Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-03-31 / 13. szám

A tanács javaslata elfogadtatott és a megalakítandó bizottságba Csajthay Dániel, dr. Kluge Endre dr. Szivesdy József és Acs Ferencz képviselőket választja be. 12. Tanács javaslata-az állatvásári kor­lát dijak tárgyában. A közgyűlés az áll, választmány javas­lata alapján kimondotta, hogy csak a vidé­kiek tartoznak ezentúl kolátdijat űzetni, a helybeliek ezalnl felmentettnek. 13. Az iparostanonez iskola -tanítóinak kérelme fizetésüknek havi előleges részletek­ben való kiutalása iránt. Tekintettel arra, hogy ezen előleges kiutalás a várost vajmi csekély mértékben terheli, a közgyűlés a kérelemnek helyt adott. 14. Tanács javaslata a soproni sör­gyár elleni pesben tett egyezségre. A városi ügyész jelentése alapján a közgyűlés megbizta a városi ügyészt, hogy a soproni sörgyár ellen a vásártér bérbe­adásából felmerült különbözetért, mely kö­rülbelül 600 koronát tesz ki ; a pert folya­matba tegye. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. A mult héíröf. Kissé kellemesebb akkordu húrokat pengethettünk meg a lefolyt hétről. Nem valami senzációs esemény számba menő dolgokról van szó, csak olyanokról, melyek a krónikában méltó megemlékezést invol­válnak s ez már -magában véve elég, hogy ebben a monoton kedélyhangulátban ese­mény számba vehessük. Sziniestélyről szól a heti krónika, ame­lyet a Jókai-kör rendezett a színházban. A kulissza titokból tudom, hogy ez az előadás amúgy hajánál lett előrántva, de akárhogy történt igen fényes sikert aratott. Az elő­adott színdarabok tényleg másodszor lettek feltálalva és a műkedvelők sem változtak, de biztositáskép ének és hegedüszámok let­tek „betétül" alkalmazva, jobban mondva, minden színdarab után egy kanál újdonság lett a publikumnak beadva. A kör taktikája remekül bevált. Elte­kintve, hogy a vígjátékokban szereplők mind­egyike igyekezett a kétszersültet könnyen megemészthetővé tenni, nem ártott az a bi­zonyos kaviár, melyet rendesen gyomor fel­frissítésül használnak. Ez a kaviár, mely ének, hegedű és zongora vegyülékből állott nemcsak kellemes hangulatot, de jó gyom­rot és vidámságot keltett, mely fényesen bebizonyult az estély folytatásában, mely a Griff szálloda éttermében és tánctermében nyilvánult meg. A társas vacsorát kitűnő jó étvágy jel­lemezte, amit fokozott még azon dicséretes tószt, melyet ugy az estély rendezőinek és közreműködőinek a legnagyobb elismerés gyanánt szolgálhatott. Felesleges talán fel­említenem, hogy a vacsorát tánc követte, mely rendesen sablonszerű szokott lenni, de ez alkalommal különös jelentőségűnek bi­zonyult. Nem nagy, de mint mondani szokás igen kedves családi körré alakult ez a bo­hém kompánia, mely nem nézett rangot de főleg nem tett spanyolfalat a felekezetek közé és. mulattak ugy, mint az meg van irva a szentírásban, hogy „szeresd feleba­rátodat stb." Ez a hangulat uralkodott a táncestélyen, mely nem ugy mint rendesen „kivilágos kiviradtig", da tartott addig mig egyáltalában "táncolni képesek voltak. Értsük meg, egymást! A hölgyek any­nyit táncoltak, hogy — és ezt praeeeden­sül kell vennem — teljesen kifáradtak. Ezt árniak kell betudni, hogy á teremben sok­volt a hely, nagyobb volt tehát a turtáncok­ílál „a forgalom", ehhez hozzájárult, hogy nem volt a szokásos „válogatás" és ez okozta a teljes kimerültséget. A Jókai-körnek azon tagjai, kik nem vettek részt a táncestélyen, másnap maguk sem akarták elhinni, hogy ily kedélyes és fesztelen mulatságot kell feljegyezni a Jó­kai-kör által kiadandó „Évkönyv"-ben. Vármegyénk főispánja is időzött a le­folyt héten körünkben. Váratlanul és inkog­nitióban jött, de alig időzött városunk falai között már ittléte köztudomásu volt. A fő­ispán délután jött a főispáni titkár kísére­tében, megvizsgálta a délután folyamán a szolgabírói hivatalt és az éjjeli vonattal Bu­dapestre utazott. Főispáni jogát gyakorolta* azzal, liőgy a szolgabiróhivatalban tapasz­talt rend annyira meghatotta, hogy „minta" jelző hasznalatára megadta az engedélyt a szolgabíróhivatalnak. Forgalmi főnököt is kijelölt, (le erre még a minister jóváhagyá­sát fogja kikérni. Városi kögyülésünk volt tegnap dél­után és jóllehet-egy egész rakás volt'napi­rendre kitűzve, rövid két óra alatt végeztek a tárgysorozattal. Vitáról szó sem volt, csak a kblcsönkérdésnél voltak felszólalások, de ezek is csak „az üzlet érdekében" tétettek. Már a gyűlés vége felé a képviselők maguk sem tudták miről volt szó, megszavaztak és helybenhagytak mindent csak'fizórt, hogy vége legyen a közgvülésnek. Én is ebben a hangulatban vagyok most és végezek a krónikával.