Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-05-11 / 19. szám

Közérdekű független hetilap - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám. ára 30 fill. Műszaki vélemény a közvilágításról. Köztudomásu dolog, hogy a közvilágítási bizottság legutóbb tartott ülésében Iglauer István gépészmérnököt felkérte, hogy ugyancsak ezen ülésben a közvilágításunk érdekében kifejtett álláspontját, — tájékoztatás szempontjából mint műszaki véleményt is terjessze be. Nevezett gépészmérnök ezen kérelemnek eleget tett és közvilágításunk minden egyes részleteire'-kiterjedő szakvéleményét városunk polgármesteréhez benyújtotta, mely szerint határozottan a villamos berendezés mellett foglal állást és részletes számítás alapján kimutatja, hogy a •város házi kezelés mellett óránként 3*8 fillérért adhatja az áramot és emellett közjövedelmet is produkálhat. Tájékoztatás szempontjából közöljük a műszaki vélemény fontosabb részleteit a következőkben: A beadott 5 villamos ajánlatok közül részben mivel egyik sem felel H1RDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL A R t-h I N könyvkereskedésében. a választott gépegységek által a város viszonyainak, másrészt pedig a cégek részletes előírást nem nyervén az ajánlott telepek nagyságai felől, annyira eltérők egymástól, hogy ezek költségei ez alapra össze nem hasonlíthatók, egy sem volt olyan, hogy az ajánlat felett valamelyik céggel részletes tárgyalásba lehetett volna bocsájtkozni. A körülmények között nem ajánl hat mást, minthogy az ajánlatot benyújtott cégek egyuj egységes alapon részletesen kiirt ajánlattételre szólittassanak feí, mikor is ily eltérések teljesén'ki vannak zárva és az ajánlatok ár— tekintetben is egymással összehasonlíthatók lesznek. Az áramfejlesztő-telep helyének megválasztása műszaki szempontból kifogás alá nem eshetik, de tekintettel arra, hogy gőzüzeműéi a gőzsürités nagy menynyiségü vizet igényel, mi olajjal keverve folynék vissza a Tapolczába, mi különösen nyár folyamán a fürdőtulajdonosok részéről reklamátióra adna okot, célszerűbb lenne a telepet a városnak a vasúthoz közelebb eső részében építeni. A világítás általános kérdéséhez hozzá szólva ezen vélemény szerint Pápa városának közvilágításához 320 lámpa kevés és a város elégséges világításához 500 villamos izzó lámpa, vagy pedig az ennek megfelelő 300 izzó lámpa és 20 drb ív lámpa szükséges. Pápa város viszonyainak megfelelő villamos áram fejlesztő telep beruházási üzemköltségei és a telep rentabilitása felöl a műszaki vélemény a következőkből indul ki : A város berendezi a közvilágítást 300 drb 10 gyertya-fényü izzó' lámpára és 20 drb 8 ampéres ivlámpára, a magánvilágitás -tegyen ki 1500 drb egyszerre égő 16 gyertyaerejü izzólámpát. Ily fogyasztáshoz megfelelő áram fejlesztő telep a hálózattal és a közvilágítás lámpáival együtt az egész beruházás t. i. mechanikai, villamos — rész, épitkezés és egyébb kiadásokkal 221.500 koronát tenne ki. T K ű Z -A.. Qicndc'S ózák. Miért szeretlek oly nagyon, Miért, imádlak tégedet ? . . . Kiért meghalnék örömest, S od'adnárn üdvösségemet. Miért csodálom/Szép szemed, Eszményi szép tekinteted ? . .. Az égi csillag fénye az, Mely rabul ejti szivemet. Ha ugy szeretnél engemet, Mint hogy szeretlek téged én, Kicsiny szivedben, édesééi, Nem lenne szentebb érzemény. Felényi lenne bár szived Szerelmet nyújtó érzete : A földnek én lennék talán Legboldogabb embere. A nagy j Margit, noha drámai anyákat játszott, fiatal szép asszony volt, a kiért bizony okos emberek is szívesen követtek el ostobaságokat. Kollegái hevesvérünek, szenvedélyesnek ösmerték. és ha az izgalom szabalyos orrának czimpáit megremegtette, mindnyájan óvatosan kerülték a vele veló összekocczanást. Élénken emlékeztek, hogy milyen dühvel röpítette egykor az ügyelő fejéhez a kandelábert, mert a boldogtalan ember egy erős drámai jelenet alatt korábban eresztette le a függönyt. Jó szerencse, hogy a kandeláber irányt tévesztett. Akkor ment férjhez, mikor művészetének zenitjén állott. Urát, a társulat bonvivantját szenvedélyesen szerette. Szó nélkül engedte át kedvteléseinek s ha egész éjszakai dörzsölés után mámoros fővel tért haza, legfölebb annyit mondott : — Barátom, vigyázzon magára, megárt az egészségének. A férj alapjában véve derék fiu volt, de határtalanul könnyelmű. Igazi művészvér ki az életet a gyönyörök tanyájának tekinti s a ki ért azoknak: élvezéséhez. Margit meg mindig afölött is szemet hunyt, ha az ura a kulisszák között egy-egy ballerinának kissé hevesebben udvarolgatott. Hisz az csak olyan kasírozott érzés, mely nem érinti komolyan a szivet. Akárhányszor tréfálkozott fölötte és maga figyelmeztette az ostromolt tánczos leányt. — Ne higyjen az uramnak, — nagy selma ! Igazán az volt. Nagyon értett az udvarláshoz, ismerte erejét s a nők gyöngéit, és a mi fő, volt türelme e gyöngeségeket kiaknázni. Barátai, kik látták kalandozásait, gyakran mondogattak neki.. — Hej, ha egyszer Margit rajta csip, micsoda drámai szczétia lesz az 1 Andor, igy hívták a férjet, maga is kellemetlen hátborzogatást érzett erre a gondolatra. De aztán megnyugtatta magát azzal, hogy a rajtacsipések csak a színpadon fordulnak elő, ott is csak azért, mert a szerzőknek szükségük van a frappáns jelenetekre. Az a kenyérkeresetük. Az életet ellenben nem a drámaírók mozgatják, s igy ha az ember eléggé óvatos és kellően ügyes, akár az örökkévalóságon keresztül törhet és zúzhat házasságokat minden hatásos záró tableau nélkül. Ezzel a filozófiával fölvegyverkezve, ha néha kissé trémázott is, de megmaradt szélcsapnak s nagy pusztításokat vitt véghez a falakon, vagyis a kulisszákon kivül és belül. A veszedelem „kivül" érte utói. Történt ugyanis, hogy mikor felesége egyik bravour-szerepét játszotta s ő a néző-