Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-01-04 / 1. szám

laszékiiek, de sem nem vágyott az ilyen kitüntetésekre, sem nem élt velük, Ha meg­kérdezték valami felöl, mindig fején találta a szeget, anélkül, hogy külső hatásra vá­gyott volna. A milyen csendes volt a tudományos munkálkodása épolyan csendben gyakorolta a jótékonyságát. Nem tudták azok, akik él­vezték, hogy honnan jön az áldás, csak érezték. A ki tudta, hogy mennyit tett, aki lálta hogy mennyi hálairat érkezett hozzá, csak az méltányolhatta igaz érdemét. Egyike volt azoknak az ideális zsi­dóknak, a kik ma cs ik kis számban léteznek, mivel zsidóság tekintetében olyan erkölcsi magaslatra emelkedett, a melyre felemel­kedni csak nagyon keveseknek adatott meg. Tudás, szerénység, jótékonyság s mind­egyikből nagy mérték — ez a rövid jellem­rajza az ideális zsidónak és Schreiber Ja­kab ilyen volt a szó legmagasabb értel­mében. Schreiber Jakab született 1839-ben Nagy-Marton ban, Pápán csaknem 45 évig lakott s mindig a legjobb egészségnek ör­vendett. Csak az utolsó három évben pa­naszkodott, hogy igen beteg és hogy az or­vosok nem agy kezelik, a mint kívánná. Háromhéttel ezelőtt fiai Bécsbe vitték s a Rothschlld-féle kórházba adták a hol meg is halt. Az orvosok vesebajt konstatáltak. Temetése impozáns részvét mellett pénteken délelőtt 10 órától délután 3 óráig tartott. A régi hagyomány szerint mint tu­dóst a templom udvarba vitték, a hol Roth M. A. főrabbi gyönyörű szavakkal adózott emlékének. Leljen az égben olyan nyugalmat, mint a milyenre földi életével rászolgált ! Itt az igazak kegyelete őrzi nevét, dicső emlékét! A mult hétről. Halotti tórt ültünk a mult héten. El­temettük az ó-évet örömmel, már azért is, mivel általánosságban nagy panasz volt reá, és annál nagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözöltük az uj évet, melytől boldogságot, szerencsét és jólétet remélünk. Valóban nevetség is ez! Minden uj esztendőben egy és ugyanazon nótát fujjuk és a végén ugyanezen jeremiadokat énekel­jük. Ez már bevett szokás és azt mindaddig folytatjuk mig csak rajtunk nem ülik meg a halotti tórt. De hát másként ez nem is lehet! A mikor mulatságról, ünnepségről van szó, ott aztán akad elég paszasér. Ha egész éven át nem adódik ürügy arra nézve, hogy éjfél utánig kimaradhassunk, ugy bizonyára a Sylveszter este megadja rá az alkalmat. Ezt ugyan nem magamra vonatkozta­tom, hisz mindenki tudja már, hogy nekem az volna az ünnep, ha éjfél előtt térnék nyugalomra, de igenis vonatkoztatható azok­ra a férj-házas urak és kordában tartott fiatal emberekre, kik tudnának esetleg lum­pok lenni, ha a papucskormány, vagy a fé­lelem nem kényszerítené őket a szolid­ságra. A Sylveszter éjjel ezeknek az urak­nak kettős öröm. A régi legénységük jut eszükbe és ilyenkor kimulatják magukat tisztességesen a Sylveszter rovására. Ami az egyes mulatságokat illeti, nagy­részt a szokott sablon jellmezte. Semmi sec­cesiós újdonság, semmi meglepetés számba menő dolog nem adta magát elé és mint mondani szokás „az üzlet érdekében" a leg­jobb hangulat mellett üdvözölték egymást a „boldog uj év u reményében. A Kaszinóban a mult évben behozott ujitással ülték meg Sylveszter estélyét. Csa­ládias jelleggel volt felruházva, hivatkozva a hűség eskü azon paragrafusára, hogy az asszony örömben és báuatban egyaránt osz­tozkodjék a férjjel. Az ujitás aligha fog be­válhatni, mert a hagyományos biblia forga­tás, mely a Kaszinó Sylveszter estéjének egyik fénypontját'képezte, kezd értékéből veszíteni. A házastárs kibicelése nem lévén kizárva, a férj teljesen feszélyezve lévén, a parthie igen vontatott, sőt teljesen elma­rad. Amit vesztett jelelentőségéből a ferbbli és makaó kompánia annyit nyertek a táncra kész menyecskék, kik ugyancsak kitettek ez alkalommal magukért. A férj uraknak, főleg pedig az érdekteleneknek nem volt ugyan inyökre, hogy a tánc rovására „az üzlet érdeke" van veszélyeztetve, de hát ők a hibásofc minek hoznak be a Kaszinó he lyiségébe oly ujitást, mely a hagyományt veszélyezteti. Amint hirlik, jövőre a csalá­dias jelleget a Jókai körre akarják átru­házni és a Kaszinót asszony—mentessé akarják tenni. A Polgári körben is ujitás volt. Az uj helyiséget kapcsolatba hozták a Griff nagy­termével és a szomszédos forgalom meg­újításával egyetemben társas vacsoráztak. Itt i is családias jellegű volt az üzlet, de nem a kártya rovására. A Griff szálloda uj bér­lőjének kitűnő, de főleg olcsó konyhája és kitűnő bora, ugyszinte Lángó Náci talpalá­zatos muzsikája meghozta a jókedvet és a ] „boldog uj