Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-07-10 / 28. szám

amely kevéssel kerül többe a kockakőnél, de ellenben sokkal tisztábban tartható. A csatornázással kapcsolatosan szükséges a Belváros alagcsövezése is, a mely a csatornák kiépítésénél egyszerre lenne fektetve, tehát csak az alagcső és fektetése kerülne pénzbe, a nagyköltségü földmunka úgyis a csatorna munkájával fizetve lesz. A mérnök költségvetése és jeleutése alapján tehát a Belváros csatornázása kerülne : Csatorna építése 209721 K. 52 f. Aszfalt helyreállítása 9600 „ — „ Utak helyreállítása 16544 „ — „ Csatornák helyreállítása 14166 „ — „ Alagcsövezés 6443 „ 72 „ Előre nem láth. kiad. 5% 12823 „ 75 „ Összesen : 2692.981 „ 99 „ Ez a városi mérnök jelentésének kivonata. A városi tanács a mérnök által beterjesztett tervezetet azzal terjeszti a képviselőtestület elé, hogy ezen munkálat elkészítését bármily áldozatok árán is, de létesíteni kell és annak nyilvános árlejtés utján való elrendelését mondja ki. A költségekfedezésére az összeget valamelyik pénzintézettől szerezze be. A városi tanács ezen javaslatot azzal indokolja, hogy a csatornázás most már közszükségletet képez, fő leg a Belvárosban a pincékben fellépett talajvíz elvezetése, de még ugyancsak az egész városban a szennyvizek elvezetése céljából. Különösen sürgeti a csatornázás létesítését azon körülmény, hogy a talajvíz miatt az egyes házak összeomlással fenyegetnek s igy a lakosság egy részéuek vagyona van veszélyeztetve, amely oly tőkét képvisel, hogy ennek megmentése kényszerítő hatást gyakorol a városra. Mi csak helyeselni tudjuk a városi tanácsnak ezen javaslatát és reméljük is, hogy a képviselőtestület a lakosság közóhaját respektálni fogja és bárminő áldozatok árán, de a csatornázás kérdését, mely most már városunk létkérdésébe határozottan beleütközik, megvalósítani morális kötelességének fogja tartani. A szénkérdés epilogja. Pápa város villaraosmű fehigyelőbizottsága tudvalevőleg a bécsi „Kohlén Industrie Verein"-nak a „Vállalkozók lapja"-bari a szénszállításra vonatkozó közleményét a legnagyobb felháborodással visszautasította és egyben felhívta, hogy nyilatkozzék : mik azok az okok, miknek fejtegetésétől eltekinteni kellett és a szenyes gyanúsítás kire, kikre vonatkozik ? mert ily súlyos váddal illetni egy erkölcsi testület kiküldött bizottságot inegtorhatlanul csak ugy lehet, ha a vád tényekkel igazoltatik. A „Kohlén Industrie Verein" ezen felhívásnak engedve, beküldötte a „Magyar Kereskedők Lapja" részére beküldött nyilatkozat másolatát, melyet mi máriapunk legutóbbi számában közöltünk és egyben a hivatkozott bizonyítékokat, melyeket tájékoztatás céljából egész terjedelmében közre adjuk : Mindenekelőtt előrebocsájtjuk, hogy mindazon tárgyalásokat és adatokat, melyek az ajkai szén minőségének bizonyítására nem vonatkoznak, figyelmen kívül hagyjuk, vér, jobban tudja a püspöknél is. Borzasztó nagy ész. De nemcsak a számtant, mindent tud. Még jövendőmondó is. Minden óra előtt hozzámennek a leányok és kérlelik : — Jaj, kedves Fügey, az Isten áldja meg, mondja meg, hogy felelek-e én ma ? És Fügey előbb belenéz a rejtélyes kis notiszába, onnan a plafondra néz, a homlokán egyet ránt és kimondja a rettenetes igent, vagy a boldogító nemet. És csodamódon mindig eltalálja. Roppantul hízelegnek neki, az egész osztály kedvébe jár; ha csomagot kapnak hazulról, ő az első, akit megkínálnak belőle s egy-egy boldogtalan kis csitri, aki még az egyszeregyet se tudja becsületesen, a lelkiüdvösségét is odaígéri, lia megcsinálja neki a rettenetes kamatszámítást. Pedig a háta mögött ki nem állhatják. Elbízakodottnak és parasztnak tartják. Tehát ötnegyed múlva két óra. Jaj, Istenem ! Vájjon eljön-e a mama ? Eljön-e a papa ? Eljön-e a bátyám ? Lujza néni ? Mariska néni ? És kipirulnak az az arczocskák. Egy hosszunyaku, sápadt azt mondja Kővágó Áginak : — Tegnap az áldozáskor három rózsafüzért ajánlottam fel a Szent