Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-04-27 / 17. szám

még fejeink lágya annyira, hogy az iparban s magában az iparosban felismerjük az államalkotó elemek legtiszteletreméltóbb és leghatalmasabb tényezőjét. Ne méltóztassék okvetetlenkedő gondolatokkal bíbelődni. — Az ilyen ipari szakiskolát végzett fiatal embereket szinte lefoglalják előre a nagyiparosok, ha már önmagukat önállósítani kedve vagy módja nincs annak idején. Es ha valakinek mégis eszébe jutna évődni az ő sorsukon, hát szerezzen meggyőződést fizetési viszoszonyaikról bármely hazai gyárban abból kitűnik tüstént, hogy az ily módon képzett kezdő fiatal embernek fizetése kétszer annyi legalább, gyakran azonban háromszorta nagyobb — akármely vele egyvivásu m. kir. államhivatalnokénál, a ki keserűen gondol néha arra a porladór a, a KI őt úrrá faragta nagy ambiczióval. Bizony fölösleges vitázni afölött, mi itt a mi teendők. A város elöljárósága mozdítson meg minden követ, a sült galamb ideje lejárt, ámbár azelőtt sem volt valami hálás mesterség az után lesni, de hát nálunk ez volt szokásban, — még most se késő letenni róla. Megszerezni egyet a kilátásba helyezett szakiskolákból, lesz legalább oly hasznos dolog, mint Pétert vagy Pált kiugrasztani a képviselőtestületből ,sőt ha jól vesszük, lesznek sokan A legközelebbi kocsiba ültünk s hazahajtattam. Útközben elmondta élete változatait. Megkönnyeztem a szegény fiút. Istenem, mi volt, s hova jutott ? ! Hazaértünk. Felajánlottam neki egy éltözet ruhát. Elfogadta. Mindent ujat húztam reá. A szerencse kedvezett, mert még a czipő is alkalmas vala. Aztán vacsorálni mentünk. — Vacsora alatt nem szóltam hozzá semmit. Láttam, hogy ismét megelevenedett előtte az a szép idő, mikor még a fényes éttermeknek ismert gavallér vendége volt. Egy pillanatra mintha megváltozott volna. — Szintén látszott arczán, hogy ezer átkot szór azokra a gaz alakokra, kik romlásának okozói. A zene hangján aztán teljességében feltárult előtte a mult. Az a sok száz bankó melyet könnyedén szórt Darázs Ferkónak, az éjszemű, ravasz piimásnak. Szinte láttam a lelkében a harczot. A mult és és jelen vivtak bent irtózatos csatát. Arczvonását elárulták, hogy lelkében felnyílott a régi seb. Tiz óra volt. Ismét hazamentünk. Mielőtt pihenőre tértünk, a fiúnak pénzt akartam adni. Igen. de hogyan ? Vigyáznom kelle, hogy föl ne tépjem a sajgó sebet, és hogy eszébe ne juttassam a reménytelen ielent. Végre kitaláltam a módot. — Pista, — szólék hozzá, — tartozásom is van neked. Az utolsó tiszti-bálról két tízessel maradtam lekötelezetted, s csak most jut alkalmam, ennek eleget tenni 1 Meglepetten vette át a váratlan összeget, — aztán elpihentünk. a kik határozottan előnyösebb dolognak tartják minden apró intrikánál a komoly és jó szándékot, mely a város üdvére irányul, ha ez a jó szándék mindjárt deputáczió képében is kerül a felszínre. Színészet Pápán, Örvendetes jelenséggel kezdjük meg heti referádánk megírását. Közönségünk, mely eddigelé közönyt tanúsított az előadások iránt, lassanként belemelegszik a szín házlátogatásba úgyannyira, hogy utóbbi napokban több izben telt, sőt zsúfolt házak előtt játszódtak le az előadások. Közönségünk ugyanis meggyőződést szerzett magának, hogy nem afféle megszokott ígéretekkel és reklámszerü csábitgatásokkal van dolga, hanem tényleg Balla Kálmán társulata valamint az előadott darabok a legmesszemenőbb igényeket is képesek kielégíteni és ezen tudatban igyekszik is közönségünk a társulattal szemben az eddig tanúsított közönyt és mulasztást pótolni. Balla Kálmán színtársulata május 15-ig időzik körünkben és a közönség hangulatából ítélve bizton reméljük, hogy ha az igazgató nem is jövedelemmel távozik majd városunkból, de kellemes viszontlátás reményében fog búcsúzni a pápai kis. de hálás puklikumtól. Színi referadánkat adjuk a következőkben : Vasárnap délutáni előadásul „Az ördögűző huszártiszt" éénekes bohozat ment szép számú közönség előtt. Markovits Margit és Szatmáry Lajos a főbb szerepekben remek alakítást nyújtottak. Szánthő a tisztiszolga szerepében tetszett és dalaival hatást keltett. Este egy kitűnő népszínmű „A halász szeretője" került telt ház előtt szinre. Az est sikerének oroszlán része Balláné Csik Irént illeti, ki tűzzel pattant játékával és gyönvörüen énekelt dalaival szórakoztatta Reggel után hazakísértem. Kíváncsi voltam szegény fin lakására, — Képzetemben megalkottam magamnak nyomorult fészkét egy udvari szobát a negyedik emeleten. Három lépésnél többet nem tesz a hoszsza, szélessége megközelítőleg 150 czentiméter. A bútorzat négy darabból áll. Egy rossz öreg asztal, mely teljesen üresen, elhagyatottan, sok szomorú órának a tanuja. Alacsony, egyszerű