Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-10-26 / 43. szám

mily hátrány ez a forgalomra, szükségtelen bővebb komentárral ellátni. Régente panaszkodnak már termelőink ezen anomalia miatt, de eddig semmi orvoslást nem láttunkAjánljuk városi hatóságunk figyelmébe ezen körülményt, amennyiben kívánatos volna, hogy ezen vásár egy héttel élőbb tartatna meg. Egy kérvénnyel a minisztériumhoz, segitve lenne a dolgon. Reméljük, hogy meg fog történni! ^mmmmmmm^ A mult hétről. Azt tartja a közmondás, hogy a régi sebek idő multán behegednek, és ha tényleg ezen szállóige minden alkalommal beválna, ugy nekem mint heti krónikásnak első sorban a pápai leányegylet estélyéröl kellene beszámolnom, de hát miután nincs szabály kivétel nélkül, erről a hivatásomról is le kell mondanom, mert a szerkesztőm és a leányegylet elnöke között ejtett sebet csak a halál lesz képes meggyógyítani. Nehogy azonban vád érhessen engemet, hogy ezen jelzett antagonizmus a krónikási tisztemet is befolyásolja, hivatásos és jól értesült benfentesek által informáltatva magamat, emlékezetessé teszem ezen estély t azáltal, hogy a leány egyesületek által rendezett fényes estélyek zománcukat kezdik veszteni. On dit, hogy a csekély érdeklődés, mely ezen estély alkalmával a közönség részéről tüntetőleg kifejezésre jutott, arra késztette az elnökséget, hogy eskü alatt fogadalmat tettek, miszerint nem izgatják többé a közönséget fővárosi művészekkel, de magukat sem. Már másodízben becsapta őket egy művész idejövetelével anélkül, hogy az elnökség jóhiszeműségében lehetne kételkedni. Valószínűleg ezen többszöri csalódás okozta a Griff terem kongását és az elnökség elkeseredését, mely remélhetőleg csak ideigóráig fog. tartani, mert ösmerve az elnökség szívós természetét és kitartását „inkább meghal, de meg nem adja magát". Ezen vesztegzár, mely a leányegylet elnöksége gés szerkesztőségünk között évek óta fennáll, könnyűvé teszi, hogy igé retemet vele szemben beváltsamfés a heti krónikában — más esemény hiányában — az éjjeli riportot bele \ egyem, melyet érdekessé tesz azon körülmény, hogy városunkban jelenleg az éjjeli események képezik a hét szenzációját. Nagy kokurencia vam "jelenleg városunkban. Két női zenekar hangversenyez kétpülömböző, de majdnem szomszédos kávéhazakban. Rabbi Akiba szerint „Alles schon dagewesen" igy tehát ennek is meg kellett nálunk történni. Eddigelé nagy dolognak tartottuk, ha egy ily női zenekar néhány napig kibír bennünket, most heteken át dolgoznak „az üzlet érdekében" nem egy de két helyen felváltva. Hja 1 Mit nem tesz a konkurencia! Ebben a konkurenciában a legkényelmetlenebb helyzete van nemcsak a nagy közönségnek, de a törzsvendégeknek is. Városunk szórakozni vágyó közönsége oly csekély, hogy ezt a konkurenciát aprenhesió és felelősség nélkül nem állhatja meg. Megpróbálom distingálni a helyzetet. A Balaton kávéházban több mint egy hete működik már egy nöi zenekar, mely a közönséget oda vonzotta és joggal, mert más szórakozó hely nem akadt. A szomszédos Otthon kávéház tulajdonosa belátva, hogy az élelmesség a mai | korban okvetlenül szükséges, ha nem is a j konkurencia elvnél, de törzsvendégeink szórakoztatása' céljából szinte szerződtetett egy női zenekart, mely minden tekintetben megállja helyét. Ez a helyzet és most, jön a kibontakozás ! Ha két dudásról volna, szó egy helyen, akkor hamar el volna intézve az ügy, de igy két dudásról van szó két helyen, kik nem egy helyen, de két különböző helyen virtuskodnak, hogy „ki a legény a csárdában ?

