Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.
1903-11-08 / 45. szám
A mint mi ismerjük Honiig Károly báró püspököt, nemes szivét, — magas színvonalon álló gondolkozását, — egy pillanatig sem kételkedünk hogy rövid idő alatt meg fogja tenui a szükséges intézkedéseket és a bajok orvoslásáról gondoskodni fog. Alispáni rendelet, — A hetivásártér áthelyezése érdemében. — Vármegyénk alispánja a törvényhatósági állatorvos jelentése alapján Pápa város hatóságához egy rendeletet küldött, mely szerint heti szarvasmarha és sertés vásárterünknek az országos vásártérre való azonali áthelyezésére utasítja egyben pedig a vágóhidon az állatok szigorú ellenőrzésére hivja fel, ugyszinte a sertések leöletésére egy második állatorvosi állás szervezését ajánlja. Lapunk vezércikkében bővebben foglalkozunk ezen rendeletnek ugy sérelmes, valamint közegészségügyi szempontból üdvös intézkedéseire és reméljük is, hogy hatóságunk felszólalásunk megszívlelve ily értelemben fogja megtenni az erre való szükséges de h a 1 a d é k o t nem tiirő intézkedéseket. Lakosságunk és az érdekelt felek tájékoztatása céljából közöljük az alispáni rendeletet egész terjedelmében a következőkben : Ezen törvényhatósági m, kir. állatorvos jelentése szerint Pápa r. t. város területén a heti vásárok, melyek szarvasmarha és sertés felhajtással vannak összekötve, — nem a rendezett állandó vásártéren, — hanem a város belterületén elvonuló egyik tágasabb s közforgalom lebonyolítására szolga "dó úttesten tartatnak meg, minek folytán örökre elnémította az önért dobogó szivet, és én voltam az, ki a gyilkos golyót szivébe küldte. De ez még nem elégítette ki boszumat, tökéletes elégtételt kívánok. Közlöm határozatomat, mely alá magát vetnie kell. A kert barlangjában, hol a légyottnak történnie kellett volna, fogja ön szeretőjének holttestét találni, mely barátságos kézre vár, mely eltemesse. Ezen kéz az öné lesz. Egész nap őrködni fog a barlang bejáratánál, nehogy a cselédség belépjen. Az éj beálltával felvonja a vízvezeték zsilipjét, mely a barlanghoz közel lévő bozótban vau. Ha a viz elfolyt, ásóval, melyet a kertész kunyhójában találni fug, ásson egy sírt szeretője testének befogadására. Ha kész a sir, hozza ki a holttestét és temesse el. Igyekezzék aztán a földet kiegyenliteni és a vizet eredeti medrébe visszaterelni, Ezek parancsaim. — Teljesítse, különben bíróság előtt fogunk találkozni, de bízom tetterejében." Czeczilia elolvasta férjének írását, egy enyhetadó köny, kitörő zokogás nem árulta el roppant fájdalmát, mely lelkét bilincselte, csak arczának hirtelen halvány színe és a remegő kék ajkak bizonyították. Könyvet vett hóna alá, lement a kertbe és leült a barlang előtti padra, Igy ült ott némán, egyedül, fejét lehajtva és ugy látszott, mintha belemélyedt volna az olvasásba, mig a harang ebédre nem hívta. — Keveset evett, aztán ismét elfoglalta helyét a barlangnál. Este kilencz órakor ismét visszatért, és kiadta a parancsot, hogy mindenki vonuljon hálótermébe, ő maga is behivatta cselédjét, ki lefektette. Midőn egyedül volt, a kellő állategészségügyi vizsgálat és ellenőrzés sem teljesíthető, amennyiben az állatok szabadon hajthatók fel a vásártérre. A vásárnak e helyen való tartása állategészségügyi szemponttól eltekintve a forgalom szabatos lebonyolítását is nagyban akadályozza nemcsak. — ele közegészségügyi tekintetből is kifogás alá esik. Felhívom polgármester urat, hogy haladék nélkül és felelősség terhe mellett intézkedjék, miszerint ezen rendeletem vételétől kezdőleg a heti állatvásárok a berendezett rendes állatvásáron tartassanak meg annyival is inkább, mert ellen esetben kénytelen lennék a heti állatvásárok megtartásának beszüntetése iránt illetékes helyen javaslatot tenni. Megjegyzem, hogy nincs kifogásom az ellen, — ha netalán a hetivásárok tartására a rendes állatvásártér hátrányos lenne, — hogy a város egy alkalmasabb vásártérről, melyen csakis a heti állatvásárok tartatnának, — gondoskodik az 1888.' évi VII. t.ezikk végrehajtása tárgyában kiadott 40000 számú mmisteri rendelet 30 és 31 §§-ai utasításai pontos betartásának figyelembe vé" tele mellett. A jelentés szerint a városnak saját állatorvosa van s mind annak daczára a kisfogyasztásra szánt állatok vizsgálatát nem ez, hanem a szakavatatlan egyének végzik. Felhívom ez okból, hogy haladék nélkül intézkedjék, miszerint ugy a közvágóhídon, valamint azon kivül levágott állatok élő és levágott állapotban történő vizsgálatát kizárólag a városi állatorvos teljesítse : a levágott állatokról a vágatási lajstromot, jegyzőkönyvet ő vezesse. Minthogy Pápa