Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-03-22 / 12. szám

Gyönyörű látványt nyújtott oz alkalommal az internátus emeleti része ; valamennyi ablak nyitva, s mindannyi telve szebbnél szebb leány fejekkel, az arczokon a lelkesedés pirja s midőn az éljenzés moraja hozzájuk ért, kedvesen vegyült esengő hangjuk az utcán mozgó nagy tömegek éljen kiáltásába. A színházban. i A városi színház falai között az idén is fényesen zajlott le a nemzeti ünnep, melyet a ref. főiskola lelkes ifjúsága rendezett. Már napokkal az ünnepély előtt az összes jegyek el lettek adva és a rendezőség kénytelen volt számos póttszéket a színházba beállítani. Az ünnepély esti 7 órakor vette kezdetét, melynek műsorát a főiskolai énekkara „Talpra magyar" énekszámával nyitotta meg Qáthy Zoltán mesteries vezetése alatt. Ezután dr. Kapossy Lucián tanár-elnök lelkes megnyitó beszédben méltatta a Rákóczy korszak alkotó jelentőségét. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a faiskolai énekar dalokat énekelt a „Rákóczy korszakból", és a szóló éneket Horváth Lajos 111. pn. csengő és kellemes tenorral kisérte. Ezt követte az ünnepi műsor legsikerültebbje a „Rodostó" című szinmü előadása, melyben Nagy Béla Rákóczyt remek alakításban mutatta be, nemkülönben Izsák József Mikes Kelement és Végh János Bercsényi Miklóst nagy hatással személyesítették. Olé Sándor Jávorka kis szerepében ügyeskedett. A női szereplők közül Branyai Jolán fenséges Bercsényiné volt, Hammer Miéi Zsuzsánna szerepében igen ügyes volt ugy szinte Józsa Margit Esterházy né szerepében. A többi szereplők kitűnő ensemblét nyújtottak és a közönség folyton megujoló tapsaira a közreműködők teljesen reászolgáltak. A színműhöz Czeglédy Sándor III. pn. által irt „Prológot" és a szerző által irt „Epilógot" Izsák József szavalta a tőle megszokott hatással. A felvonások között a főiskolai zenekar remekelt. A zenekar „Csonka honvéd" költeményre Oáthy Zoltán által irt szerzeményét is előadta, melynél Horváth Lajos remek tenorjában gyönyörködött a közönség. Az ünnepély fényes sikere dr. Kapossy Lucián tanár a képzötársulat elnökének, ki az egész ünnepet rendezte, nemkülönben Oáthy Zoltán zene és énektanárnak tudandó be. Az ünnepély után a közönség nagyrésze a Griff szálloda nagytermébe vonult társasvacsorára, melynek végeztével a fiatalság táncra perdült. Ezen mulatság oly látogatott volt, hogy a táncospárok eleinte alig tudtak mozogni, ami azzal igazolódik, hogy az első négyest 74 pár tánezolta. A mulatságon, mely reggeli 6 óráig tartott a következő hölgyek vettek részt: Asszonyok. Baranyai Zsigmondné. Barcsi Józsefné, Benezelits Erzsi, Bolla Ferenczné (Dáka), Bottka Jenőné, Biátzky Ödönné (Kis-Czell), Csajthay Karolin, Csomasz Dezsőné (Kádárta), Csoinasz Gyuláné (Szert. kir. Szabadi), Czuppon Elekné, Dóczi Endréné, Fekete Ivárolyné, Fodor Istvánné, Galamb Józsefné, dr. Gefin Lajosné (KisCzell), Gaál Ivárolyné, Győrffy Teréz, Hanauer Károlyné, özv. Horváth Jónosné, Hajnóczky Béláné, Hermann Pálné, Hujber Lajosné, Jakab Gyuláné, Jezerniczky Kálmánné (T.