Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-10-19 / 42. szám

tandó anyagot. A helyi viszonyok szerint azonban följogosítja a tanitót a helyi tanterv készítésére, sőt erre kötelezi is a tanitót. Egyébként osztályról-osztályra, külön a fiuk és külön a leányok gazdasági ismétlőiskoláinak megszabja a tudnivalóit. Nem történt esemény ! Nem lesz krónika a héten! Ez a jelszó keringett az utolsó pillanatig elmémben. Még ilyen semmi jelentőségű hetet nem töltöttem el. El is határoztam magamban, hogy e heti krónika megirását azáltal ""fogom lerázni, hogy a szerkesztőnek beteget jelentek. A Balaton kávéházban irtam a betegségről szóló jelentésemet, de ebben is pechem volt. A szerkesztő megijedt betegségem miatt elment lakásomra, ott aztán útbaigazították. El is jött meglátogatni, mégis talált a kávéházban, hol jelenleg egy női zenekar hangversenyez. Ilyen pech csak engem érhet! Eleinte meg akartam győződtetni, hogy a cognacot orvosság gyanánt iszom, de ugy látszik jól van informálva, hogy én egész éjjel orvosságot szoktam bevenni, csakhogy nem otthon, hanem a kávéházban. Mikor már láttam, hogy az onossággal való kimentésem hiábavaló dolog is lenne, bevallottam őszinte, hogy biz én olyan egészséges vagyok mint a tök, csakhogy hiányos „krónika" betegségben szenvedek. A szerkesztő ugy látszik ezen betegséget már régen ösmerheti, mert ezt nem fogadta el oly betegségnek, mely egy heti krónikást ágyba dönthet, s lelkemre kötötte, hogy legkésőbb szombat délelőttre adjam be a kéziratot. En megígértem, de csak azért, hogy már ne rontsa a levegőt a kávéházban s visszatérhessek az orvosság bevevéshez. De még csak most kezdődött a valódi pechem. A helyett, hogy eltávozott volna oda állott a dobos kisasszonyhoz s elkezdett a mesterségemben kontárkodni. Adta a szépet, mintha nem én, hanem ő venné be minden éjjel reggeli négy óráig az orvosságot. Eltekintve, hogy lefoglalta a zenekar hölgyeit, de mint tekintetéből kivettem a csinos dobos leány megboszulva az eddigi „szekirozások"ért elárult, hogy biz ilyen lump nincs az egész városban mint én vagyok, mert öt. napja, hogy itt vannak és én minden éjjel ott virasztok. De ha nem is hitte volna ezt, meggyőződött személyesen erről. Egész 4 óráig ő is szedte az orvosságot, ha nem is oly sürün mint mi a társaságban s csak akkor hagyta el a kávéházat, mikor én, azon hiszemben, hogy majd megesip s rám olvassa majd a litániát. Ez azonban nem sikerült a szerkesztőnek. Nem hiába vagyok én nála nagyobb favorit az éjjeli helyi viszonyok ismeretében semhogy el nem tudtam volna illani előle. Keresni, pedig hiába keresett volna, mert ez oldalröl, a mi pislogó utcai lámpáink biztosítottak. Dühös voltam. Nem elég, hogy nem sikerült a heti krónika megírásától megszabadulni, de még ráadásul egész éjjel Cerberusként őrzött egész reggeli 4 óráig. Másnap délbe még Morfeussal társalogtam, midőn a szedőgyerek azzal köszönt fer álmomból, hogy a szerkesztő küldi a „krónika" kéziratáért. Hogy mit üzentem a szerkesztőnek, arra már nem emlékszem, de hogy a közvetítő szedőgyereket nem kínáltam meg székkel arra emlékszem, mert egy perez lefolyása után már nem volt szobámban. Tegnap reggelig nem is zavartak a kéziratért, de hiába is zavartak volna. A hol nincs, ott ne keress. Szombat reggel, azaz jobban mondva délbe, mert nálam a dél a reggel, kezdtem gondolkozni, mit tevő legyek. Elmentem a szerkesztőhöz s kijelentettem, hogy bárha meg ígértem, hogy szombaton lesz kézirat a heti krónikáról, de biz én a semmiből nem krónikázhatok s e hét karcolat rovata üres marad. A szerkesztőnek nolens volens bele kellett törődni, hogy e héten nem én írom a karcolatot, de abba sehogy sem egyezett bele, hogy a karcolat rovat hiányozzék. Kijelentette, kogy e heti krónikát ő irja meg még pedig az éjjeli excursióját a kávéházban, mint legérdekesefib eseményt e héten. Igy lettem felmentve a heti l-rónika megírásától, de meg kellett ígérnem, hogy többé ez nem történik