­Friczi. utóbbi szinielőadáson nagyon észre lehetett venni, hogy a közönség nem igen szereti a kétszer-sültet. Az hirlik, hogy a Jókai kör leg­utóbbi táncestélyén pörkölt szenelem is volt feltalálható. Az hírlik, hogy a Sportegyesü­let Ronacher estélyére egy Ronacher kerestetik. Az hirlik, hogy a főiskola or­mára néhány elégületlen tanár gyász­lobogót akart kitüzetni, mivel a fő­gimnáziumi igazgató választás nem ugy sült el, amint ők akarták. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője nemcsak húsvétkor, ha­nem minden éjjel tart körmenetet. \z hirlik Az hirlik, hogy Papa város gé­pezetét kölcsönpénzzel fogják meg­reperální. Az hirlik, hogy Pápa város la­kosai a vásártéren korlátdijat nem tartoznak fizetni. Az hirlik, hogy Fenyvessy főis­pán a helybeli főszolgabírói hivatal­nak a „minta" előnév viselését en­gedélyezte. Az hírlik, hogy Hegedűs képvi­selőnknek Pápán néhány választóval Van összeférhetlensége. Az hirlik, hogy a polgármester most azon gondolkozik, hogyan le­hetne pénz nélkül világítani. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány legjobb viszonyban van a tűzoltó fő­parancsnokkal. Az hírlik, hogy a rendőrbiztos utóbbi időben még a Virginia szivart sem tartja biztosnak. (Nagyon szelel­nek. Szedő.) "Az hirlik, hogy a Jókai körleg­fT T* "P Tn T^** •LabETV r il _ — Fenyvessy főispán Pápán. Fenyvessy Ferencz dr. vármegyénk főispánja péntekén délután Veszprémből városunkba érkezett. A főispán, ki Üclitritz Emil br. főispáni titkár kíséretében érkezett a dél­után folyamán a helybeli főszolgabírói hi­vatalt megvizsgálta és a tapasztalt rend és pontosság felett Bélák Lajos főszolgabíró­nak ugyszinte Körmendy Béla szolgabírónak a legnagyobb elismerését nyilvánította. A főispán az éjjeli vonattal Budapestre uta­zott, ahonnan ma érkezik vissza székhelyére Veszprémbe. — Nagyhéti ájtatoságok. A nagy­héti isteni tiszteletek és szertartások sor rendje a pápai főtemplomban: Nagycsütörtö­kön : 9 órakor reggel nagymise, mely alatt a ft, papság és a hívek az Urasztalához já­rulnak. A sz. mise végeztével a legfelségesebb Oltáriszentség a mellékkápolnába ünnepé­lyesen elhelyeztetik, mire az oltárok ékes­ségeiktől megfosztatnak. Nagypénteken, reg­gel 9 órakor kezdődnek a szertartások a Passió eíéneklésével, mire a könyörgések következnek. A passiót az állami tanítóké­pezde r. kath. növendékei adják elő. Ezek után következik a szt. kereszt lefátyolozása a csonka mise, minek végeztével a legrnél­tóságosabb Oltáriszentség a szt. sir fölött imádásra elhelyeztetik. Utána szt. beszéd, tartja Kriszt Jenő plébános, délután 3 órakor Lamentatio, (3 órakor este a szt sírnál Jé­zus szt. nevéről szóló litánia, ezután az Ol­tári szentség nagy ünnepélyességgel vissza vitetik a kápolnába. Nagyszombaton, 6 óra­kor reggel, a íegm. Oltári szentség a szt. sírnál imádásra elhelyeztetik, mire Krisztus 5 szt. sebének tiszteletére 5 miatyánk el­mondatik. Utána mindjárt a szertartások a tüztömjéngereszt'ek, a húsvéti gyertya, nem­külömben a kereszt,kut szenlelésével kezdőd­nek, mire 9 órakor az ünnepélyes szt. mise következik. Este fél 7 órakor az ünnepélyes feltámadás. Húsvét vasárnap, 9 órakor reg­gel ünnepélyes és nagy mise, mire szt. be­széd következik, tartja Luka Károly káplán, d. u. Vesperás. Ugyanígy húsvét másnapján is. A szt. beszédet tartja Frászt Endre káplán. A hívek kéretnek, hogy a feltámadási kör­menetben hármas vagy négyes sorokban példás renben haladjanak zászlóik után és minél számosabban látogassák az Ur kopor­sója íölött kitett legfelségesebb oltáriszent­séget. Az egész húsvéti idő tartalma alatt a hivek a nap bármely idejében szt. gyóná­sokat végezhetik. — Háziestély. A pápai Jókai kör márczius hó 31-én háziestélyt rendez a kö­vetkező műsorral: 1. „Három csillag." El­beszélés, irta Báródi Géza. 2. a) „Nemtu­dom én mi a bajom." Műdal Zimay László­tól. b) „Régi magyar népdalok," Bartalus István átdolgozásában. Énekli : Sarudy Ottó, zongorán kiséri: Jankó László. 3. a) C'dur

Next

/
Thumbnails
Contents