év" reményében hajnalig járta az ifjúság a táncot. Legvidámabb hangulat uralkodott a Hungária szálloda éttermében, hol a keres­kedelmi ifjúsági önképző-köre ült halotti tórt az ó-esztendő rovására és az uj esz­tendő kontójára. Tea estétynek titulálták az összejövetelt, de nem sokat adtak a firmára, hanem ittak ami jól esett. Esni weg jól esett, mert volt ám kedv, annyi, hogy még a Griff nagyterme ís szűknek bizonyult volna a a kedves animált táncospároknak. Az étterem szükvolta miatt a borozó szobát is igénybe vették, mely később tánc­teremmé lett kijelentve, de a táncoló párok por-fulladás cinjén ideje korán kénytelen­nek voltak bánatot jelenteni, mely körül­ménynek tudható volt be az, hogy már haj­nali 3 órakor vége volt a rumlinak. Egy része a társaságnak, mely térsziike miatt kizártnak tartotta magát, a szomszé­dos kávéház „extra szobájában" koncent­rálódott szinte családi alkaban, hol a nél­külözött cigány helyett egy — mondjuk — fülbemászó kintorna szolgáltatta a zenét a tánchoz. Ez alkalommal lett a „kedélyes társaság" is rendszabályozva és a tisztikar megválasztva? Megjegyzem, hogy a kintorna ez estén nagy szerepet játszott, amennyiben nemcsak az extra szobában, hanem a f'oly tatólagos kávéházi helyiségében is dominált egy más műsoros kintorna és a társaság­nak-ajtó nyitáskor alkalma volt változatos kintorna melódiákban gyönyörködni. Ha még azt jelzem, hogy Sylveszter éjjelelén sok kombináczió lett téve, mely hivatva volna több lángoló szivet egybe­kötni és ezen évet tényleg a boldogabb évekhez sorozni, végeztem a heti króniká­val s most nekem sem marad egyébb hátra mint az uj év küszöbén ezekhez a kombi­nációkhoz : Sok szerencsét kívánni! Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa az uj-évben a petróleum világítástól fog elbúcsúzni. Az hirlik, hogy Pápa városa nagy-bért fizet a kis-béri vasútra. Az hirlik, hogy Fenyvessy főis­pán még betegségben sem feledke zett meg a Sylveszteri sürgönyökről. ' Az hirlik, hogy Hegedűs képvi­selőnk az uj-évben uj-nótát fog he­gedülni. Az hirlik, hogy a polgármester­nek sok tervtől kellett elbúcsúzni az uj-évben. Az hirlik, hogy Szylveszter éjje­lén sok egyén meg volt töltve. Az hirlik, hogy Pápán voltak töb­ben, kik az újévet két éjjelen át üd­vözölték. Az hirlik, hogy Karnevál herce­get az idén hosszú kötélre eresztették. Az hirlik, hogy Pápán egy szesz imádó vallás megalapítására már az elő-ivások javában folynak. Az hirlik, hogy Pápán azóta vál­toztak meg a viszonyok, amióta nincs akaraterő, megszűnt a működési kör és futószáron van a szellem. Az hirlik, hogy Szylveszter es­téjén a Kaszinóban kontrát szerettek volna adni az asszonyoknak. Az hirlik, hogy Sylveszter esté­jén a Hungária kávéházban két kin­torna konkurált egymással. Az hirlik, hogy Sylveszter esté­jén a Polgári kör kipróbálta a Griff nagj terem oldalajtaját. Az hirlik, hogy Sylveszter éjjelén többen az ebéd izét érezték. Az hirlik, hogy újév reggelén „szagos volt az utca, amerre jártak." Az hirlik, hogy az izr. hitközség képviselőválasztása alkalmával a pak­tumból egy svindli faktum lett. Az hirlik, hogy az izr. hitközség képviselőválasztásakor a megválasz­tandó jelölteket tudtukon kivül lepe­csételték. Az hirlik, hogy a győri színtár­sulat néhány tagjának Pápán még sok keresni valója lesz. Az hirlik, hogy Pápán divatba jött poharakkal célba lőnni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője Újév napján azért nem ébredt fel, mivel elfelejtett lefeküdni. (Ez nem hirlik, hanem igaz ! Szedő.) s: IEE — Kérelem. Lapunk azon t. vidéki elő­fizetőit, kik dij hátralékban vannak, ezen­nel felkérjük azt kiadóhivatalunkhoz még e hét folyamán beküldeni, mivel ellenesetben kénytelenek volnánk a lap további elküldé­sét beszüntetni. — Fenyvessy főispán betegsége. Ag­gasztó hirek terjedtek el városunkban a le­folyt héten, hogy Fenyvessy Ferencz vár­megyénk kedvelt főispánja Budapesten sú­lyosan megbetegedett, A hirek egy kissé túlzottak voltak, amennyiben a főispán tény­leg rosszul érezte magát, de egyáltalában válságos nem volt. Legilletékesebb helyről vett értesüléseink szerint Fenyvessy főis­pán, ágyban fekvő beteg ugyan, de már teljes és biztos javulás utján van. — Sylveszter estélyek. Hagyományos szokáshoz hiven ünnepelte meg városunk közönsége Sylveszter éjjelét. Vígsággal bú­csúztak el az ó-esztendőtöl és teljes re­ménnyel üdvözölték az'uj-évet. A Kaszinó a mult évhez hasonlóan társasvacsorával tartott búcsúztatót, melyen családok is vet­tek részt. A társasvacsora végeztével tán-

Next

/
Thumbnails
Contents