érdemet jutalmazzunk. Köveskuti és Lang csak 2 tagja a triumvirátusnak. A harmadik férfiút, Sarudy Otté tanárt városunk közönsége már ismeri évek óta, és évek óta rendezett képezdei hangversenyein már szinte megszokottá válnak hires 100 tagu férfikarának utolérhetlen sikerei. Ez alkalommal azonban ő is, a szerény, a visszahúzódó művész — kilépett a nagy közönség elé mint előadó énekes; ez idén nemcsak növendékei révén, de közvetlenül is érte az osztatlan elismerés. Erős, szép hangját, melylyel a Rákóczi korbeli énekeket előadta, nem is dicsérjük, — ezt nem róhatjuk fel érdemnek, de igenis kiemeljük az előadás művészies kivitelét. Szépen énekelni annak, kit az Eg szép hanggal áldott meg, nem nagy fáradságába kerül, de jól, helyesen, érzéssel előadni egy dalt — ez a művészet, melyet csak szorgalom utján lehet elérni. Mit mondjunk a növendékekről'? Egy hosszú, szinte végtelen listát kellene tele irni, ha csak a jelentékenyebb szereplőket akarnók felsorolni és csak egy-két szóval is méltatni, és igy, e szűkre szabott helyen meg kell elégedniök azzal az elismeréssel, melyet előadásuk folyamán a közönség direkt utalványozott ki nekik. Végül a műsorról, erről a kész zenetörténeti vázról kell megemlékeznünk. Ha csak egy-egy szót szakitunk ki a műsor egyes pontjainak címeiből, könnyen megérthetjük, miről volt szó. Hunyady . . . ., Tinódi . . ., Thököly . . ., Kuruc . . . Rákóczi . . ., Lavotta . . ., Bihari . . . ., Erkel . . ezek a befutott ut kilométerkövei. Befejezésül még annyit, hogy mély benyomást tett e sorok Írójára a Rákóczinóta, melyet az ifjúsági zenekar adott elő. E dal, mely 1703-ban, akkor keletkezett, mikor Rákóczi Lengyelországból bejött hazánkba, hogy azt szabaddá, nagygyá tegye, a csaták zajából, ágyuk dörgéséből, haldoklók jajából s a fékevesztett vihar zugásából lett összeolvasztva, mely mint varázsvessző talpra tudta állítani a népet. * * * Szép volt a példás gyorsaság, melylyel az egyes szerepváltozásokat eszközölték. Egy pillanat alatt eltűnt vagy előkerült : zongora, harmónium, bőgő, cselló, egy halom hegedű s a kottatartók egész erdeje. Rend, fegyelem, csend uralkodik a rokonszenves ifjúságon ... és ez a figyelőnek oly jól esik. Kedves jelenet volt, midőn a Cinka-Panna kesergőjét játszva, egyszerre elsötétült a terem. Más hangversenyen mi történt volna ? Elhallgatnak. A mi 8 muzsikusunk azonban még a sötétben is végig játszotta szerepét. A hangverseny végeztével a torna terem rövid néhány perc alatt táncteremmé változott és kezdetét vette a táncz Füredi és Lángó muzsikája mellett. Szándékunk volt a hölgyek névsorát összeállítani, de oly zsúfoltan voltak, hogy az összeírás a lehetetlenséggel határos volt. Az első négyest 84 pár táncolta. Rendkívüli vidám hangulat mellett reggeli 6 óráig járták a táncos párok. * * * Egyebekben zsúfolás. Az étterem, a táncterem zsúfolásig tele. Még a hajnali órákban is annyi nép szorongott az egész házban, mint más bálon este 10 órakor. (Sz. S.) A mult hétről. Finita la Carneval! Lezajlott a farsang, Karneval herczeg udvartartását feloszlatta, megtörtént a szokásos hamuhintés és most folytathatják a böjtben azok azt, amit a farsangban elmulasztottak. Ezt azért jelzem ily alakban, mert tapasztalatból tudora, hogy nálunk Karneval herceg csak tetszhalott és a böjtben számtalan esetben jobban érezte magát udvartartás nélkül, mint farsangban az etikettes udvarával. Mielőtt Karnevál herceg fényes temetéséről megemlékeznék, melyet az idén a Sport-egylet rendezett részére a Griff-szálloda nrgytermében, krónikái hűséggel kell beszámolnom a tanintóképezdében lezajlott történelmi hangversenyről, mely farsangi évadunk egyik legszenzációsabb eseménye volt ós melynek fenomenális sikerét még a böjtben sem leszünk képesek kiböjtölni. A hangverseny műsora inkább a zenét értő közönség részére volt összeállítva, de ugy az előadott énekszámok remek összhangzata, valamint az egész hangverseny vezetése oly suggerált kivitelű volt, hogy a laikus közönség is véleményt tudott mondani a fényes rekordról. Az ott meg nem jelentek érdekében jelzem, hogy ezen hangverseny amolyan „Uránia" rendszert követett és ennek a következménye volt a laikus közönségre suggerált