-Szecsőd), dr. Kapossy Luciáimé, Kis Tivadarné, Kopácsy Lászlóné, özv. Kertai Istvánné, Kovács Dezsőné (Köveskut), özv. Kovács Sándorné, Kovács Gézané (Dégh), özv. Kovács Gyuláné, Körmendy Béláné, Kőszeghy Józsefné (Kéttornyu-Lak), Kutrovácz Józsefné, Lamperth Lajosné, Migály Károlyné, Nagy Károlyné, Németh Imréné, Neuhauser Imréné (Kis-Czell), özv. Perlaky Gézáné, Pálfy Gézáné (Merse), Patkó Antalné, Prauer Károlyné, Rácz Gézáné (Moór), Saáry Lajosné, Seregély Gyuláné (Mezőlak), Szűcs Albertné (Zircz), özv. dr. Szakai Károlyné, Szente Jánosné, Szokoly Ignáezné, Szalay Gyuláné (Gyöinörö), Tóth Gyuláné, Tóth Sándorné, özv. Vikár Kálmánné, özv. Valkó Lajosné. Leáwi/o/é.Baranyai Jolán, Bot-ka Emma, Bolla Emiiia (Dáka.)Bolla Lina (Szerecsen.) Bisitczky Anna és Janka (Kis-Czell), Czuppon Margit és Ilonka, Eötvös Hermin, Fodor Böske, Galamb Laura, Geiger Edith, Gayer Mariska (Kis-Czell), Horváth Janka, Hammer Miczi és Vilma, Hajnóezky Józsa, Hamvai Irma (Felpécz), Huyber Irma, Horváth Róza és Ilona (N.-Gyimóth), Jerffy Herma, Józsa Margit, Jezerniczky írén (T.Szecsőd), Jakab Irén, Kakas Ida (S.-Vásárhely), Kapossy Edith, Kosa Margit, Kertai Ilus, Kovacsics Lenke, Kovács Margit és Irma (Dégh), Kőszeghy Lenke (K.-Lak), Király Jolán, Kovács Teréz és Katalin, Kuly Erzsike, Kutrovácz Vilma, Komáromy Róza, Lamperth Irén, Madár Ida és Jolán (Felpécz), Migály Mariska és Ilonka, Németh Margit, Nagy Jolán, Neuhauser Erzsike (K.Czell), Perlaky Lujza, Prauer Irén, Patkó Etel, Rácz Juliska Juliska (Moór), Saáry Leona, Szűcs Jolán és Mária, Szalay Irén, Szalay Irénke (Gyömörő), Szokoly Sárika, Vikár Erzsi és Nelli, Vihonyédi Anna és Juliska (R.-Hollós), Zsilinszky Emma. Németh Ilonka. A katli. kör estélye. Nagy érdeklődő közönség jelenlétében folyt le azon hazafias ünnepély, melyet az érzet legnemesebb egyszerűségével s őszinteségével, igaz hazafias lelkesedéssel rendezett a pápai Kath. Kör a benczés gymnásium rajztermében. Az első szám a „Honfidal" volt, melyet a deákokból s a kör tagjaibői összeállított vegyes kar énekelt, az egész közönség nevében s igaz meggyőződéssel, hogy „Tied vegyok, tied hazám". Utána Molnár Kálmán gyönyörű költeménye következett, a szerző betegsége miatt nem adhatta maga elő, csak felolvastatott, de igy is elérte azon hatást, melyet irója kelteni akart. A kör férfikara énekelte eztán a „Talpra magyart", a márcziusi események ezen gyullasztó költeményét. Az ünnepély fénypontja s a lelkesedés és hazafiúi érzelmek lelkes tolmácsolója volt azon beszéd, melyet ismert szónokunk, R. Prikkel Marián benczés tanár tartott. Lehetetlen, hogy egy magyar sziv is, mely ezen beszédet végig hallgatta, vele együtt nem érezte volna a legnemesebbet, a magyar haza igaz szeretét. Méltó lelkesedéssel s a jó szavaló kellékeivel szavalta el ezután Szita Gyula Pósa Lajosiíak „az aradi tizenhárom" ez. költeményét. A darab nehézségeit ügyesen győzte le a hazafias füstöl lángolt szavaló. Végül a jelenlevő közönség felállva énekelte egy szívvel és lélekkel „Isten álld meg a magyart". Iparos ifjak üiuiepe. A pápai iparos ifjúsági önképző-kör szintén benső hazafias érzéssel ünnepelte meg a március 15-iki események emlékét. Az ünnepély márcis hó 14-én este 8 órakor a Jókai-kör helyiségében folyt le, mely minden tekintetben dicséretére válik iparos ifjainknak. Az ünepélyt az önk. kör éneke után dr. Antal Géza theol. igazgató nyitotta meg lelkes alkalmi felolvasással, melyben a nap jelentőségét méltatta. A hazafias érzelmű