Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-03-15 / 11. szám

semmi más világítási mód már jem alkalmazható, az izzólámpa mindig elhelyezhető például közvetlen a menyezet alatt magán az oldal falakon, közvetlen szöveteken vagy egyébb más lámpa által már meggyújtható tárgyakon. Ezért luxus vagy dekorativ világításra is különösen alkalmas. Mint az izzólámpa egyes helyiségek uj az ívlámpa nagyobb terek, utczák, helyiségek megvilágítására egy pontban egyesitett nagy fényerőssége miatt létező világítást felülmúl. Majdnem teljesen fehér fénye következtében valamennyi mesterséges világítás között legjobban megközelíti a napfény és ezért különösen alkalmas divat és szövetáru üzletek, valamint ezek kirakatai, képgyűjtemény és kiállítási terület stb. megvilágítására. Nagy előnye az elektromos világitásnak az

; hoííy a meglevő lámpák, gáz vagy petróleum csillárok olcsó áron átalakíthatók az izzólámpa felvételére és ha valaki súlyt fektet arra, hogy az ódon fényű és minden részletben továbbra is érvényesüljön, a régi gyertya luszterok izzó lámpagyertyára átalakíthatók és a gyertyavilágítás megszokott és megkedvelt képe egyesül az elektromos világítás fénye és összes előnyeivel. A házi berendezések belső vezetékei az illető helyiségek különleges viszonyai szerint igen sokfélék. — Itt csak arra akarunk rámutatni, hogy a bevezetés nem csinál alkalmatlanságot, nem piszkítja be a la kást, a meglévő festésen vagy tapétán nem okoz kárt ; — mert lakásokban vékony selyem isolatiós drótok szolgálnak vezetékül, melyeknek szi íei mindenkor a fal színéhez alkalmazkodnak. — Ezen drótok apró csigákkal vagy kis kapcsokkal egyszerűen a falra erősíttetnek. — ízléses színváltozás és gondosan készült szerelés esetén ezen vezetékek alig észrevehetők és ha igen, csak tetszetőse k. Az elektromos fűtés a legideálisabb fűtés, de még ma a gyakorlati szükséglet kielégítésére nincs eléggé elterjedve, mert az üzemköltségek az elektromos fűtésnél drágábbak az eddigi szokásos lángtüzeléssel, de ezek fölött óriási előnnyel bir a tisztaság, a kényelmes kezelés, veszélyi teienség szempontjából és mert a | kellemetlen mellékhatás, mint füst, j szag stb. nem következik be. A felsoroltakon kivíll a villamos világításnak meg van az az igen nagy előnye, hogy a szemre igen jó hatással van, mig a petróleum, gáz vagy olaj stb. világitásnál sárga és vörös fénysugarak képződnek, addig a villamos lámpák fényében a kék és ibolyaszínű, a szemre jótékony hatással biró, a sugarak túlnyomók. Gazdasági szempontból igen lényeges az is, hogy a meglevő gáz és petróleum csillárok, valamint magán égő aránylag igen csekély költséggel alkalmassá tehetők az izzólámpák felvételére. A világitásnál nagy szerepet játszik annak ára is, de ezen költségekhez hozzá jön a fenntartás, tisztítás és kezelés költsége is. — Ez utóbbi költségek a villamos izzólámpánál semmit sem tesznek ki, de annál több a petróleum és Auerlámpáknál, valamint a spiritusz lángnál. A fönt elmondottakból és ezen kis összehasonlításból is kitűnik, hogy a többi fényforrások között minden tekintetben az elsőség illeti meg a villamos világítást és igazolt azon számos ajkakról hallatszó óhajtás; „Villamos világítás jöjjön el mielőbb a te országod". Az ipartestület közgyűlése, — 1903. márczius 8. — Rendkívüli nagy érdeklődés között tartotta meg a pápai ipartestület ez évi rendes közgyűlését. Szokatlan nagy számban jelentek meg a tagok, mivel előre volt jelezve, hogy a testület belszervezetében nagy változások vannak készülőben. Már hetek előtt hangoztatva lett ugyanis, hogy az eddigi elnök Hajnóczky Béla semmi körülmények között sem hajlandó továbbra ezen tisztséget megartani és ezen elhatározását a közgyűlés színe előtt is tényleg kinyilatkoztatta. A közgyűlés zajos tüntetése és kérése dacára sem volt hajlandó ezen állását megtartani és kérte, hogy más egyént jelöljenek ezen tisztségre, de a közgyűlés mindezek dacára egyhangúlag újra megválasztotta elnöknek, azon reményben, hogy utólag még is reábirják az elnöki állás megtartására. Az elöljárósági tagok megválasztásánál is nagy ellenáramlat volt, de daczára az ellenpárt minden erőlködésének jóllehet csekély szavazattal, de kisebbségben maradtak. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : Hajnóczky Béla elnök üdvözli a szép számban megjelent tagokat, kiemelve a rendkívüli nagy érdeklődést, az ülést megnyitottnak mondja ki és a jkv. hitelesítésére Horváth József, Deutsch Dávid és Muli József testületi tagokat kéri fel. A mult üles jkve lelolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Miután a testület mult évi működéséről szóló elöljárósági jelentés a számadásokkal együtt kinyomtatatott és minden egyes tagnak kézbesítve lett, ez felolvasottnak lett tekintve és ugy a tisztviselőknek, mint az elöljárósági tagoknak a szokásos felmentvény magadatott. Ez nem lehet máskép, ez mindig igy van s ő bizonyára sóhajtozva suttogja Terike nevét. Katinka esküt mert volna tenni rá. És együtt beszéltek ő róla a szünórák alatt sőt Katinka azt is megkérdezte Terikétől : — Mit csinálsz majd, ha Pista megcsókol téged ? Katinka irigyelte és bámulta Terikét, Ö még nem volt szerelmes és ezt bizony restelte bevallani. 0 csak a nagyobbik nővére hódításai vei dicsekedhetett s a Margithoz irt szerelmes leveleket hozhatta el az iskolába. Margit udvarlóját is Pistának hívtak. Ez már igazi, komoly udvarló volt, szerelmet vallott és megmondta, hogy elveszi Margitot feleségül. — Az én Pistára nekem tis nagyon udvarolt, — mondta hevesen Terike. — Nem kérhette meg, mert nem jár hozzánk. Csakhogy szerelmes levelei se voltak. Azok pedig amiket Margitnak irt a vőlegénye, kétségtelen bizonyítékul fordultuk meg a kezei közt. Egyszer aztán' nagyon sápadtan jött az iskolába Katinka. — Rettenetes jelenet volt nálunk, — mondta panaszosan. — Édes apa megmondta Margitnak, hogy nem tűri tovább ezt a gyerekeskedést s az a kölyök ne forgolódjék többet a lánya körül. Hiszen igy senkise közeledhetik hozzá komoly szándékkal. — No és ? — sürgette Terike. Margit sírt és hallgatott. Mama pártját fogta és kijelentette édes apának, hogy kérőt sohase szabad véglegesen elutasítani. Csakhogy most már Pista nem jöhet fel mindennap hozzánk. Hanem ez se baj, — folytatta Katinka titokzatosan. — Pista majd engem fog mindig megvárni, ha kijövök az iskolából és én adom oda neki Margit leveleit., 0, milyen érdekés és megható volt ez a történet. Terike szívből sajnálta Margitot. — Miért nem szöknek rneg ? — kérdezte türelmetlenül. — Én egy pillanatig, sem haboznék. Latod, mi mégis jobban szeretjük egymást. Kaíinka nem tudott erre felelni. Margit csakugyan megbocsáthatlanul, gyáván viseli magát. -— Tudod, én is szeretném egyszer látni a,nővéred vőlegényét, — mondta Terike. És óra után karonfogva, suttogva mentek le a lépcsőn, ki az utcára. Hideg szél fútt s a kalapot fogni kellett, nehogy lekapja az ember fejéről. Igy aztán csak utolsó perczben látta meg Terike azt a felhajtott gallérú, télikabátos urat, aki ugy látszik, várt rájuk a sarkon. Mind a két lánynak köszönt. És Terike egyszerre eleresztette Katinka karját. A szeme könyes lett, talán a széltől; azután elfutott. Nagy és mélységes fájdalom töltötte el a szivét, és ugy érezte, megcsalták, megalázták, megcsúfolták. Igy esett, hogy olyan rossz véleményei támadtak a férfiakról. Hogy immár lemondott a férjhezmenés eszméjétől is és mint igazi, modern lány, ismét amaz orvosi diploma megszerzését tűzte célul maga elé. (Nagyanyáink a kolostorba akartak vonulni ilyenkor.) Bátran, derekasan viselte magát. Ellentállt a kísértésnek ós Katinka meghívását büszkén visszautasította. Pedig, tudja isten, ez a következetesség mégis nehezére esett most. Az eltemetett szerelem emléke, hiába ápolta, elfakult, s valami halvány sejtelme támadt, hogy a legelső zsúron mégse dűlhet el az ember sorsa egészen. Számtalan más zsúrok következnek még azután és végtelen sok udvarló bókjait kell végighallgatni, mig az igazi eljön. De hát neki nincs szükség rá. Mert ő gyűlöli a férfiakat. Naplójában is megírta ezt, és most már szuverén megvetéssel beszél róluk. Pedig olykor, csendes éjszakákon, valami gonosz koboldok mégis az édes, az igazi, isteni szerelemről szőnek bűvös álmokat elé, sejtéssel, ábránddal, vágyakkal töltik meg a szivét, s a dacos akarat hiába küzd a természetes érzések örök hatalma ellen. A férfiak rosszak mind, de egy, egyetlenegy mégis akad majd köztük, talán, aki jó lesz, s akinek a többiek bűneit meg lehetne egykor bocsátani ? S az iskolában szégyenkezve vonta félre, az ablakhoz, kis barátnőjét Terike. — Katinka. A házi-bálra mégis eljönnék.