Szűznek, hé eljön a fogadott bátyára. Mi az a fogadott bátya ? kérdi Kővágó. — Örökbe fogadtuk. — Én meg Szent-Antalnak három krajczárt Ígértem, ha eljön a mamám. — Az kevés! — csóválja a fejet Marja Piroska. — Hát maga miért sir, Sinky ? — Félek, hogy nem jön el a papám. — Miért ne jönne ? — Már késő van. — Ejnye hallja, csak két órakor kezdődik a látogatás és még csak egy óra van. ' Sinky semmit se ért az időszámításhoz. Negyedik polgárista, de az órát nem ismeri. Csak annyit tud, ha a mutatók tótágast állnak, vagy hat óra van, vagy féltizenkettő. Szerezsián Flóra, egy kis oláh lány, aki Erdélyből való és senkit se vár, egy sarokban a „Szent Mónika é!eté"-t olvassa és sir. Hol a szemét törüli meg, hol az orrát fújja ki és nagyon meg van hatva. Serényi Gizi, egy kis szelidarczu, olyan se nem őszinte, se nem ravasz czimbora, oda ül melléje. — Szépet olvas, Flóra ? — Aj, — és fölveti szép, szomorú kék szemét a kis oláh — gyönyörűt! Az embernek meghasad a szive. Eljön a mamája, Gizi ? El. Bizonyosan. De nézze csak Flóra, valaki ott felejtett az ablakon egy pakk mert ezek a jelenlegi ügyre nézve egyelőre fontossággal nem bírnak. 1. A ^Kohlén Industrie Verein" 1903. október 13-án nyújtotta be a pápai polgármesteri hivatalba az elektromos mű szénszükségletére vonatkozó ajánlatát. 2. 1903. évi november 3-án következő határozatot kaptuk a pápai polgármesteri hivataltól : „4835. sz. alatti ajánlatára tisztelettel tudatom, hogy az ajkai szenet megvizsgáltattam, azt gépeink számára alkalmatlannak találtara és igy sajnálatomra ajánlatukat a város nem fogadhatja el. Megjegyzem, hogy több magyarországi kőszénbánya igazgatóságát is megkerestem ajánlattételre, sajnos egyik helyről sem kaptam ajánlatot és igy nem marad más hátra, mint porosz szén vételre kell magunkat elhatároznunk. Pápa, 1903. nov. 3. Mészáros Károly s. k. polgármester. 3. Miután mi ezen elutrsitó határozatba minden további lépés nélkül bele nem nyugodhattunk és nagy súlyt fektettünk arra, hogy az elektromos mű részére mi szállíthassunk szenet, 1903. november 13-án képviselőnk meglátogatta a polgármester urat, ki őt arra figyelmeztette, hogy az ajkai szén hőfejlesztő képessége a tatai szén hőfejlesztő képességének '/3-ának felel rneg és minémüségénél fogva a kazánokat megrongálja. Tehát annak daczára, hogy a kísérlet még nem tétetett, minden szakértői vizsgálat nélkül az ajkai szén felett pálcza lett törve. 4. 1903. deczember 3-án Billitz Ferenez pápai nagykereskedő, városi képviselő és kamarai tag ajánlatot kért tőlünk az elektromos mű részére évi 100 vaggon mennyiségű szénnek 3 évi időtartamra való szállítására és ez alkalommal megjegyezte, hogy ő arra fog igyekezni, hogy szenünket, melyet ő szállítana a város részére, ezt el is fogadja. Ezúttal azt a megjegyzést teszi, hogy sejtelme szerint a tekintetbe jövő szénbányák kartelt kötöttek és a szükségletet területekre osztották miáltal ha sejtelme megvalósulna, a magyar bányák könnyen elveszthetnék a pápai piaezot. varrótűt, vegye fel csak és olvassa meg, hány tű van benne V Ha páros, biztosan eljön a mamám. Flóra olvassa: — Egy, kettő, négy, öt. Gizi elsápad. — Nincs több, Flóra ? — Várjon csak. Nincs. De mégis. Hat! — kiáltja diadalmasan. — Ha két dobostortát hoz a mamára, egyiket magának adom, Flóra, — szól Gizi boldogan. És csupa sóhaj, türelmetlenség az egész terem. Sinky újra sir. Fügey minden öt perezben megnézi kis ezüst óráját és kiáltja, hogy mennyi az idő s végre két óra lesz. Félháromra ki van imádkozva az első látogató. Tisztelendő Irén nővér, a kapus feljön és az ajtóban elkiáltja magát: — Serényi, a társalgóba ! Serényinek kipirul az arcza, felcsillan a szeme és büszkén megy végig a tennen. A tekintete azt mondja: „Látjátok, engem szeretnek legjobban". Sinky felzokog. — Ugyan ne bőgjön ! — kiált rá Fügey. — Hisz nem nyúzzák ! Tisztelendő Irén nővér újra jön és kiált: — Kővágó 1 Majd : . — Fügey ! Sinky ! — és egy félóra,