a Hogy pedig ki a legény a csárdában, | azt ebben az esetben nem a dudás, hanem a közönség ítéli meg. Egész népvándorlás van egyik kávéházból a másikba. A közönség ítélőképessége naponta variál akkép, hogy melyik kávéházban van. A két kávéház valóságos két tábort képez és a tudósítások az egyik kávéházból a másikba folytonosan mennek, melyek abból állanak, hogy kik vannak itt és kik vannak ott ? A kávéházi helyzetről a kucséberek viszik a tudósítói tisztet, esetleg oly vendégek, kik ebben a vándorlási processusban naponta résztvesznek. Rendkívüli érdekesek ezek a vándorlási processusok. Az Otthon kavéházban levők teljes elismeréssel adóznak a zenekar kitűnő voltáról és nem tartják inkompatilibisnek, a másik zenekar hiányát említeni. Amint azután átvándorolnak a Balaton kávéházba itt azután, hogy legitimálják magukat, tehát észrevételt is tesznek és kifogásolják az Otthon zenekarát, hogy mégis csak jobb ez a zenekar, mert itt nagy dob van. ilyenkor azután azt mondják, hogy „Nagydob kell a magyarnak, nem pedig filharmonikus koncert." 1 Ezek a megjegyzések variálnak naponta. Az Otthonban a Balatont, a Balatonban az Otthont szapulják és ez mind a konkurentia rovására megy. Ennek a konkurenciának lényege áthat most már teljesen a közönség egyeseire is. Vannak most már „Otthon" és „Balaton" pártiak. Egyesek egymás ellen tüntetnek itt vagy ottlétükkel ós kapacitálják egymást a konkurencia rovására. És ebben a konkurenciában most már a hölgy zenekar tagjai is kiveszik részüket. Ha megtudják, hogy ellenpárti jött be a kávéházba bájos mosolylyal igyekeznek esetleges marasztalásra. Ezt nem a saját, de a kávés érdekében teszik ineg. Ez a helyzet azonban már nem a hivatalos hangverseny, hanem az éjfél utáni külön műsor égise alatt történik. A konkurencia tulaj donkép azon alapszik, hogy melyik kávéházban maradt mulató vend ég és meddig tartott a muri. Mert hát az ilyen muri hoz valamit „az üzlet érdekében". Ilyen alkalommal a kávésnak és a zenekarnak is kijut a külön díjazás. Ez a kettős konkurencia figyelmessé tette a Hungária ká\ést is és jóllehet nem hozott női zenekart, de időszerű — reüammal igyekszik a közönséget — most már megharmadolni. A mostani helyzetnek legérdekesebb reklámját „a kis . Kohn" kézrekeritését jelezte, azzal, hogy kávéházába megjött és bemutatja magát egy oly cigányzenekar előtt, mely csak véletlenségből nem hangversenyzett Párizsban. Sokan elhitték és kíváncsiak voltak a kis Kohnra, de mint hallom a kávés azzal mentegetődzött, hogy elkésés miatt az utat Pápáról a pápa-bánhidai vasúton tette meg s igy a jelzett időben nem jött meg. Talán holnap vagy egy hét múlva, az a kávéstól függ. Hogy ebben a konkurentiális excursiokban ki lesz a győztes, azt most még nem konstatálhatom mert az összes kávéházakban még javában folyik a mérkőzés és egymásnak hangoztatják, hogy „derSchlag soll die Konkurenc betreffen", de jövő heti krónikámban az összes egyébb részletekről és végeredményéről tüzetesen beszámolok. Addig csak hadd szóljon a nóta ! Friezs. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város közvilágítása még meg sem született, máris égési fájdalmai vannak. Az hirlik, hogy Pápa városában a szálloda kérdésnek még nagy foga lesz. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispán csak elvben nősül meg. Az hírlik, hogy Hegedűs képviselőnk az országgyűlés feloszlása ellen fellebbezést fog benyújtani. Az hirlik, hogy a polgármestert jelenleg csak a szélcsend háborgatja. Az hirlik, hogy a rendőrség a mult héten betörőket nyomozott. (De még nyomába sem jött. Szedő.) Az hirlik, hogy a pápai leányegylet legutóbbi estélye fényes sikert arathatott volna. (Kicsoda az a Beregi ? Szedő.) Az hirlik, hogy Pápán megalakult az Ocskay brigád. (Nekem mondja? Szedő.) Az hirlik, hogy Pápán a női zenekarok beütöttek. Az hirlik, hogy Pápán a női zenekar tagjai csak az Ocskay brigádban biznak. (Kicsoda ez a brigád? Szedő.) Az hirlik, hogy Pápán a női zenekar tagjai mindent megtettek az üzlet érdekében. Az hírlik, hogy a női zenekar tagjai Pápán megtanulhatták, hogy mi a konkurencia. (Der Schlag soll die Konkurenz betreffen! Szedő.) Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjét mindkét női zenekarban tiszteletbeli tagnak tartották. »•«»•«» mma Ta

etfiT

^ MKW* we^SI^bs® mkm mJ

mi

mJ <eáa• — Halottak napja. Még néhány nap és itt van november l-e, a kegyelet ünnepe, sirkoszoruk szezonja. Minél inkább elközelget a halottak napja, mikor szeretteink gondosan ápolt sirhalmára a megemlékezés koszorúját lerakjuk, annál több és több virág jelenik meg a kirakatokban, hogy figyelmünket felhívják a kegyelet magasztos ünnepére. Az élők kivándorolnak a halottak csendes birodalmába és a természet megmaradt ékességeit mind oda adják pazar kézzel a besüppedt halmoknak. Egész virágerdőre van szükség, hogy az ünnep pompája ne veszítsen, mert verseny van itt is, az a legboldogabb, ki legszebben tudja fölékesíteni kedves halottainak sírkeresztjét. — Kaszárnya vizsgálat. Pap Béla tábornok, a honvédelmi minisztériumból, Réthelyi József őrnagy, hadbiztos kíséretében szerdán városunkba érkezett, hogy huszárezredünk kaszárnyahelyiségeit megvizsgálja. A tábornok két napon át az összes helyiségekben tüzetes vizsgálatot tartott és a tapasztalt rend felett a legnagyobb elismerését nyilvánította. A tábornok pénteken délután székhelyére Budapestre visszautazott. — Iparhatósági megbízottak választása. Miután a Pápa város tanácsa s a pápai járás főazolgabirósága mellé szükséglendő iparhatósági megbízottak választása f. évi október hó 26-án d. e. 9 órakor a városháza irattári helyiségében fog megejtetni, ez okból tűzött helyen és időben az érdekeltek szavazataikat beadni szíveskedjenek. — Vasúti felülvizsgálat. A pápa bánhidai vasútvonalon, mely ezelőtt egy hónap-