ágy, sok álmatlan éjszakának felejthetetlen nyughelye. Egy nyikorgó zárnélküli ruhaszekrény, mely régi idő óta egyetlen darab ruhát sem látott. Végre a mosdó. Ennek a titkát, hej, el lehet-e árulni ? Szegény, az a négy fal, az egész tartalmáért az ódonkereskedő nem ad két forintot. Nem sokat csalódtam ! Melegen búcsúztam el tőle, meghagyva, hogy mindenkor szívesen látom Másnap reggel a lapok rendőrségi rovatában megrémülve olvastam öngyilkosságát ... Fölrohantam holtteteméhez. Zsebében 15 forint készpénzt találtak. A hiányzó ötért revolvert vett. Az édes apa a hír hallatára holtan rogyott össze. Megtörve a kettős csapástól, hazarohantam s bezárkóztam. Végigmentem a szerencsétlen fin életén. Ur volt. Fénybe kezdte az életet. Úrként halt meg. Kifogástalan, elegáns ruhában, zsebében 15 forinttal. De a pisztolyt kezébe én adtam neki! Igen ! Igen ! Belülről éreztem a szörnyű vádat. — Te voltál az igazi bűnös! Megölted nyomorék, a legjobb barátodat ! a közönséget, mely több izben zajos tapsokkal honorálta őt sőt egyes dalait meg is ujráztatták. Szánthő mint Bandi ügyeskedett és fenomenális bariton hangját két dalban érvényesítette. Hegyessy közderültségben tartotta a közönséget Paplogó szerepében nemkülönben Nagy Imre, ki a Rigó alaki* tásával több izben megnevetetett bennünket. Garay teszetős alakban mutatta be Annuska bánatos szerepét ugyszinte Szilágy Berta mint Sutkáné. A többi szereplők Balázsy, Szathmáry, Bogoz, Czakó, Szalay Hona és Beczkóy az összjáték keretében a legjobbat produkálták és az est fényes sikerét nagyban előmozdították. Héftön a közönség által rég óhajtott dráma „A vörös talár" ment gyér közönség előtt. Hogy ily kevés számú közönség lesz jelen, az előre volt látható az izraelita húsvéti ünnep előestéje miatt. Az előadás vezető szerepét Yanettát Markovits Margit játszotta. Gyönyörű momentumai voltak alakító képességének, mely ugy részleteiben, mint teljes egészében egy igazi művésziélek megnyilatkozását tárta elénk. Asszonyt adott, anyát, aki rajongással szereti gyermekeit, akinek lelki világát csak az anyaság érzése irányítja. A szenvedély összes skáláját megszólaltatta és hatalmas volt a lelki küzdések feltüntetésében, kitöréseiben megrázó és szivet megindító. A letartóztatás jelenetében oly hatásos megnyilatkozása volt a színpadi művészetnek, „az igazságnak" a mi színpadunkon még szokatlan volt és ami teljes elismerésre érdemes. A kis, de hálás közönség átérezve és szuggerálva a művésznő játéka által siirü tapsokkal jutalmazta őt. Művészi alakításban láttuk Mouzon szerepét Szathmáry játékában. Force szerepének tekintse ezt, amenyiben alig hisszük, hogy volna a vidéken, ki e szerepben vetélytársa lehetne. Maszkja és jellemző játéka egyaránt művészi stylben lettek tartva. Mészáros mint Etchepare teljesen megállta helyét. Hatást keltett Bodroghyné kis szeregében nemkülönben Balázsi, Beczkóy és Szalay Ilona. Az előadás művészi stylben lett előadva és ajánljuk Balla igazgatónak, hogy ezen előadást az évadban még egyszer ismételje, mivel sokan voltak azok, kik ezen előadást a fennt jelzett okoknál fogva nem nézhették meg. Kedden ifjúsági előadás volt, mely alkalommal „A haza" lett előadva kitűnő előadásban. A nézőteret teljesen megtöltötte az ifjúság és az egész előadás folyamán ugy nyílt színen valamint a függöny legördül tével tüntető tapsokkal illették a szereplőket, melyekből a legtöbb Markovits Margitot, Ballát, Szathmáryt, Garay Ilonát, Batázsyt és Mészárost illette meg. Az előadást remek kiállítás és kitűnő rendezés jellemeztei Szerdán „Pillangó kisasszony" énekes dráma került szinre. A czinrszerepet Balláné Csik Irén művésziesen alakította. Ha ez estét vissza varázsoljuk, nem tudunk színésznőt bírálni, nincs előttünk kivilágított színpad, nem komédiába gyönyörködünk, hanem egy asszonyba, kit a messze Japánban, mint csillag képzelünk, ki szépségével, szivével és kedvességével, mint az áldó és szeretett képe jelenik meg környezete előtt, rabjává téve az egész világot. Maga a darab az életnek egy megkapó fázisát magyarázza. Pillangó kisasszony daczára ezeknek nem boldog, mert hisz kit ő szeret nincs mellette, csak a boldogító remény, hogy egyszer viszszajön, ad erőt és vigasztalást a holnapra, mely midőn megszűnik, először gyermekeét, azután saját életét oltja ki. Hogy adta ezt Csik Irén ? Egy primadonna, ki a mai század szellemében irt operettekben tudja meghódítani közönségét, hogy tudja-e szerepet jól eljátszani ? E szerepet talán ugy átérezni és alakítani lehet, mint mi láttunk, de jobban lehetetlen. Megjelent előttünk egy aszszony, kiben a szépség, az ideális szív, a szenvedély egyformán volt meg, láttunk egy asszonyt, ki szeretni tud hévvel igazán