Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-11-30 / 48. szám

való eladás értendő, azok a kik helységrölhelységre és házról-házra járás mellőzésével csupán hetivásárokat látogatnak házalási kereskedőknek nem tekinthetők. Azok a gyolcsosak tehát, akik a szabályzat értelmében házaló kereskedést nem folytatnak, hanem csupán hetivásárokat látogatnak még pedig mindig minden hetivá_ sáron megjelennek világos, hogy a törvény t játszák ki, mert ők ipart nem váltanak üzletük után adót nem fizetnek és igy az ipara után adót fizető kereskedőket károsítják, elnyomják. A törvény intentiója szerint nekik az egész országot be kellene járni, de e helyet mindenik család megszáll egy bizonyos te. rületet azt monopolizálja, a házalás mellőzéssel csupán hetivásárra jár. Mert ha a törvény értelme szerint házaló kereskedést folytatna legfeljebb 5—6 hónapban egyszer kerülhetne a sor egy község hetivásárján. Ez okból kívánatos és óhajtandó, hogy a gyolcsos tótoknak a hetivásárokon való kirakodás a hatóság által szigorúan ellen őriztessék es eltiltassék, sőt a fentiek szemmel tartása mellett szükség esetén karhatalommal is a kirakodás meggátoltassék. Ezzel kereskedőink panaszos ügye kielégítő megoldást nyerne, tehát az elöljáróságon a sor, hogy e sérelem orvosolva legyen. A mult hétre i. Azt szokás mondani, hogy ha az embernek pechje van, akkor jobb lett volna neki a világra sem jönni. En nem vagy okugyan ezen a nézeten, mert hát a világra jönni mindenesetre jó, mivel ha nem történne ez, akkor az ember nem is tudna különböztetést tenni, hogy mi a jó és rosszlót, hanem igenis állítom, hogy „ha az ember egyszer jön a világra legalább akkor volna szerencséje." Én is egyszer jöttem a világra, nem mondhatom, hogy egyáltalában pechem van, de nem igen üldöz a szerencse. Főleg krónikási tisztemben és több izben ama bizonyos végzet, melyet legilletékesebben malheur-nek nevezhetek. Ilyen-féle valami ért legutóbb is ebben a hivatásomban, melyet talán az érdekelt felek pechnek tarthatják magukra, de én ezt a magam „üzlet érdekében" újra csak a végzetnek tudom be. Lássuk a helyzetet! Nagy öröm volt vallásfelekezeti különbség nélkül mindazon körökben, kik Halifax sportját szenvedéllyel űzik azon nem várt esemény miatt, hogy Tél apó váratlanul beköszöntött és a jégpálya, mely mult évben meddő maradt, befagyott. Hogy mit jelent ez a befagyás, azt talán szükségtelen bővebben kifejteni, főleg azok előtt, kik ugy várják ezt a befagyást, mint a jó hivők a Messiást. Ezen utóbbiakhoz tartozom én is, mivel a jégpálya befagyasa az én hivatottságomra oly érzést gyakorol, mint a betegen egy szerencsés kimenetelű műtét kiállása. Két napig tartott ez az érzés és ezen idő alatt már jó előre elképzeltem magamnak, hogy mily élvezettel fogom újra pillanatnyi felvételeimet a jégpályáról bemutatni, sőt tekintve a haladó kort azon tervvel is foglalkoztam, hogy kinematografiát is fogok alkalmazni ezen pillanatnyi felvételeknél. Most jön a végzet! Magamat a műtét után jól érező beteghez hasonlítottam, de nem gondoltam arra, hogy a műtét komplikációkkal jár és visszaesés következhetik be. Ez a komplikáció a jégpálya befagyásánál is bekövetkezett. Két napig fagyott, mindnyájan jól éreztük magunkat, harmadnapra engedett a fagy és most az ón illúzióim fagytak be. Hát nincs igazságom, midőn azt mondom, hogy egyszer jöttem a világra és nincs szerencsém. (Ezt a szenvedélyes korcsolyázók mondhatnák magukról. Szedő.) A végzetről jut eszembe, hogy ebben az Uránia színház vidéki vállalatának is kijutott nálunk, jóllehet a vállalat ezt nem végzetnek, de mint ők állították pechnek tartották. Három előadásra hirdettek és fűtést előlegeztek a színházban. A színházat tényleg előlegesen fűtötték, de a közönség sehogysem érezte a meleget, sőt többen a szünetek alatt az utcára mentek melegedni, ha azt nem akarták, hogy ülő helyzetben a lábuk lefagyjon. Ez ugyan nem lett volna pech a vállalatra, mint inkább a lefagyott lábakra, de a pechüket a harmadik estében állapították meg. Második estén ugyanis a reklám tekintetéből a Hegedűs névhez fűződő „Szultán birodalmát" mutatták be, azon reményben, hogy orsz. képviselőnk fivérének müvével zsúfolt házat érnek el. A remény beteljesült, csakhogy a színház hidegségével kapcsolatos hideg librettó és ínég hidegebb tájképek látása ugy annyira elvette a kedvét a közönségnek, hogy a harmadik estén előadott „Sport" mely egyike a vállalat legérdekesebb) részletének, csekély számú közönséget vonzott a színházba. Ezt a vállalat pechnek deklarálta, én azonban ezt rossz spekulációnak tartom. Hagyták volna