beszédet nagy érdeklődéssel hallgatták éú a felolvasást lelkesen megéljenezték. Ezután alkalmi szavalatok és énekjszámok következtek. Szavaltak Szelestey János és Heínlein Béla. Az ünnepély egy „Induló" énekkel nyert befejezest. mlffimm^ A mult hétről. Dinom-dánom és ünnepség járta a mult héten. Nemzeti és felekezeti ünnep keresztezett össze és mindkettőt jelentőségéhez méltóan ünnepelték meg. Megtartom a sorrendet. Első sorban az izraeliták ültek örömet a Purim cimnek megfelelő hitfelekezeti alakban. Volt is bőven a „Sehlachmonesz/'-ból, melylyel egymást a hitsorsok ez alkalommal megtisztelik. A gyengébbek kedvéért megmagyarázom, hogy a „Schlachmonesz" élvezés tulajdonkép „ajándék" melyet egymásnak küldenek. Nagyrészt süteménnyel tisztelik meg egymást de a jóbarátok esetleg a barátságmegkötésére „kötelet is küldenek egymásnak. A Purim ünnep alkalmával a kereskedelmi ifjúság március idusa előestélyén a Lloyd összes termeiben nagy „Lechodajdit" rendezett, mely emlékezetes marad miudazoknak, kik abban részt vettek. A Lloyd összes helyjségei annyira megteltek Purimot ünnepelni vágyó közönséggel, hogy alig lehetett mozogni és a tervezett táncra még előjegyzéseket sem lehetett elfogadni Felelvasás után próbálkoztak a tánc jellegét felvenni, de ezt inkább karambolázásnak mint táncnak lehetett tekinteni mindaddig, míg egy kissé tisztult a levegő. Ez ugy éjfél után bekövetkezett és ekkor kezdődött a kedélyes mulatság a Purim kontójára, mely mint hallom titokban több házasulandók lelki megnyugvására is történt. Ez már azután a Purim játéknak az epilogja is szokott lenni. Március idusának megünneplésben mint rendesen a főiskola vitte a vezérszerepet. A jó példa az idén sok utánzóra talált, de azért az ünnep jelentőségét ők kormányozzák, mert évek óta hagyományos szokássá vált, hogy ez alkalommal lesznek a bakfis kisasszonyok elöször a Griff teremben táncra elővezetve. Itt tanul a bakfis ós az érettségi mulatságon tesz vizsgát. Ez már náj kink bevett a szokás és ezért van is nagy jelentősége a márczius idusának. Fényes eredményt mutatott fel eddig is ezen a téren a Griff nagyterme, de ily tulproduktióra nem számítottak. A teremben alig lehetett mozogni és lia a tyúkszemek beszélni tudtak volna, ugy a tánc alatt sok titoknak jöttek volna nyomára. Igy csak a szemek tudtak beszélni, ezek pedig mint már tudjuk, nem mindig mondják meg azt, amit gondolnak. Ha nem lettem volna bizonyos, hogy a Griff teremben vagyok, tényleg gőzfürdőben képzeltem volna magamat. Es ebben a gőzfürdőben nem kevesebb mint 70—100 párig táncolták a négyest, ha ugyan ezt négyesnek lehetett nevezni. Ha most már azt vesszük, hogy ez a kontingens hajnali 3 óráig nem tágított, elképzelhető mennyi „pardon" járta a tánc közben. Három óra után a kényszer miatt kezdtek ritkulni és azok járták jól, kik ott maradtak, mert ekkor kezdett a táncnak formája lenni. A formát reggeli 6 óráig meg is tartották, sőt voltak egyes párok, kik abban a félelemben, hogy esetleg rtndőri beavatkozásra adnak alkalmat, délig is megtartották volna a formát. írnék még erről a mulatsáaról egyes epizódokat, de nekem is meg kell tartani a formát. Friczi. Az hírlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városában a közügyek terén sokan a szarka politikát űzik.