Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-12-06 / 49. szám

let inpraktikus intézkedéseit. Viszont a kereskedelmi alkalmazottak azt hiszik, hogy kivívhatják a teljes vasárnapi munkaszünetet s e célból ujabb mozgalomra készülnek. Megindul tehát a harc a rendelet ellen az egész vonalon. A „Magyar Kereskedők Lapja" közelebb e tárgyban országos értekezlet megtartására hivja egybe a kereskedőket, illetékes helyről pedig arról értesülünk, hogy a kereskedelmi minister az iparosok és kereskedők képviselőiből álló ankét elé viszi az ügyet, hogy az a kérdést minden oldalról megvitassa. Minden esetre nagyon kívánatos volna, hogy a vasárnapi munkaszünet ügye, amely több mint két év óta állandó vita tárgya, végre az érdekeltek általános megelégedésére megoldassák. Városi közgyűlés. — 1903 november 30, — Pápa város képviselőtestülete kétfőn délután a képviselők nagy részvétele mellett rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat számos pontja élénk eszmecserékre adott okot és végeredményében városunk érdekét célzó fontos határozatok hozattak. Kiemeljük a vásártér kérdését. Szentes város átiratára hozott határozatot, nemkülönben azon indítvány lelkes támogatását, hogy Papa város törvényhatósági joggal felruháztassék. A péksátrak elhelyezése érdemében hozott (illeni) határozattal nem ériünk egyet és alig hisszük, hogy a városi tanács erre nézve egy alkalmas hely kijelölését tudna javaslatba hozni. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : mindenki szenvedését megölné az embert az irigység vagy a szánalom. Megy megy a bankár feljebb, feljebb a hegyoldalon az erdő sűrűségében, ahol a lemenő nap aranyos sugarai lenge táiiezot járnak a karcsú fák megnyúló növekvő árnyékává!. Megy köztük a szomorú ember legsötétebb árnyék ebben a derült félhomályban. Megy nehéz sóhajjal az egészséges, erős, viruló fák közt, es a fák nem tartóztatják föl, nem beszélik le kétségbeesett szándékáról. A madár, a sárgarigók, a pintyőkék, akik nagyokat füttyentenek körülötte és igazi bohém-vidámsággal csacsognak, fecsegnek a szellős erdő minden zugában, nem sajnálják, nem vigasztalják, nem mondják neki: Ne öld meg magad, te szegény ember! Ne öld meg magad! Ha emberek nem segítettek rajta, nem beszélték le a komor szándékáról, hogy tegyék azt érzéketlen fák és könnyelmű madarak, akiknek fogalmuk sincsen arról, hogy az élet milyen fontos, az élet milyen drága! De ha szánnák, ha vigasztalnák, ha le akarnák is beszelni — neki az már mit érne ? A végső számadást meg kell hogy csinálja okvetlenül, mert a rendőrök azóta már keresik és a lapok rotácziós gépei őrült gyorsasággal forgatják a nevét, hogy másnap az ország minden pontján elhűlve, csodálkozva és megbotránkozva olvassák ezt a nevet a gazemberek, sikkasztok, világcsalók listáján. Megáll az erdős ut egy kanyarulatánál. Minek menne feljebb? Itt hajtja végre önmagára kimondott halálos Ítéletét. Gyönyörű hely. Minden csupa nyugalom, béke, -sszhan^. Mészáros polgármester üdvözli a megjelent képviselőket, az ülést megnyitja és a jkv hitelesítésére Vágó László, TValter Sándor, dr. Kende Ádám és Ács Ferencz képviselőket kéri fel. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirend előtt polgármester jelenti, hogy a vármegye törvényhatósága Papa város szervezeti szabályrendeletét, továbbá Weinbeiger Jenő, Bodánszky testvérekkei kötött lakbér szerződéseit nemkülönben a Ganz és társa céggel kötött szerződést jóváhagyta. Ugyancsak napirendre térés előtt Csajtay Dániel interpellálja a polgármestert a jelenlegi vészkerület megszüntetése érdemében, kéri, hogy ha más mód erre nem volna ugy tegye meg a képviselőtestület minden intézkedéseket arra nézve, hogy Papa város önálló törvényhatósági joggal felruháztassék. Polgármester válaszában kijelenti, hogy a város jelenlegi helyzetében a vészkerületből ki nem vehető mivel a város határából 5 kilómeterre a községekben járvány uralkodik. Azon indítványt, hogy Pápa város önálló törvényhatósági joggal felruháztassék, ezt tanulmány tárgyává teszi és annak idején napirendre kitűzi. Kovács Sándor a polgármesterhez azon kérelmét intézi, hogy a veszpremi uton a széles viz második lejáró irányában tekintettel a nagy sárra, egy kövezett átjáró készítessék, ugyancsak Lippert Sándor egy ily átjárót kérelmez a Barátok utezában a Viz-utczára átjárással. Polgármester mindkét kérelemre kijelenti, hogy a veszprémi uton az átjárót elkészíteti, a Barátok utcájában akkor, ha erre elegendő kockakő lesz rendelkezésére. Különben is egy hajórakomány kockakő megrendelesére a legközelebbi