Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.
1903-05-10 / 19. szám
19<>3. május 10. ha esetleg szemükbe akad valami magyar fürdőhelynek a reklámja, nem törődnek vele, mert ők külföldön azt látják, hogy a magyarok, a kik bizonyára ismerik a magyar fürdők viszonyait, nem nyaralnak,.hazájukban, hanem a pénzüket idegenek között költik el. - ; ' A magyar balneoligiai kongrészszusokon számtalan határozati javasiatot fogadtak el, mely e . nagy baj orvoslására lenne hivátvá: -Akciót is indítottak, nem egyet, de mipden törekvés kudarcot vall a magyar kö : zönség külföldimádásán. A magyar fürdők propagandájával éppen ugy vagyunk, mint a magyar iparpártolással : a kinek pénze van rá. külföldi iparcikket vásárol. Idegen forgalmunk és fürdőink pangása tehát egyaránt a magyar közönség nembánomságá'n és a tettekben nyilatkozó sovinizmus hiányán múlik. Ó, tudunk mi nagy magyarok, lángoló sovének lenni, midőn dikciózni kell, de a mikor tettekre vau szükség, árva és elhagyott Magyarországon a magyar ügy. Ha a közönség megemberelné magát és néhány éven át következetesen magyar fürdőket látogatna, ezzel nemcsak a fürdők ügyén lendítene, hanem megteremtené az idegenforgalmat is azáltal, hogy híre menne a külföldön a magyar fürdők forgalmának és szépségének. Színészet Pápán. Mezei Béla színtársulata még csak e hét folyamán időzik városunkban és már a jövő héten Komáromban kezdi meg a nyári színkörben az előadásokat. Az igazgató.a nálunk töltött majdnem 5 heti idény alatt kötelezettségét hiven teljesítette s a közönség igényeit mindén tekintetben kielégítette. Ezzel csak azt bizonyította, hogy méltó azon jóhirnévre, melyre minden színigazgató csak büszke lehet. Közönségünk, mely eleinte némi közönyt tanúsított az előadások jránt, lassanként belemelegedett a színházlátogatásba, úgyannyira, hogy utóbbi időben több ízben telt és zsúfolt házak előtt játszódnak le az előadások. Ezzel korántsem azt akarjuk jelezni, hogy az igazgató nagy jövedelemmel távozik városunkból, de mindazonáltal reméljük, hogy — j tekintve a tavaszi évadnak szokott kezdetlegességet — az igazgató " tel! jes megelégedéssel távozik városunkból és a viszontlátás biztos reményében búcsúzik el a pápai kis, de hálás publikumtól. A színtársulat jövő hétfőn szándékszik befejezni az előadások sorozatát, felhívjuk tehát közönségünket, hogy ezen néhány nap alatt köszörüljük ki azon csorbát, melyet az évad elején ejtettünk a szinházi pénztáron. Látogassuk ezen néhány nap alatt tömegesen a színházat, hogy az elválás és viszontlátás kapcsa szorosabban fűződjék a közönség és a színigazgató között. Heti referádánkat adjuk a következőkben : Vasárnap délutáni előadásban ment „Kurucz Feja Dávid". A közönség Pataki Riza, Tóth, Kürthy Margit, Mezeiné és Ernyey kitűnő játékát sürün tapsolták. Este újra „Bob herceg" előadásában gyönyörkqdött a közönség. Dacára, hogy negyedszer került egymásután műsorra, telt ház előtt aaent a darab. A szereplők kitűnő hangulatban voltak és a közönség sem fukarkodott a tapsokban, melyből Kállay Jolán, Várady Margit , és Polgár Károly kivették részüket. A kar és zenekarról is csak a legjobbat írhatjuk. Hétfőn a társulat egyik legtehetségesebb és sympatikus tagjának Polgár Károlynak jutalomjátéka volt, mely alkalommal Rózsa Miklósnak „A hit" cimü népszínműve került szinre. A darabban vannak egyes megható jelenetek, mélyeket Kürthy Margit és Polgár Károly művészi megoldásban jutatták érvényre. A szép számú közönség zajos tapsokkal jutalmazta őket. A | többi kisebb szerepeket a jutalmazandó iránti kollegialitásból a társulat elsőrendű tagjai játszták szép keretben. A helyi szerzőt barátai babérkoszorúval, Kürthy Margitot pedig egy szép esokorral tisztelték meg. Kedden premierünk volt. A fővárosban oly nagy szenzátiót keltett .dráma „Monna Vaun a* került előadásra, a címszerepben társulatunk nagy reményekre jogosított fiatal művésznőjével Kürthy Margittal. Igazi művészi ihlettől ösztönözve : játszta nehéz szerepét. Hatalmas energiával tüntette.ki a szerepnek minden egyes megható,jelenetét és a közönséget valósággal bámulatba ejtette. Ezen szerepében bőségesen nyílott alkalma fényes tehetségét kifejezésre juttatni s ez neip minden tekintetben sikerült is. Partnerje Polgár volt Prinzvalle szerepében, kinek sokoldalú tehetségét már több ízben elösmertük és ép ezért ebben a szerepben többet vártunk volna tőle. Egyes jelenetekben felismertük Polgárt, de már a szerelem megnyilvánulásában nem tudta a kellő hangot eltalálni. Tóth Lajos Guido szerepében újra beigazolta azon állításunkat midőn*szép jövőt jósolunk neki. A szeretet