Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-08-02 / 31. szám

lentőségii kiállítást. Legyen ez átrnutatás városunkra és minden vidéki városra nézve a jövőben. Tudjunk önmagunknak is élni s nemcsak a fővárosnak. Tudjuk magunkat és a magunkét megbecsülni, tudjuk kimutatni, fejhasználni, fejleszteni, összegyűjteni azt a mi nálunk hasznos, szép, jó, nevezetes, érdekes és értékes. Kassa és Zsolna városok előljártak a jó példával, legyenek hát irigység nélkül üdvözölve, de a/.zal a tanulsággal és elhatározással, hogy okultunk és követjük őket. Az ország megerősödéséhez nemc-ak egy hatalmas virágzó főváros, hanem erős fejlődő sok vidéki központ is szükséges. J«genyés, 1903. aug. 20. Er : 2 csókot. 1902 autf. 21-én fizessen Ön ezen váltára VERHOVAY ANDOR u nnk 2, axaz kflío e s 6 k » 4. Eriéke tudva és ti gye számolásba tudósítás nélkii'. T. Tilay Kat nk i kis sszouy J-renyesér. Fizetendő Ge öli túli nyárfa-ligetben. L1 fogadom : Tilay Katinka. Falusi munkásaink sorsáról. Válasz a „Pápai Lapok "-haji „A kivándorlás egyik okáról" czim alatt megjelent czikkre. Seregély Béla igen tiseteit, kedves barátom, fennti eira alatt a ..Pápai Lápok" 30_ [k számában egy igen érdekes és szép irályu ezikket közölt, melynek tartalmával sokban egyet is értek, p. o. avval, liogy hazánkban igen nagy a nyomorúság és hogy azért ölt évente nagyobb mérveket a kivándorlás, de amint tisztelt barátom az aratók szomorú sorsáról oly szép szavakkal ecsetel, az talán mégis túlozva van, habár aratóink sorsa nem valami fényes, de azért még nem oly kétségbeejtő, mint a milyennek azon czíkk tisztelt irója festi, azért nem is értek vele egyet mindenben és ennek okait kővetkezőkben ki is fogom fejteni. Nem elméletekről akarok beszélni, hanem a gyakorlatból szerzett példákkal fogom állításomat bizonyítani, azon reménynek ad— Kos jó. Rideg üzleti alapon hajlandó vagyok a dologról beszélni. — Akkor rendben vagyunk. Ámde kegyed tudni fogja, hogv a kereskedelmi ügyletek megkötése bizoinos formaságokkal jár. — Igen, tudom — lüllentette vakmerően a lány. — Tehát kegyed kötelezi magát egy kellemesen eltöltött délután díjazásául nekem 2, mondd : kettő csókot adni. — Hangsúlyozom : rideg, üzleti értelemben vett csókot, — A qualitás mellékes. Kegyed lesz, szíves nekem erről az összegről, illetve csókokról egy rövid lejáratú váltót adni. — Szívesen monda Katinka, aki kiválóan regényesnek találta ezt a kívánságot. A rózsalugosba mentek, ahol az ifjú j< gyzőkönyvéből papírlapot vett elő kiállította a fontos és értékes okiratot. A Katinka édesatyja bizony sajátságos következtetéseket vont volna le abból ván kifejezést, hogy tapasztalt gazdatársaim igazat fognak adni. Hogy ilyenkor aratáskor végzi a magyar földmives legfárasztóbb, legnehezebb munkát, a nap izzasztó heve mellett naponta néha 18 órát is dolgozván, azt nem vonhatja kétségbe, de az már túlzás, hogy sárban vizben folyik az aratás, mert ha megázott a gabona akkor előbb meghagyják száradni mig aratásához fognak és sárban sem igen szoktak aratni, mert evvel töukre tennék a termést, kivétel lehet külömben itt is, ha valami igen abnormis az időjárás ; az igaz, hogy a munkások élelmezése nem valami fényes, az étrend nem valami változékony, de annál táplálóbb és egészségesebb, különben ki sem birnák á nehéz munkát és biztosítom kedves Seregély barátomat, hogy fővárosokban van igen is sok kis hivatalnok, ki boldog volna, ha magának és családjának naponta oly tápláló ételt szerezhetne, mint a milyent aratóink főzetnek. A mi pedig a munka után járó bért illeti, itt tisztelt barátom túlságos sötétre festette a helyzetet, már csak korommal festett, oly fekete az a kép, melyet nekünk becses cikkében nyújtott. Vegyünk p. o. egy gazdaságot melyben 1000 hold á 1200 , -öl a szemes gabonával bevetett terület, számítunk holdanként átlag 6 métermázsa termést az 6000 métermázsa végeredményt szolgáltat. Az aratók az aratást őszi és tavaszi gabonanemüeknél átlag a 1.0-ik részért végzik, mert ha az összitől csak a 11-iket is szokták kapni, ezeknek szakmája is többnyire nekik jut, ugy hogy példánk szerint 600 mm. jut nekik, ennek átlagárát 12 koronával számítva, pénzéitékben 7200 k. tesz ki az aratórész, számítsunk most 1000 hold learatásához 32 kaszást, egy kaszásra igy körülbelül 31 hold esik, az egész aratás és takaruiás tartamát pedig az esetleges erös napokkal együtt 50 napra, akkor egy kaszásnak jár a 7200 k.