Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-08-02 / 31. szám

lentőségii kiállítást. Legyen ez átrnu­tatás városunkra és minden vidéki városra nézve a jövőben. Tudjunk önmagunknak is élni s nemcsak a fővárosnak. Tudjuk ma­gunkat és a magunkét megbecsülni, tudjuk kimutatni, fejhasználni, fejlesz­teni, összegyűjteni azt a mi nálunk hasznos, szép, jó, nevezetes, érdekes és értékes. Kassa és Zsolna városok előljár­tak a jó példával, legyenek hát irigy­ség nélkül üdvözölve, de a/.zal a ta­nulsággal és elhatározással, hogy okul­tunk és követjük őket. Az ország megerősödéséhez nem­c-ak egy hatalmas virágzó főváros, hanem erős fejlődő sok vidéki köz­pont is szükséges. J«genyés, 1903. aug. 20. Er : 2 csókot. 1902 autf. 21-én fizessen Ön ezen váltára VERHOVAY ANDOR u nnk 2, axaz kflío e s 6 k » 4. Eriéke tudva és ti gye számolásba tudósí­tás nélkii'. T. Tilay Kat nk i kis sszouy J-renyesér. Fizetendő Ge öli túli nyárfa-ligetben. L1 fogadom : Tilay Katinka. Falusi munkásaink sorsáról. Válasz a „Pápai Lapok "-haji „A kiván­dorlás egyik okáról" czim alatt megjelent czikkre. Seregély Béla igen tiseteit, kedves ba­rátom, fennti eira alatt a ..Pápai Lápok" 30_ [k számában egy igen érdekes és szép irályu ezikket közölt, melynek tartalmával sokban egyet is értek, p. o. avval, liogy hazánkban igen nagy a nyomorúság és hogy azért ölt évente nagyobb mérveket a kivándorlás, de amint tisztelt barátom az aratók szomorú sorsáról oly szép szavakkal ecsetel, az talán mégis túlozva van, habár aratóink sorsa nem valami fényes, de azért még nem oly kétség­beejtő, mint a milyennek azon czíkk tisztelt irója festi, azért nem is értek vele egyet mindenben és ennek okait kővetkezőkben ki is fogom fejteni. Nem elméletekről akarok beszélni, ha­nem a gyakorlatból szerzett példákkal fogom állításomat bizonyítani, azon reménynek ad­— Kos jó. Rideg üzleti alapon haj­landó vagyok a dologról beszélni. — Akkor rendben vagyunk. Ámde kegyed tudni fogja, hogv a kereskedelmi ügyletek megkötése bizoinos formaságok­kal jár. — Igen, tudom — lüllentette vakme­rően a lány. — Tehát kegyed kötelezi magát egy kellemesen eltöltött délután díjazásául ne­kem 2, mondd : kettő csókot adni. — Hangsúlyozom : rideg, üzleti érte­lemben vett csókot, — A qualitás mellékes. Kegyed lesz, szíves nekem erről az összegről, illetve csó­kokról egy rövid lejáratú váltót adni. — Szívesen monda Katinka, aki ki­válóan regényesnek találta ezt a kívánságot. A rózsalugosba mentek, ahol az ifjú j< gyzőkönyvéből papírlapot vett elő kiállí­totta a fontos és értékes okiratot. A Katinka édesatyja bizony sajátsá­gos következtetéseket vont volna le abból ván kifejezést, hogy tapasztalt gazdatársaim igazat fognak adni. Hogy ilyenkor aratáskor végzi a magyar földmives legfárasztóbb, legnehezebb munkát, a nap izzasztó heve mellett naponta néha 18 órát is dolgozván, azt nem vonhatja két­ségbe, de az már túlzás, hogy sárban vizben folyik az aratás, mert ha megázott a gabona akkor előbb meghagyják száradni mig aratá­sához fognak és sárban sem igen szoktak aratni, mert evvel töukre tennék a termést, kivétel lehet külömben itt is, ha valami igen abnormis az időjárás ; az igaz, hogy a munkások élelmezése nem valami fényes, az étrend nem valami változékony, de annál táplálóbb és egészségesebb, különben ki sem birnák á nehéz munkát és biztosítom kedves Seregély barátomat, hogy fővárosokban van igen is sok kis hivatalnok, ki boldog volna, ha magának és családjának naponta oly táp­láló ételt szerezhetne, mint a milyent arató­ink főzetnek. A mi pedig a munka után járó bért illeti, itt tisztelt barátom túlságos sö­tétre festette a helyzetet, már csak korom­mal festett, oly fekete az a kép, melyet ne­künk becses cikkében nyújtott. Vegyünk p. o. egy gazdaságot melyben 1000 hold á 1200 , -öl a szemes gabonával bevetett terület, számítunk holdanként átlag 6 métermázsa termést az 6000 métermázsa végeredményt szolgáltat. Az aratók az ara­tást őszi és tavaszi gabonanemüeknél átlag a 1.0-ik részért végzik, mert ha az összitől csak a 11-iket is szokták kapni, ezeknek szakmája is többnyire nekik jut, ugy hogy példánk szerint 600 mm. jut nekik, ennek átlagárát 12 koronával számítva, pénzéitékben 7200 k. tesz ki az aratórész, számítsunk most 1000 hold learatásához 32 kaszást, egy ka­szásra igy körülbelül 31 hold esik, az egész aratás és takaruiás tartamát pedig az esetle­ges erös napokkal együtt 50 napra, akkor egy kaszásnak jár a 7200 k.