meg. Jó tanácsot is adott egyúttal a. szerkesztő, hegy azon esetben, ha heti eseményekben szegények is leszünk, írjam meg az én heti éjjeli élelményeimet a női zenekarról. Most veszem észre, hogy a szerkesztő mégis okos ember. Hisz lehet-e változatosabb műsora egy hétnek, mint az, ha egy pápai riporter éjjeli élelményeit irja meg, kivált ha a riporternek a neve : Fric?:i. Az hirlik . . Az hirlik, hogy Pápa város közügyeire utóbbi időben csendes részvét nyilatkozik meg. Az hirlik, hogy Pápa város képviselőtestületének több tagja a villamvilágitás iránt hideg érdeklődéssel viseltetik. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispánról az a hír kering, hogy még képes volna az intendánsi állást elvállalni. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnknek mé^ csak ezután lesz a „Hosszu-bőjt"-je. Az hirlik, hogy a polgármester katholikus létére erősen reformált. Az hirlik, hogy a pápai rendőrség a kis Kohnt nyomozza. Az hirlik, hogy a Balaton kávéházban működő női zenekar nemcsak zenével, de „karokkal" is foglalkozik. (Der Schlag soll die Konkurenz betreffen! Szedő.) Az hirlik, hogy a női zenekar összes érzelmeit a hangszerekbe szorítja. (Kicsodák ezek a nők ? Szedő.) Az hirlik, hogy a női zenekar folyton azt hangoztatja, hogy „mig az ember fiatal, szeretni nem akar, de ha megöregszik, hiába törekszik". (Nekem mondja ! Szedő.) Az hirlik, hogy Pápán azért vannak változások, mert sok intézménybe „beleütött az Isten nyila". Az hirlik, hogy Pápán vannak többen, kik az árakat rontják. Az hirlik, hogy a Balaton kávéház női-zenekara felett is tartottak ellenőrzési szemlét. (A honvédség és népfelkelők érdekében. Szedő.) Az hirlik, hogy a női-zenekar is erősen jajgat a kis Kohn'érdekében. Az hirlik, hogy Pápán az „Isten nyilát" összetévesztik a Rákóczy indulóval. (Kicsodaez az ember? Szedő.) Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok a szövőgyári leányokat nem tartj ák k onkuren ci áuak. Az hirlik, hogy Pápán van egy uj házaspár, mely jajgatva tölti el a mézes heteket. Az hirlik, hogy a Pápai Közlönyszerkesztője hajat talált éjjeli menetrendjében. (Még sem unta meg ? Szedő.) JFÜM — Személyi hirek. Takács Áclám megyei árvaszéki elnök, ki hivatalos minőségben az egész hatét városunkban töltötte, ma délben utazik visza székhelyére, Veszprémbe. — Hlavacs Kornél győri iparfelügyelő, a helybeli betegsegélyző pénztárnál folyamatban levő vizsgálat céljából, a hót folyamán városunkban időzött. — Huszárezredülik köréből. Csáky Kálmán gróf, főhadnagy négy heti szabadságáról csütörtökön visszatért és szolgálattételre jelentkezett. — Hivatal vizsgálat. Takács Adám megyei árvaszéki elnök az egész hét folyamán vizsgálatot tartott városunk árvaszéki ügyosztályánál és gyámpénztáránál. A vizsgálat befejeztével a pontosság, rend és példás ügykezelés felett a legnagyobb elismerését fejezte ki a polgármesternek és a hivatalt kezelő tisztviselőknek. — Az irgalmas rendház köréből. Az irgalmas rend tartományi főnöke, Bokor Clarentius rendházi tagot, főorvost, Váczról ugyanily minőségben a helybeli rendházhoz áthelyezte. Mint régi ösmerőst üdvözöljük őt, amennyiben Bokor főorvos 6 évig volt már a helybeli rendház tagja. — Hivatal átadás. Az uj veszprémi főszolgabirónak, Kerényi Andornak f. hó lÓ-én adta át Kolossváry alispán a főbírói hivatalt, ezt megelőzőleg váratlan vizsgálatot tartott a főszolgabiróság ügykezelésében. — Kamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara f. hó 14-én tartotta havi rendes közgyűlését Schlichter Lajos alelnök vezetése alatt. A napirend legkimagaslóbb tárgyát képezte a kamarai székház felépítésének kérdése. A közgyűlés Győr városa által felajánlott 294 négyzetöl területű telket a megszabott 15 korona iJ-ölenkénti vételár és a kikötött egyébb feltételek mellett — köszönettel elfogadta. Ajka község három országos vásár engedélyezése iránti kérelmét a közgyűlés nem tartja teljesíthetőnek. A kereskedelem képesítéshez