-nak 32-ik része, vagyis 225 k. egy napra átlag 4 k. 50 fillér a csodálatos jártasságból, amelylyel Andor a váltót kiállította. Valószínű, hogy közvetlen t; pasztalatok utján ismerkedett meg a váltótörvény harmadik paragrafusának gyakorlati alkalmazásával. Annál is inkább hihető ez, mert még a második alapvizsgán is innen volt s igy aligha jogi képzettsége adta meg a gyakorlatot. Katinka azonban jóformán azt srm tudta, hogy mit ír alá. Ö az/.al a boldog tudattal kanyarította alá a nevét az okiratnak, hogy édes álma immáron teljesülni tog és a kiváló gonddal megfogalmazott szerelmes levél (mely már egy hónapja készen van) és az a bizznyos ylang-ylang-illat, melyet direkt e célra szerzett be, — nem feg kárba menni. Isteni szépet álmodott ezen az éjszakán Katinka. Ketten ültek Andorral egy fehér felhő ölében és az szállt velük fel a véghetetlen magasságokba, lltjokat szelid fényű csillagok világították meg, fejeik körül pedig, mint szárnyas angyalok, hófehér galambok röpködtek és valami túlvilági, ábrándos melódia tö'tötíe be a léget. Es amint közeledtek a rózsaszínű menyországhoz, szivüket csodás érzelmek ragadtak el. Andor sóvárgó vágyódással tekintett fel rá és ő mint egy lehulló rózsa, önfeledten, megbűvölt gyönyörrel omlott karj tiba. Mire felébredt, odakünn vad zivatar dühöngött és az ablaktáblák fel-felsirva panaszolták a szélvész brutális kitöréseit. napszám és az ellátás, mert ami az aratásnál szükséges többi munka mint tnarokszedöt, kötélteritöt, kitörőt és vízhordót illeti, azok napszáma még nem tesz ki annyit, hogy azért kaszásoknak ne kerülne körülbelül annyi, a mennyit fenn kiszámítottam, miután számításom mindenben csak minimális összegeken alapszik. Különben ha valakit, akkor az aratáshoz a kaszásokon kivül szükséges munkásokat lehet sajnálni, ezek aránylag sokkal kevesebbet keresnek nehéz munkájuk által, mint a kaszások. A feles tengeri és krumpliföldet sem szabad olyan igen semmibe venni, mint azt, tisztelt barátom cikkében teszi. Egy 1200 •-öles holdon terem körülbelül 7 méterm. tengeri és egy ugyanakkora holdon 30 mm. krumpli, az elöbbeninek fele § és fél mm. per 8 k. — 28 k., .az utóbbinak fele 15 mm. 2 k. 40 fii. = 36 k. igy hát félhold tengeri és fél hold krumpliföld után összesen 64 k. értékű termést kap az illető vállalkozó, a mi mégsem olyan nagyon is megvető összeg és a melynek ellenértékében csak legfeljebb 12 napot szolgál, a vetőmagot pedig a gazda adja í Nem állítom sehogysem, hogy keresete valami fényes sorsot biztosit az illető aratónak, de ugyan fényes-e az illető gazdának a sorsa, akinek gaadaságában a munkák végeztettek? A munkaerő folyton drágább lesz, a közterhek folyton sülyosbodnak, a termények ára pedig nem emelkedik, sőt ellenkezőleg, ily viszonyok közt a szegény gazda mit szóljon V Honnan győzze munkásait jobban fizetni, ha jövedelme folyton apad ? Amerikát népünk valódi Kanaánnak képzeli és igaz, hogy ott többet kereshet a mun" kás, mint nálunk, de ott az élelmezés, ruházat, egy szóval minden sokkal is drágább, a mi pedig a munkát illeti, az oly súlyos, hogy arról itthon munkásainknak még fogalmuk sincs, annak elvégzésére majdnem emberfeletti erő kell, nálunk az aratás a legsúlyosabb Es a kis lány tűnődve kérdezte: — Hová lett a kék ég? . . . Az enyhe fuvalom ? Hová tűnt az álom ? A regatta kiránd ílásból természetesen semmi sem lett. Es ez ugy fájt Katin k an ;tk. Talán ez volt az első bánat, amely kicsiny szivét érte ? Délután Andor is átjött és ugy látszott, őt is boszantotta, hogy tervük nem sikerült. Együtt ültek ismét a fehér leányszobában. Katinka egy kézimunkán dolgozott. Andor pedig szórakozottan lapozgatott egyképes albumban. Hosszas hallgatás után, az ifjú törte meg a csendet. — Tudja-e Katinka, hogy a rossz idő semmit sem változtat ám a váltó hatályán. -- Olló 1 Arról most már szó sem lehet. Ön nem telet meg a kötelezettségnek, ennélfogva az okirat érvényét vesztette. Nekem is van ám némi jogi ismeretem. — Csakhogy ám hiányos, kis baba — enyelgett az ifjú. — A váltó minden körűimenyek közt váltó marad. Ha nem fizet, kénytelen leszek exekválni. Es az ifjú tettre készen tárta ki kart jait és a kis lány lelki szemei előtt feltünaz isteni szép álom képe, szivébe belopódzott az a menyországi hangulat. Ugyanaz az álombeli mámor, édes szédület fogta el és . . . és . . . — Nos. hát a váltóbeli kötelezettségnek elég lett téve.