város területén a sertések ölésévei foglalkozó iparosok nagy számmal vannak, akik a városnak különböző részében elszórtan laknak, minthogy betemette forró homlokát vánkosába, most tört ki belőle először egy tompa fájdalmas sóhaj. Végre kiapadt szemének könye, elhagyta ágyát, magára vette ruháját, zajtalanul nyitotta ki ajtaját és lassú léptekkel haladt a falak árnyékában a kert felé. Elment a kertész kunyhójába, elvette az ásót, melyre szüksége volt. A zsilip vize gyorsan elfolyt, és most következett a legborzasztóbb munka a sirásás. Amikor férje parancsának eleget tesz, érezte azt is, hogy örökre gyűlölni fogja szeretőjének gyilkosát, hogy azon sirral, melyett ásott, egy örök, sírig tartó tátongó űr nyílik meg férje és ő közte. Három órai szakadatlan munka után a sir elkészült. Czeczilia összekuszált hajjal, izzadtságtól gyöngyöző homlokkal, feltörött kezekkel esett össze a sir szélén. — Arcza átszellemült, szebbnek, igézőbbnek látszott. A lemondás elragadó kifejezése ült rajta és csillogó szeme a kék ég felé fordult, melynek csiliagirásában az örök kegyelmet és bocsánatot vélte olvasni. Uj erővel kelt fel és — bár nehéz léptekkel — indult szeretőjének holttestéért. Fájdalmas jelenet. Kibontotta lassan a köpenyeget, csókot lehelt a néma ajakra és megkísérelte vállain vagy karjain kivinni de ehhez gyenge volt. Nem volt más hátra, mint a földön vonszolni utolsó pihenőhelyére. Kő- és tüskétől megszaggatva feküdt csendes sírjában a drága halott. Szegény Czeczilia félresimitotta az összepiszkított hajfürtöket, melyek a halvány homlokot eltakarták, es utolsó csókjaival akart lelket belehelni a holttestbe. Tenyerével vizet merített a közeli csatovábbá a leölt sertések száma is a kimutatás szerint évenkint több ezer darabot tesz ki, a jelenlegi módozat mellett a vizsgálat még állatorvos közbenjöttével sem teljesíthető akként, hogy az a fogyasztó közönség, tehát közegészségügyi szempontból a kellő megnyugvást nyújtaná. Ezen bajon csakis akként lehet segíteni, hogy a város még egy állatorvost alkalmaz s igy egyik a közvágóhídon kerülő állatok vizsgálatát, a másik pedig a hentesek ipartelepem a sertések leölésénél lesz jelen s teljesiti kötelességét, avagy a város a jelenlegi és e czélra megfelelő helyen a vágóhidat kibővíti sertésvágásra alkalmas helyiséggel is, mely esetben eltekintve a köz és állategészségi szempontot, a város bevételi jövedelme is szaporodni fog e czituen. Ez okból a város saját jól felfogott érdekében hívom fel polgármester ürügyeimét ezen fontos intézmény mielőbbi létesítésére. Felhívom, hogy ezen rendeletem miként történt végrehajtásáról — a sertés vágóhíd egyesítését kivéve — a husvágatási szabályrendelet beterjesztése mellett tegyen hozzám mielőbb jelentést: a sertésvágóhíd kérdését tanulmányozva annak idején az erre vonatkozó jelentést is elvárom. * Eddig az alispáni leirat. Mint már említettük ezen rendeletnek reánk nézve sérelmes és egyben üdvös voltára nézve lapunk vezércikkében reflektálunk. Utólag értesülünk, hogy a városi tanács tegnap tartott ülésében a földmivelésügyi ministerhez nem szándékszik ez érdemben feliratot intézni, hanem utal már egy izben a minister által engedélyezett jelenlegi belterületre és ezen engedély alapján a Vármegye alispánjához intézi kérvényét, melyben ezen rendelet feltornából és keresztalakban hintette be a szép homlokot. Ugy látszott, mintha szivének dühe kitombolta volna magát. Rádobta a holtra a göröngyöket, eltemette. A csatorna visszatartott vize egy-kettőre elöntötte a sírhelyet és az októberi regg hallvány napsugara isrüét régi helyen tört meg a viz sima tükrén. Czeczilia visszatért szobájába, nagy megerőltetésének erős idegláz volt következménye. A szerencsétlen mégsem tudott meghalni. Midőn Czeczilia először kelt fel ágyából és először olvasta az újságokat, halvány pír futotta el beesett arczát, férje felé fordulva, szó nélkül mutatta a hírt: „Bajai István, Roszgonyi Richárd öcscse, néhány hét óta eltűnt a városból, hol százada állomásozott. Eddig hollétéről biztos tudomás nincs, Eltűnését öngyilkosságnak magyarázzák." Roszgonyi Richárd kétszer olvasta el a hirt. „Eltűnését öngyilkosságnak magyarázzák." — Azt kellett volna írni: „Öngyilkosság szerelemből" — tette hozzá hidegen. Ez volt az utolsó eset, hogy Bajai Istvánról lett volna szó köztük. Csak midőn Czeczilia két évre az éjféli temetés után meghalt, kérdé férje tőle, a haldoklótól: — Tán kívánná, hogy a barlang melletti zsilipnél temettessem el ? Némán intett, és elment a másvilágra, hová annyira vágyott, hol találkozni fog azzal, kivel egy sirba temették.