műértelrae is. A hangverseny részleteire való hivatkozás nem az én mesterségembe vág, hanem igenis annak folytatása. Hogy mi volt a folytatása azt hiszem ehhez nem kell az Uránia módszerét alkalmaznom. Annyi táncospárt egy tömegben még nem láttam. De még lettek volna többen is, ha elfértek volna, igy kénytelenek voltak elmélyedni a suterén éttermekbe, ahol ugyanazon állapot uralkodott, mint a hangversenyteremből átvedlett táncteremben, sőt a történelmi hűség kedveért kijelentem, hogy ennyi éhes embert még a legnágyobb terjedelmű népkonyhában sem volt alkalmam látni. Valóságos -chassez-croissé volt a tánc és étkezőhelyiség közöt, de csak szorongatott körülmények között. Aki már jól befalatozott, az a táncterembe vonult ha tudott, aki pedig táncközben megéhezett, azaz étterembe kívánkozott, de hogy ételt kaphat-e arról senki sem volt biztos. Ezen tényeket csakis az estély fényes siker rovására jegyeztem fel a krónika részére. Epizodokat a táncteremben alig tudtam konstalálni. Volt is, nem is volt, jobban mondva az egész ügyet nem lehetett komolyan venni, mert a táncosok túlsúlyban növendékek voltak és ezek még az esetleges komoly érdeklődőket is kiszorították a helyzetből és ezt bizonyos joggal tették, mert ők izzadták az estély sikere érdekében. Ez a korölmény okozta tehát azt, hogy „az üzlet érdekében

8 vajmi kevés feljegyezni valóm van ezen estélyről. Mint már említettem Karnevál herceg nekrologja a Sport-bálon lett kitáncolva. Nem nagy, de fényes és diszes társaság gyűlt egybe, hogy Karnevál herceg végtisztessége méltó legyen ahhoz a tradícióhoz, melyben neki már számtalanszor volt része a Griff teremben. Változás csak annyiban volt, hogy ez alkalommal nem a vörös-kereszt, hanem a Sport-egylet rendezte, ugyszinte az, hogy az eddigi gyertyafényt a modern villamvilágitás helyetesitette. Pazar volt a halotti tor. A gárda remekül végezte a kötelességét. A kisegítő gárda egy része is mozgósítva van s eleinte tüzvonalba állott, de minthogy a tulajdonképeni gárda is elégséges volt a felvonulásra, a kisegítő gárda már szünórakor le lett szerelve és hajnali 5 óráig csak a testőr gárda végezte a szolgálatot. Oly vidám és kedélyes hangulat volt még reggeli 5 órakor is, hogy egészen megfeledkeztek a temetési szertartásról és csak arra eszméltek, hogy Karneval herceg örökös csatlósa Amor magas, hangon adta tudtára az udvarnak, hogy Ő Fensége megfeledkezett intézkedni udvartartásáról és ezen körülménynél fogva kiterjeszti uralkodását a böjtre — de csak inkognitóban és ezen böjti uralkodása alatt fogja a hivatása keretébe tartozó társasági és más szerelmi ügyekben Ítéletet mondani, tudatában annak. hogy az ilyen természetű ügyek Pápán nem a farsangban hanem ebben az időszakban lesznek kiböjtölve. A Sportbálról különben krónikái szempontból csak annyit jegyeztem fel, hogy ugy szerelem, mint eljegyzési anyag igen szép mértékben volt képviselve. Nagyobb hatás kedveért, volt még félreértés egyes leendő pároknál ezzel ellenkezőleg volt azután erős közelítés és régi vonzalom felbuzdulása is, de ezt csak átmeneti korszaknak lehet tekinteni és azt hiszem, hogy ezek a dolgok a böjtben mind perfektuálva lesznek. A hivatalos temetést megelőzőleg a kath. legényegylet és az ev. ref. énekegylet számolt le a farsanggal, de ezekben a mulatságokban nem történt olyasmi, mely bővebb komentárra és a krónikában megörökítésre szorulna. Friczi. Az hírlik . . . Az hírlik, hogy Pápa város közvilágításának még sok kisegítő lámpára van szüksége. Az hírlik, hogy Pápa város árammérő óráit még oktatni kell. Az hírlik, hogy Hegedűs képviselőnknek javulási időt engedélyeztek. Az hírlik, hogy a polgármester sok tervet várakozási állapotba helyezett. Az hírlik, hogy a tanítóképezde hangversenyén többen voltak a hallgatók mint az értök. Az hírlik, hogy a Sport bálon számosan csak azért nem jelentek meg, mert nem akarnak még nagy leányok lenni. Az hírlik, hogy a Sport bál sok régi és szép emlékek hatása alatt zajlott le. Az hírlik, hogy a tanítóképző intézet hangversenye alkalmával a tornaterem „csintalan"-ul volt kidiszitve. Az hirlik, hogy a Sport bálon sok vágyakozási illetéket lehetett volna felszámítani. Az hirlik, hogy az estéli kozón