-nak 32-ik része, vagyis 225 k. egy napra átlag 4 k. 50 fillér a csodálatos jártasságból, amelylyel Andor a váltót kiállította. Valószínű, hogy közvet­len t; pasztalatok utján ismerkedett meg a váltótörvény harmadik paragrafusának gya­korlati alkalmazásával. Annál is inkább hi­hető ez, mert még a második alapvizsgán is innen volt s igy aligha jogi képzettsége adta meg a gyakorlatot. Katinka azonban jóformán azt srm tudta, hogy mit ír alá. Ö az/.al a boldog tudattal kanyarította alá a nevét az okirat­nak, hogy édes álma immáron teljesülni tog és a kiváló gonddal megfogalmazott szerel­mes levél (mely már egy hónapja készen van) és az a bizznyos ylang-ylang-illat, me­lyet direkt e célra szerzett be, — nem feg kárba menni. Isteni szépet álmodott ezen az éjsza­kán Katinka. Ketten ültek Andorral egy fe­hér felhő ölében és az szállt velük fel a véghetetlen magasságokba, lltjokat szelid fényű csillagok világították meg, fejeik kö­rül pedig, mint szárnyas angyalok, hófehér galambok röpködtek és valami túlvilági, áb­rándos melódia tö'tötíe be a léget. Es amint közeledtek a rózsaszínű menyországhoz, szivüket csodás érzelmek ragadtak el. An­dor sóvárgó vágyódással tekintett fel rá és ő mint egy lehulló rózsa, önfeledten, meg­bűvölt gyönyörrel omlott karj tiba. Mire felébredt, odakünn vad zivatar dühöngött és az ablaktáblák fel-felsirva pa­naszolták a szélvész brutális kitöréseit. napszám és az ellátás, mert ami az aratás­nál szükséges többi munka mint tnarokszedöt, kötélteritöt, kitörőt és vízhordót illeti, azok napszáma még nem tesz ki annyit, hogy az­ért kaszásoknak ne kerülne körülbelül annyi, a mennyit fenn kiszámítottam, miután szá­mításom mindenben csak minimális összege­ken alapszik. Különben ha valakit, akkor az aratáshoz a kaszásokon kivül szükséges mun­kásokat lehet sajnálni, ezek aránylag sokkal kevesebbet keresnek nehéz munkájuk által, mint a kaszások. A feles tengeri és krumpliföldet sem szabad olyan igen semmibe venni, mint azt, tisztelt barátom cikkében teszi. Egy 1200 •-öles holdon terem körülbelül 7 méterm. tengeri és egy ugyanakkora holdon 30 mm. krumpli, az elöbbeninek fele § és fél mm. per 8 k. — 28 k., .az utóbbinak fele 15 mm. 2 k. 40 fii. = 36 k. igy hát félhold tengeri és fél hold krumpliföld után összesen 64 k. értékű termést kap az illető vállalkozó, a mi mégsem olyan nagyon is megvető összeg és a melynek ellenértékében csak legfeljebb 12 napot szolgál, a vetőmagot pedig a gazda adja í Nem állítom sehogysem, hogy keresete valami fényes sorsot biztosit az illető arató­nak, de ugyan fényes-e az illető gazdának a sorsa, akinek gaadaságában a munkák végez­tettek? A munkaerő folyton drágább lesz, a közterhek folyton sülyosbodnak, a termények ára pedig nem emelkedik, sőt ellenkezőleg, ily viszonyok közt a szegény gazda mit szól­jon V Honnan győzze munkásait jobban fi­zetni, ha jövedelme folyton apad ? Amerikát népünk valódi Kanaánnak kép­zeli és igaz, hogy ott többet kereshet a mun" kás, mint nálunk, de ott az élelmezés, ruhá­zat, egy szóval minden sokkal is drágább, a mi pedig a munkát illeti, az oly súlyos, hogy arról itthon munkásainknak még fogalmuk sincs, annak elvégzésére majdnem emberfe­letti erő kell, nálunk az aratás a legsúlyosabb Es a kis lány tűnődve kérdezte: — Hová lett a kék ég? . . . Az enyhe fuvalom ? Hová tűnt az álom ? A regatta kiránd ílásból természetesen semmi sem lett. Es ez ugy fájt Katin k an ;tk. Talán ez volt az első bánat, amely kicsiny szivét érte ? Délután Andor is átjött és ugy látszott, őt is boszantotta, hogy tervük nem sikerült. Együtt ültek ismét a fehér leányszo­bában. Katinka egy kézimunkán dolgozott. Andor pedig szórakozottan lapozgatott egy­képes albumban. Hosszas hallgatás után, az ifjú törte meg a csendet. — Tudja-e Katinka, hogy a rossz idő semmit sem változtat ám a váltó hatályán. -- Olló 1 Arról most már szó sem le­het. Ön nem telet meg a kötelezettségnek, ennélfogva az okirat érvényét vesztette. Nekem is van ám némi jogi ismeretem. — Csakhogy ám hiányos, kis baba — enyelgett az ifjú. — A váltó minden körűi­menyek közt váltó marad. Ha nem fizet, kénytelen leszek exekválni. Es az ifjú tettre készen tárta ki kart jait és a kis lány lelki szemei előtt feltün­az isteni szép álom képe, szivébe belopód­zott az a menyországi hangulat. Ugyanaz az álombeli mámor, édes szédület fogta el és . . . és . . . — Nos. hát a váltóbeli kötelezettség­nek elég lett téve.

Next

/
Thumbnails
Contents