Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-06-07 / 23. szám

sunk van ahhoz, hogy a konvencionálisnál intenzivebb részt vegyünk ki a kora halálát sirató gyászból. Ám osztozik ezen fájdalma megilletődésünkben mindenki, politikus, újságíró, művész, társadalmi és vármegyei szereplő, kinek e változatos, gazdag életpályával bármikor, bármily kis időre valamelyes összeköttetése volt. Vele értékes munkásság emléke, szép jövő reménysége száll időnek előtte megnyílt sírba. A kik magasra törnek földi működésükben, eszmévé finomulnak, halálukban nem halnak meg, még a földnek sem. Penyvessy Ferencz itt hagyja közöttünk áldott emlékét, melyet a kegyelet híven fog megőrizni és fönntartani. Áldás emlékére i Fenyvessy betegsége. Felejthetlen főispánunk halálát régi szívbaja okozta. Ez a betegség mar évekkel ezelőtt mutatkozott nála, ele szívós természete mindannyiszor legyőzie a bajt. Néhány hónappal ezelőtt hivatalos ügyben Budapestre utazott és az Angol királynő szállodában szállt, ahol mindig állandó lakása volt. Egy ízben midőn a szállodát elhagyta alig hogy az utcára kilépett, összeesett és eszméletét vesztette. Gyorsan felvitték szobájába, ágyba fektették s csak néhány óra múlva nyerte vissza eszméletét. Rögtön táviratilag értesítették Veszprémben lakó édes anyját, ki azonnal Budapestre utazott beteg fiához. A beteg főispán néhány nap fnulva jobban érezte magát és anyja kívánságára sógornője özv. Fenyvessy Arnoldné lakására Weselényi-utcza 15 számú házba vitette magát, hol folyton családi ápolásban részesült. Betegségi állapotában folytonos változás állott be, mely idő alatt tisztelői és barátai közül számosan felkeresték és érdeklődtek a beteg főispán hogylétéről. Néhány héttel ezelőtt szívbajához tüdőbaj, majd vizibetegség is járult és ez teljesen tönkre tette szeretett főispánunkat, úgyannyira, hogy kezelőorvosa dr. Hochhalt tanár teljesen lemondott életéről sőt a látogatásokat is betiltotta. Jellemző, hogy a főispán egyáltalában nem tudta a katasztrófa közeledtét, amennyiben még egy héttel ezelőtt azon reményben volt, hogy Veszprémben tötti a nyarat és ősszel egy külföldi szanatóriumban fogja egészségét teljesen helyreállítani. Sajnos a főispán reménye nem teljesült. Kedden éjjel 12 órakor ágyánál virasztó édes anyjával beszélgetett teljes eszméletben, majd egyet sóhajtott visszahanyatlott az ágyba és örökre behunyta szemét, Fenyvessy életrajza. Fenyvessy Ferencz 1853-ban született Egerben. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a bécsi és a budapesti egyetemeken jogot hallgatott. A budapesti egyetemen mint jogász élénk részt vett az ifjúsági mozgalmakban s a többi közt egyik megalapítója volt az Egyetemi Körnek. Jogi tanulmányainak befejezése után megszerezte az államtudományi doktorátust és az ügyvédi diplomát, Időközben Esterházy Pál gróf meghívta fiainak jog tani tójául. Elfogadta a meghívást s ezzel nevezetes uj fordulat történt a sorsában. Az Eszterhazy grófokkal, Móriczczal és Jenővel hosszabb utazást tett külföldön s ez alatt jelentékeny módon gyarapította ismereteit. A grófi családdal annyira megkedveltette magát, hogy Pápán állandón megtelepedett s hamarosan nagy népszerűségre tett szert előkelő modora, műveltsége, szaktudása s különösen eleven temperamentuma révén. A közélet sorompói mindenfelől megnyíltak előtte. Elénk részt vett a vármegyei politikai és társadalmi mozgalmaiban s csakhamar vezetőszerephez jutott. Mindjárt kezdetben tagja lett a törvényhatósági bizottságnak, a kö?igazgatási bizottságnak és számos társadalmi egyesületnek. Ez utóbbiak között különösen a Balaton-egyesületbe volt nagy szerepe. Ebben az időben vette át a Papai Lapok szerkesztését, megkezdvén ezzel publiczistai működését, a melyet később a fővárosban folytatott. Veszprém vármegyének később tiszteletbeli ügyésze lett, a város pedig díszpolgárává választotta meg őt, hálából azért az akczióért, a melyet a károsultak fölsegitése érdekében indított. Szereplése azonban nemcsak a vármegye ügyeire terjedt ki. Választmányi tagja lett az Országos Képzőművészeti Társulatnak, a „Mübarátok Körének", az „Otthon" írók és hírlapírók körének. A színészet érdekében kifejtett buzgalmáért a fővárosba való költözése után a Nemzeti Színház Nyugdíjintézete elnökévé választotta meg őt. Elnöke volt a Liszt Ferencz ZeneművészTársaságnak és a Zenetanárok Országos Egyesületének is. A király, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézete körül szerzett érdemeiért, a III. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. 