Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-11-01 / 44. szám

ember fényes tulajdonságokat nem örökölt a görög mithoíogia két nagy alakjától, a százszemü Árgustól és Briareiustól, a százkezü óriástól, ha — ismételjük — ők is csupán közönséges, gyarló emberek, mint más halandó, akkor Pápának nyugalma igen igen ingó alapokon áll. Ha idegen ember egyszer végig járna a városon, észre sem venné, hogy nálunk rendőrség is létezik. A szó szoros értelmében mélyebb kutatás, felfedező szándék kell ehhez, mert a Fő-utcát kivéve — többször ott sem — máshol poszton álló rendőr csak elvétve találkozik. Szóval rendőrségünk legénységének számát szaporítani kellene. A városi képviselőtestület kebelében eddig csodálatos módon még nem akadt ember, aki a közbiztonsági viszonyok ezen gyarlóságát szóvá tette volna és a rendőrség fejlesztése végett akcióba lépett volna. 8 ha fontolóra vesszük ezt a közönyt, nem csodálkozhatunk rajta, hogy Pápa város rendjeitek megőrzése csupán 20 ember kezébe van lerakva. Végre is „violenti non fiit iniuria", Ha a képviselőtestület, mely pedig nevénél fogva a város polgárságának érdekeit képviselni van hivatva, ily közönynyel viseltetik a város közbiztonsági állapota iránt, javítani nem hajlandó és egykedvűen tűri a rosszat, nem csoda, ha a helyzet nem javul. Kitől lehessen várni az érdeklődést, a szóval és tettel való agitáeiót, ha nem a képviselőtestülettől ? Azt hisszük, hogy a rendőrség legénységi állományának növelése nem akkora teher a város anyagi - iiii mwa iMiin- r ni I»iir I !••••!•imwuiwi — Az „árendás* rád vallott. Minduntalan fenyegetted Jóskát, hogy megtanítod a magyarok Istenére. Mi okod volt rá haragudni V Miért fenyegetőzte! ? — Mondtam már, tekintetes uram. hogy ittas ember akkor is istenkáromló, ha semmi oka sincs rá. ismer engem az egész város, mindenki tudja, hogy becsületes, józan életű ember voltam de mióta most két esztendeje, hogy Orbán napján mindenünk elfagyott, az a kis jószágunk, ami volt, — tönkre ment, és üldözött az Isten haragja, azóta nem volt nyugodalmam és rossz életre adtam magamat. Azt mondják, hogy ittas, kártyás, himpellér emberré váltam, de azért gyilkosságra nem vetemedtem soha. — Azt gyanítom, hogy talán a rossz magaviseletem keltett gyanút. — Gonoszlelkü ember vagy, mert eltagadod az igazságot. Hazudsz minden szavaddal. Majd eléd állítok én valakit, aki rád vall, Ugy, maradj állva. Meg se moczezanj. A zord biró idegesen nyul csengője után s becsöngeti az ajtón álló hajdút. — Vezessék be Csinos Esztert. Jaj, csak ezt ne. Csak ezt ne ! — Ha most újra a szeme köze kell nézni, elfogja az igézet, meg szédül, megtántorodik s aztán . , . aztán , , . jaj, mi lesz aztán V Csinos Eszter belép. A gyilkos vádlott majd elszédül s mind u két szeme odamered a fehér falra s czifra képeket lát ott pirossal, vérrel kifestve. Csinos Eszter reszketve, félve áil a biró előtt. Jéggé fagy benne a vér, mikor a szögletben háttal állva, szeretőjét látja. viszonyaira nézve, hogy a közbiztonság szilárdabb alapokra való fektetése végett ezt keresztül ne lehetne vinni. A személyzet számanak csak 5 el való szaporítása nem kívánna éveukint 3000 koronánál nagyobb áldozatot. A meglevő személyzet fizetése ugy sem emelkedik, helyén való volna hát, hogy maga a rendőrségi intézmény fej lesz tessék és erősi tessék. Csodálatos véletlen folytán már valóban rég történt valami Pápán, a mi rámutatott volna a rendőrök csekély számára, a mi a közbiztonsági viszonyaink gyarlóságát feltüntette volna. De elvégre is a véletlen igen szeszélyes Istenasszony, akire adni nem sokat lehet és vétek ő reá bízni a polgársák nyugalmának megőrzését. Helyes és okos közrendészeti politika nem várhat addig, mig a véletlen elpártól tőle, hanem preventív intézkedésekkel biztosiíja magát előre már. A reprezis mindig nehezebb mint a preventív és hatása kétesebb. A iigyelmes szemlélő nyugtalanul tekinti a vélétlen működésének ezt az óráját, mert biztonságának ennél erősebb és állandóbb biztositékát kívánná. Rendőrségünk a legnagyobb tökéletlensége a legénység csekély száma. Hogy ezzel kifogástalanul teljesíthesse hivatását, ahhoz egyekben oly tökéletes organizmus, akkora ügy buzgalomra volna szüksége, amellyel nemcsak nálunk, de mintaszerűbb rendőrségünknél sem találkozunk és nem is találkozhatunk. A mennyiséget lehet ugyan pótolni sok mindennel, de csak bizonyos határig. Pápán ezt a határt átléptük