az utolsó estére a Szultán birodalmát, melyet mint az igazgató jelezte csakis ugy vette be a műsorba, hogy a szerző maga személyesen fogja szerzeményét felolvasni, különben a vidéken ezzel a művel nem próbálkozik és csakis Pápa és Hegedűs név közötti nexusnak vélt hódolni, midőn az amúgy is lomtárba tett darabot direkt e célból újra elővette. (Ezt a direktor mondta és nem én mondom.) Ennek igazolásul be is mutatta a szállítólevelet, mellyel a Szultán birodalmát czakumpakkostul illetőségi helyére visszaküldotte és ezt tette költségkímélés céljából, mivel a többi vidéki városokban ezzel a névvel reklámot nem csinálhat. ri színházról jut eszembe, hogy Balla Kálmán színi kerületünk igazgatója megelégelte a győri közönség pártolását és a szinügyi bizottsághoz beadta lemondását. A lemondást elfogadták és még az nap a győri színházra ki írták az uj pályázatot. Ez röviden azt jelzi hogy április 1-töl megszűnik Balla győri színigazgató lenni, tág értelemben pedig azt hallom, hogy nemcsak a győriről, de egyelőre végleg lemond a szinigazgatasról. (Nekem mondja ? Szedő.) Ezt az elhatározását nem vehetjük komolyan és azt hiszem, hogy csakis a győri igazgatásról mond le és keres magának jobb szinkerületet és ebben tökéletesen igazat adhatunk neki. Folytonos deficittel nem leigazgatni. Győrött, Pápán, Komáromban deficit ezt nem Balla, de még Ballább sem tudná kibirni. Ezzel azután az is van mondva, hogy a tavaszi idényünkre most már fogni kell direktort és társulatot. Hogy tudunk-e fogni, az most már kétséges, mert az eddig nálunk működő direktorok igen kitűnő deficites hírnevet szereztek reszünkre. Jó lesz jó eleve gondoskodni a papíron működő szinügyi bizottságnak, hogy idejekorán állítson fel csapdát, melybe színtársulatot tudunk fogni. No de mit törődöm én ezzel. Busuljon a ló, elég nagy a feje ! Gombház, ha leszakad, lesz más! (Elég lesz ebből a citátumokból ! Szedő !) Máskülönben sohasem volt ugy, hogy valahogy nem lett volna! Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város gázvilágítás án a világítási bizottság átgázolt. Az hirlik, hogy Pápa városában a villanyvilágítással kapcsolatosan egy lekvár-gyár tervével foglalkoznak. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispán legénységi változásairól komoly hírek keringenek. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk „a lenni vagy nem lenni" kérdéssel kezd már komolyan foglalkozni. Az hirlik, hogy a polgármestert folytonosan gyári fogalmakkal üldözik. Az hirlik, hogy a rendőrség józanságáról többen részegen gondolkoznak. (Ippeg azt gondoltam ! Szedő.) Az hirlik, hogy az Uránia színház előadásait a közönség fagyos érdeklődéssel hallgatta. Az hirlik, hogy Balla szinigazgatóról még nem tudni, valljon le-mondott vagy fel-mondott Az hirlik, hogy Balla színigazgató a győri szinikerületet kerülni fogja. Az hirlik, hogy a győri szintársulat számos női tagja a gondolkozás leple alatt várja a virágvasárnapi válságot Az hirlik, hogy Pápán a jótékony egyleteknél a főelv nem a segélyezés, hanem a tőkegyűjtés. Az hirlik, hogy Pápán a hó eltakarítását a Gond-viselésre bizzák. Az hirlik, hogy Pápán a péksegédek a vasárnapi munkaszünetet akarják kidagasztani. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok reá fogják a szövőgyári leá uyokra, hogy rontják az árakat. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének hajnalban jön meg az étvágya. TT f "

P TT"! tj— — Megyegyülés. Vármegyénk törvényhatósága deczember hó 1-én — holnap — és a következő napokon tartja Veszprémben rendes téli közgyűlést. — Huszárezredünk köréből. Huszárezredünk z.-egerszegi osztályának parancsnoka Boér Sándor őrnagy, ugyszinte az osztály századparancsnokai Géczy Kálmán százados, Batthdny Béla gróf és Bárczay András főhadnagyok, szolgálati ügyben pénteken és a tegnapi napon városunkban időztek. — Vöröskereszt-egyleti gyűlés. Pápai vöröskereszt-egyletünk választmánya mult vasárnap délután Pentz József alelnök elnöklete alatt a Jókai-kör helyiségében ülést tartott. Jegyzőnek több rendbeli bejelentései tudomásul vétele után áttértek a gyűlés egyedüli és fontos tárgyára : a helybeli szegények folyó évi segélyezési ügyére. Kimondta a választmány, hogy az idén is 10 öl tűzifát vásárol és azt karácsonykor a városi szegények közt kiosztja, mire az elnökséget kérték föl, jegyzőt pedig megbízták, hogy a vál. tagokkal közölje, miként mindenegyes vál. tag 40—40 darab tűzifa segélyre ajánlhat tetszés szerint négy-négy szegényt, kiknek neveit f. hó 15-ig kell Weber Rezsőné urnő elnöknél bejelenteni a segélyre ajánlottaknak is 1—1 utalvány la-