1881-ben tagja lett a parlamentnek is. Az ugodi kerület megválasztotta országgyűlési képviselővé. E kerületet aztán tizenöt esztendőn át képviselte. Eleinte a mérsékelt ellenzék tagja volt. ma jd a szab'.idelviipárthoz csatlakozott. Az 1881 iki országgyűlés egyik körjegyzője s rá egy évre két éven keresztül a Ház rendes jegyzője volt. Ez időben irta „Közéletünk köréből" czimii feltűnést keltett munkáját, a melyben társadalmi és politikai kérdéseket fejtegetett. A képviselőházban főképp művészeti és tanügyi kérdésekkel foglalkozott s a közoktatásügyi tárcza előadója volt. A tanügy reformját több röpiratában sürgette ; ezek közül megemlítjük a következőket: „Felső oktatásunk reformja" és „A görög tanítás kérdése Magyarszágon". 1891 végén több publiczistával együtt megalapította a Magyar Újság czimii politikai napilapot, a melynek aztán főszerkesztője volt. Az 1895iki általános képviselőválasztások alkalmából Pápa város orsz. képviselőjévé lett választva, jóllehet 15 éven át, midőn a szomszédos ugodi kerületet képviselte Papa város érdekeiért is harczolt és alig volt városunkban egyén, ki szívességét igénybe nem vette volna, amit ő a legnagyobb készséggel teljesített. Csak 3 évig képviselte városunkat az országházban, mert 1898 május 3-án érte az a kitüntetés, hogy Veszprémvármegye főispánjává nevezték ki. Kinevezése Veszprémmegyében nagy örömet keltett. Főispáni székébe junius 13-án iktatták be ritka melegséggel és nagy ünnepségek T ^ ^ C Z -ADr. Fenyvessy Ferencz. Veszprémmegye hivatalos gyásza fekete lobogót helyez a középületekre, — a vezető emberek sötét ruhákban haladnak, hogy a gyászszertartás impozáns fénye méltó legyen az állás tekintélyéhez, méltó legyen ahhoz a hatalmas közigazgatási hatáskörhöz melyet a nagytekintélyű férfi betöltött. Ez a Veszprém gyásza. A budapesti salonok, melynek kitűnő környezetében a szellemének ezer sziporkázó ötletét adta kölcsön egy helyzetnek, a szép asszonyok a kik az ő csodálatos suggestiója hatása alatt annyiszor érezték az igazi férfi bünfakasztó varázsát, siratják a kedves embert. A magyar bohémvilág a melynek pazar kezű meecenása volt, amelynek annyi nagysága, az ő páratlanul generozus és meleg védő szárnyai alatt bontakozott ki jelen nagyságában a nemzeti színpad annyi büszkesége, a literatura fiatal erősségei a kik nála kenyérré és a legmesszebbmenő önfeláldozó lancirozásra találtak, siratják a pártfogót. Pápa városa, melyhez a szive büszke vágyával, gyöngédsége minden melegével, törekvései egész agitatorius őszinteségével, könnyelmű szivének minden naiv bizalmával tapadt, siratja benne a jó embert, a ki a városé volt, minden situátiójában a kitüntetések a sikerek minden babérteli órájában elküldött egy részt az öröméből ennek a városnak, mely családi ünnepélyt ült valahányszor falai között látta. Mi nem fogadtuk őt bandériummal soha, de mosolygó, meleg megható szeretettel és meleg meghatott volt mindig ő is ha közöttünk volt. Hűségesek voltunk hozzá, ha valamit akart tőlünk a melyet jónak, helyesnek látott mi megadtuk, mikor a politikában ami üzeneteinket akarta venni az országgyűlésnek elküldtük oda is mert szerettük, azzal az egyéni meleg szeretettel a mint siratjuk most egyéni emberi sirás fájdalmával és ha a lobogók sötét színe nem emésztené fel, látható lenne rajtuk kicsillogva Pápa város könyét. * 1855-ben indult meg útjára Eger városából Fenyvessy Ferencz. A középiskolák befejezése után a jogi pályára lépett mint a legnagyobb percentje a 70-es évek magyar közép osztályának. Ez a pálya volt mindig Magyarországon a mely a köztéren való érvényesüléshez vezetett és Fenyvessy Ferencz a kitűnő és éleseszü tanuló csakhamar jogtudor lett. Még a jogász évek idején bejutott igazi saloneraber qualitásai révén az Esterházy család kegyeibe, mint grófi nevelő kezdte meg azt ax utat, mely őt mint Pápa város i kedves nagy emberét egész élet folyama alatt végig kisérte ebben a tradictió ezer etiquetteje által fegyelmezett elzárt környezetből ő ki mert lépni. Az arisztokrata oktatója megjelent a pápai társadalom legdemokratább mozgalmaiban részt kért, vezető szerepet, minden aktióban és lényének lebilincselő kedvessége elkápráztatta oly nagy mértékbeli ezt a pápai meglehetősen zárkózott és bizalmatlan közönséget, hogy ettől az időtől fogva összeforott vele és a Fenyvessy név dicsérete- mindig egy kis m:leg fényt adot

L ennek a városnak is és megfordítva. A mikor ez a város ünnepet ült, ha reprezentálni kellett, ha az irodalom vagy művészet valamely excellens kitűnősége került falai közé Fenyvessy Ferencz tátta vendégül, már akkor is mikor mint Ugod követe egy más választó kerületet képviselt. A pápai egyéni aspirátiók mindig hűséges és lankadatlan buzgaimu szószolóra találtak benne és ha bűnnek is nevezik én elmondom, hogy Fenyvessy protegált a menyire képes volt A jó szive nem birta látni az érvényesülésre érdemes tehetség kinos veigődéseit és vitte magával hatalmas emberek közé a kik szerették, tiszteltek mert tudták, hogy az ő creaturái mindig qualifcások voltak a küzdőtéren. AdoK itt egy kis névsort művészekét és irókét a kiket a Fenyvessy Ferencz érdekelő elméje és nemes pártolása te

ft naggyá Bokor Tamás, Erdélyi Zoltán Lux Terka, Szőllőii Zsigmond, dr. Ágai Béla, dr.