a rendörségnél, nincs hátra Sok mindent kérdez a biró ur, ezt is azt is ; de ő mindenre csak ugy felel, mtnt ki a halálos órájában nyöszörög meg egykéi' szót. — Ide nézz! Barna Jóska mátkája voltál "? — Az voltam. Megöltek, eltemettük, megsirattam. A mindenható legsúlyosabb két kezével verje meg a gyilkosát! — Erre a legényre kéred az Isten haragját. Ez volt a gyilkos ! — Fordulj meg, Bandi! Nézz a szeme közé ! Egymás szemei közé néznek, de Bandi mintha villám sújtotta volna le, ijedve hátrál s eszeveszetten fordul a bíróhoz, nagyott üt annak az asztalára, — s szülte ordítva mond, hogy : — Irja be, tekintetes uram! Én vagyok a gyilkos. Most már miért tagadnám. Hűtlen lettél, Csinos Eszter. Téged büntessen meg a mindenható, hogy kárhozatba vittél álnok hitegetéssel. Csinos Eszter alig eszmél, hol jobbra, hol balra teginget. Látja, hogy a biró nagy. nyílt, szemeivel, félig nyitott szájjal és előre hajolt testtel lesi minden szavát, minden mozdulatát, aztán látja őrjöngeni szeretőjét azt a legényt, ki már olyan nagyon légen nem látott. Agyában, mint a raj, ugy zsibong a sok mondanivaló, de érzi, hogy azért egy árva szót sem tudna kiejteni, mert Összeszorul a torka. Egy darabig kezével kapkod ide is, oda is, rángatja a kötője korezát, simogatja homlokát s rá se gondol, hogy azt a két nagy könyűt, ami alápereg az arczán, le kellene törülni. A legény pedig egyre dühösebb lesz, más, mint szaporítani a legénység számát. Házi ipar berendezése, Nemrég említést tettünk, hogy Darányi Ignácz földmivelési miniszter a győri kereskedelmi és iparkamarát a házi ipar érdekében akcióra hivta föl és annak sikerét hajlandó tízezer korona erejéig elősegíteni. A nagyfontosságú leirat, amelynek alapján a kamara Győr, Esztergom, Komárom ós Veszprém vármegyék területére a bevezető munkát legközelebb megkezdi, egész terjedelmében a következő: A munkáskérdés helyes mederben tartásának egyik legfontosabb eszköze, ha biztosítani tudjuk azt, hogy a gazdasági munkásoknak a szorosan vett gazdasági munkákon felül is legyen jövedelmező munkája és keresete. Ilyenül kínálkoznak a gazdasági háziipari ágak, melyek csekély befektetéssel különös előképzettség nélkül is haszonhajtók lehetnek. A háziipar emelése, fejlesztése érdekében 1898. év telétől kezdve számos háziipar tanfolyamot tartattam, melyeknek eredményei a legszebb sikerrel biztatnak. Ez ideig az ország különböző részein téli időben tartott 735 házi ipari tanfolyamon közel 30 ezer munkás vett részt. A tanfolyamok rendezésén kivül számos, a gazdasági házi ipar üzése céljából alakult .munkatelep és szövetkezet nyert anyagi támogatást. A háziipar fejlesztését célzó törekvésemnek maradandó hatása csak ugy lesz eredményre csak az esetben számithatunk, ha a készült tárgyak értékesítésére is megadjuk az irányt és módokat. Ezen foglalkozásnak a munkásnép ugyanis csak az esetben nyerhető meg, ha a készült tárgyakat oly árban tudja értékesíteni, hogy a nyers anyag értékeken felül tisztességes munkadiját is megtalálja. A házi iparral foglalkozók legnagyobb része azonban üzleti érzékkel nem bin, s csakhogy nem tajtékzik az ajka. Neki dühödve s ugy ordítva, hogy Mácsik uramékhoz is bizonynyal minden szó eljut, — a uagy erőlködésben szmte a szavakat is megszaggatva, — kiáltja tovább, Eszter felé fordulva : — Hamis neked tested, lelked, megcsaltál engem, megcsalod az Istent. Ha mis a két szemed, bűnös a két kezed, A fejeden fej kötő van ! Asszony vagy, másnak a felesége lettél. Irja be, tekintetes uram, én vagyok a gyilkos, én öltem meg Barna Jóskát. Hóhér akasszon fel érte ! Most már magához tér Eszter, hanem e pillanatban sikoltás tör ki az ajakán s rémülten kap a fejéhez. Leczibálja a fejkötőt .s görcsösen rángatózó ujjai között rongyokra tépi s ugy dobja a biró elé. — Nem, nem vagyok én asszony l — kiáltja azután. — Így öltöztettek fel, hogy rászedjenek téged. Jól kiszámították. Most magadra vallottál. Csend lesz egy pillanatra. A gyilkos mintha átszellemülne, magába száll, hosszan, elmélázva tekint hű babájára s talán arra gondol, hogy nagy az Ur hatalma ! Nem bánja a vallomasát, mert ha elveszik is az életét, most már szívesen hall meg. A könyező leány odaborul, odasimul szeretője kebelére, az pedig megtört hangon szól a biró úrhoz : — Tegyenek a siralomházba, tekintetes uram, csak azt az egyet engedjék meg, hogy majd akkor az én kedves babám is ott virraszthasson velem halálom órájáig.