érzelme ritkán nyilvánul meg közvetlenebbül mint Van na távozása fölötti fájdalom kitörésekor s ezen jelenetet bravúrral oldotta meg. Balázsy a tőle már megszokott biztossággal és hatást keltő érzéssel játszta az apa szerepét. Az előadás kitűnő rendezésre vallott, mely egyszersmind nagyban emelte az előadás kitűnő sikerét, amit a közönség ugy nyilt jelenetekben valamint felvonások végén érdemileg elösmert. Szerdán ifjúsági előadás volt „Liliomfi" szinre hozatalával. A caimszerepet Polgár kitűnő humorral és szellemes apercükkel fűszerezve játszta és méltán kiérdemelte azon falrengető tapsokat, melyekkel egész estén át az ifjúság kitüntette. Ugyancsak kijutott ezen elismerésből Naqy Imrének, y . i rinr- i —ii» lálona én meg őneki a mását. -- Nekünk anyánk vöt szólt az Imre gyerek; de hát a bátyám asszonyra gondol, "maga asszonyára, házasodni készül. — Ifiéin keres ő rosszat helyén van, a gazdaság meg el birja a családod Az ^tris .megszorítja az apja. kezét, köszönöm amit mondott, már találtam is lányra szépre is jóra is, igaz, hogy szegényre, a Bernát .Örzsére. — Biz az szegényfajta, aztán huz hozzá a" szived ? A fiu feleli: Nem igen gondókodtam még azon, jó . erkölcsi, formás is ., csendes szavú fehérnép, meg olyan munkás, a milyen kevés van a faluban. Minekünk olyan kuli. Megőrzi a tanyánknak a becsületét, vendégjáraskor is, megteríti az asztalt, lesz nekünk is olyan melegvidám házunk, édes apámnak jó ápolása, Imre öcsémnek is gyámolitása. Az Öreg Vajda Gábor rá néz a fiára. Milyen derék is ennek a legénynek a. tette meg szive, maga ifjúságára gonddlt, mikor ö is asszonyt vett. Nem kérdez!e ő a szülője gondolatját, nem bánta ő ; hogy a családnak módja milyen lessz csak a szivére hallgatott a mely mindig csak azt mondta, hogy neki ez a leány :öll. Talán azért nem tudja most másikkal serélni, hiába biztatják a fürge szavú mezecskék. Mikor igy megegyeztek hárman, ^haHv hozzá is fogtak a házasodáshoz. Férfi epernél nem ugy megy az mint a leányná Kelengyét összeszedni annak nincs sztnége, nincsen holmijanak olyan rendessége. hiszen éppen ezért veszi az asszonyt, hogy az hozza rendbe. Bernát Örzse, kicsi forma leány volt, gömbölyű apró fehér kezeit nem törte fel a mezei munka, kicsi termete volt, de azért erő volt benne, gömbölyű orczája nagyon gyorsan égett félénk pirulásba, mert tanyán a legények néha tél időben olyan furcsákat beszélnek, hogy lángot vet tőle a szemérmes leány arcza. A Bernát Ábristul ilyet sóh'se hallott pedig talán tőle nem is vette vóna olyan haragosan mint attól az ugri Gergely Jóskától, kinek mindig 'bolondságon jár esze. Szép legény volt az Abris nagy termetes, széles vállú göndör fekete haja olyan volt mint a szén formás kis bajusza jól illet neki a szemei meg kékek olyan gyermekesen tiszta szemek voltak mintha még semmibe se néztek volna a mi az életben bűnös dolog. Lányok körül ha volt mindig illem tudó módra viselte magát, korcsmázni még senki se látta azért volt hát nagy szerencséje a Bernát Örzsének mikor az apjával Vajda Gábor urmmal együtt beszédre hívták ki a fonóból. Nem a forma leánykérés volt ez mint a falun szokás mindenféle cziczomaval, csak az öreg Vajda Gábor (de hogy is volt öreg csak ugy mondom) megkérdezte tőle: Örzse lányom mit gondolsz a felöl, högy eJgyünnél e hozzánk az Abris asszonyának. A leány piros lett mint a pünkösdi rózsa, aztán csak feleli:. „Kevés vagyok én ahhoz gazda uram. Szerény az én módom". Az Abris megszólal: Nem is a módotlat kívánjuk, hanem téged. Mi nálunk elélhetsz csöndesén, nem nagy- vigasságban, de becsületben. E j közben K)da jön a Vajda Imre, az is csak I biztatja, a leány megérti, hogy milyen becsületes szándékba vannakj.iazért 'hat feleli: a mint illik. i s\ a> v . '""J Ha ugy gondolják a mint most mondták, hát majd szólok a szüj^imiiek.. — Áztat tedd szól Abris qs reánéz" szelid 5 kék szemével, de nem csak ; az ő .^zeme tapad a lányéra, hanem az Imre még. az apja szeme is oda fonódik, szerető bizakodással csak nem ttrrón néznek a leányra, a ki feléleszti a meghidegült tűzhelyet és rendet hoz a | portára, rendet csinál az életükbe. A fönóbol már haza mentek a leányok, ! az öreg Kati néni az ágyat vetette fel ép| pen, mikor megnyílik az ajtó, belép Bernát ; Örzse. Gyorsan megfordul az öreg asszony i és hízelgő szaván kérdi. No édes virágom 1 mi mondása volt hozzád a Vajda Gábornak. Piros a lány arca, kötényébe rejti ugy szól J csak félig sirva. Kati néni nagy a gyöngeségem, asszonynak megkértek, Vajda Abris í kért meg, apja, öcsese is biztatott három erös férfi. . . . Tőlük én ugy félek. . . . Herz Bódog.