közgyűlésen utasítást fog kérni. A polgármester válaszait a képviselőtestület helyesléssel tudomásul velte. Dr. Löwy indítványára a tárgysorozatban felvett vásártérre vonatkozó alispáni rendelet a napirend első pontjául lett tár9. A heti állatvásártér kihelyezése tárgyában kiadott alispáni rendelet. Kellner Vilmos, Vágó és Marion krpviselők az alispáni rendelet sérelmes volta ellen emeltek szót. dr. Kende felszólalása után a következő határozat hozatott: Minthogy ez érdemben már a polgármester ezen rendelet hatályon kivül leendő helyezésére az alispánhoz átiratot intézett, a képviselőtestület ennek helyeslő tudomásvétele mellet bevárja az alispánnak ezen átiratra hozandó határozatát. A második állatorvosi állás rendszeresítése a sertés vágóhíd felállítása kérdésének tanulmányozására a városi tanácsot utasítja azzal, hogy ez érdemben a helyi érdekelteket is hallgassa meg és erre vonatkozó javaslatát terjessze a közgyűlés elé. 1. A szombathelyim, kir. állami gyermekmenhely igazgatójának megkeresése a telepbizottság megalakítása érdemében. A képviselőtestület által a hivatalos tagokon kivül a telepbizottságba 6 évi időtartamra a következők lettek megválasztva : Ács Ferenc, Csajthay Dániel, Néhman Gábor, Barna Ignácz, Bőhui Samu, dr. CsehSzombathi László, Gyurátz Ferencz, dr. Horváth József, Hajnóezky Béla, Kis József, Kriszt Jenő, dr. Lővy László, a nők részéről : Sült Józsefné, Szente Jánosné, Obermayer Józsefné, Mészáros Károlyné, dr. Cseh-Szombathi Lászlóné, Gyurátz Ferencné, Török Jánosné, Steinberger Lipótné, Kis Józsefné, dr. Hirscli Vilmosné, Baranyay Zsigmondné és Kreisler Józsefné. 2. Téringér Mihály v. rendőr kérelme nyugdíjaztatása tárgyában. A képviselőtestület a városi főorvos bizonyítványa alapján a kérelemnek helyt au és nevezett rendőrt 1904 év január 1tí)l kezdődőleg nyugdíjazza. Nyugdiját 31 évi szolgálati idő után 569 korona 90 fillérben állapítja meg, 3. Alispáni értesítés a király gyakorlatok alkalmával küldött segélyösszeg érdemében. Az alispáni értesítést, liogy ezen öszÖsszedült életének iszonyú diszharmóniája itt olvadjon át a' csöndes megsemmisülésbe. Még látja maga fölött a fák zöld koronáit, a sugárzó eget. Még érzi maga körűi a pezsgő, eleven világot. Agyveleje még tele van az élet benyomásaival, a mult tömérdek emlékeivel. Gondolatai még kergetik egymást villámgyorsasággal. Érzései még odatapadnak kimondhatatlan erővel azokhoz, akik oda vannak nőve a szivéhez. ítélő elméje még rendez, kárhoztat, sajnál, összehasonlít. Egész szervezete teljes működésben, mint azoknál, akik folytathatják az életet. De mi lesz egy perczczel később? Mi lesz azután, hogy a revolvert halántékára sütötte ? Mi lesz egy pillanattal azután, hogy az élet elröpült és beáll az a hideg mozdulatlanság, amit halálnak nevez az ember? Nem sok kell hozzá, hogy megtudjuk. Csak egy kilenez milliméteres revolver. A bankárnak megvan ehhez való kvalifikácziója, Besötétedett az erdő. Már nem látszik a lecsorgó, fényes köny, amiben a szegény elköltöző lélek megtisztul, mielőtt végtelen útjára menne. Már nem látszik a fára akasztott primitív Máriakép, — az a Mária, aki isteni szelídséget, és bocsánatot lövell a nyomorult vergődőkre, araikor fölpillantanak hozzá végső vívódásaikban. Más nem látszik, csak egy villanás. zsitott körülötte. Főikéi a hajnal, megéled az erdő, mint egy óriási zenekar. Fújják a rigók csacska melódiájukat; és beleénekel minden madár, aki énekelni tud. A halott mozdulatlanul fekszik, arczczal a földre borulva és nem ébred. Jön a dél forró heve, jön az alkony bíboros pompája. Lemegy a nap méltóságosan ; feljön a sok fényes csilag az égen; és a langyos éjszakában zümmögő éji bogarak, fantasztikus-daku pillék röpködnek össza-vissza. Azután újra virrad, újra édes zene tölti be az erdő minden rétégét; pillangók kóvályognak a vadvirágok körül, madarak fügyölnek, trilláznak bolond jókedvvel, szakadatlanul. A halottal, aki arczczal a földre borulva pihen, nem törődik senki. Se a hajnal, se a dél, se az éjszaka, se a fák, se a virágok, se a madarak, se a pillangók, se a zümmögő bogár-nép. De a halott se törődik semmivel. Meggyalázott neve keringhet millió újságban, feleség, gyermek zokoghat keservesen, anarkisták levegőbe röpíthetik az összes császárokat, hullámozhat örült forgatagban a világ miden eseménye, az erdőben fekvő halott nem törődik semmivel. Mig meg nem találják és el nem szállítják a halottas kamarába: ott fekszik a puha fűben, arczal a föld felé fordulva, önvád nélkül, panasz nélkül, köny nélkül, nyugodtan, némán, mozdulatlanul.