Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-03-24 / 12. szám

190L március ^4. A forgalom könnyítése végett tehát következő utczák részbeni meghosszabbítását és uj utczák nyitását véleményezzük: 1. Kossuth Lajos utczát a Széchenyitérig. 2. Korvin utcza megnyitandó illetőleg meghosszabbitandó a Korona-utczáig. 3. Csatorna utczát a sör utczáig, a város tulajdonát tevő sörház utczai telken keresztül igen csekély részben a Gáspár telek érintésével kinyitandónak ajánljuk. 4. Major utcza egyenes vonalba a Korona utczáig hosszabbitandó' ebből egy mellék egyenes kereszt utczát terveztünk az Árok utczába. 5. Zöldfa utczát kinyítandónak ajánljuk egyenes irányban a Széchenyi utczáig. 6. Lajos utczát megszélesítve meghoszszabbitani véleményezzük a laki útig. 7. Kertsor utczát szintén a laki utig és a Tamás utczát összekötöttük a Lajos utcza meghosszabbított részével. 8. A Maradius köztől (sutton) a Jókai Mór utczáig egy uj utczát nyitni terveztünk. 9. A Kis utcza, Jókai Mór utczai végétől a térj meg utcza irányáig uj utczát terveztünk. 10. Az irgalmas rend telke déli oldalán kiindulva az Anna térre egy kereszt utcza nyitását javasoljuk. 11. Térjmeg utcza kinyitandó az uj vám utczáig. 12. Végre az újváros utcza meghoszszabbitása, illetőleg a Széchényi utczáról a Korvin utczáig egy uj 16 méter széles utcza nyitását terveztük, melynek folytatása lenne a Kard utcza a Kis térre, a Czelli útra. 13. A forgalom rendkivül megvan nehezítve a Graff kávéház és Koritschoner féle telkek között, ennek megszüntetése a Graff kávéház telkéből leendő kisajátítással lenne orvosolható, minthogy pedig a Graff kávéház uj épület, ennek újra építése még csak évtizedek múlva remélhető, hogy a szorulat innen eltávolíttassák a Koritschoner ház kisajátítását hozzuk javaslatba. 14. A Bástya utcza felső torkolata oly szük, hogy ott két terhes kocsi egymás mellett el nem mehet, ez szintén nagyobb szabályozást kíván, mert mig a Bástya utcza közepe táján több mint 200 méter széles, torkolata a Kis tér felől csak 5 méter, ennélfogva itt a 434 szánni a Toch házzal átfflfl Egyszer csak aztán azt rebesgették, hogy a gazdag zsidólány kikeresztelkedett. Hát ez igaz volt. Ezt követte egy másik hír: hogy Perlaky jegyet váltott Dénesfáy Deutseh Gizellával. No, hát ez is igaz volt. A jegyváltás követő napon aztán a hivatalszolga két napszámossal együtt Perlaky Lóránt holmiját Barabás Illéséktől elvitte. Hogy hova? Azt nem kérdezte Barabás Róza. Barabás Róza egyébként semmiről sem kérdezősködött. Csak — várt. Egyszeresük aztán meglátogatta valaki: menyasszonya annak, ki neki ígéretet tőn. Dénesfáy Gizella kérve-kérte a lányt, mondjon le az ő jegyeséről ... Oldja fel a neki tett ígéret alól . . . - Aztán távozzék el apjával együtt ... Ad ezért ötezer, hatezer . . . tizezer forintot. Barabás Róza szónélkül ott hagyta a könyörgő leányt. Pedig ez eljött még egyszer . , , még többször . . . ő küldte, ő a vőlegény ki nem tud nyugodni, mig ígérete alul fel nem oldja az a — másik. A szép zsidóleány átkulcsolta a másiknak térdeit . . . Sírva könyörgött ... esdekelt. Barabás Róza egyetlen egy szót sem szólt hozzá. Arczának egy izma sem rándult meg. Aztán jött az apa az — apához. Barabás Illés az eléje letett s ezerekkel telt tárcát odavágta Dénesfáy Deutseh Sándor elé. Egyszeresak aztán jött a hír Barabásékhoz : Perlaky beadta lemondását. A régi ellenes ház egészen kisajátítandó lenne, a 435 és 436 szánni házakból levágandó területek pedig a mostani mutatványos helynek használt terület a volt Korona kert területéből lenne kártalanítandó. 15. Ezen itt utóbb emiitett szabályozás másik alternatív terve még az lenne, hogy a 434, 435 és 436 számú telkek egészen kisajátittatnának. mely területekkel a Kis tér annyira megbővittetnék, hogy ott akár valami heti vásár teret, akár pedig egy kisebb parkot lehetne létesíteni, a mely e központi házakkal tömött helyen közegészségi szempontból nagyon is kívánatos lenne ; költségelőirányzatunk ez utóbbi alternatív tervre készült. A fentebb elősorolt utcza nyitások forgalmi szempontból szükségesek, mindnyájan ismerjük azon forgalmi zavarokat, melyek különösen ősszel nagyobb heti vásár napokon szoktak előállani és ezek mind azon helyeken ahol rendezési terv hiánya miatt az utczák részint ujabb építkezésekkel — mint a Graff kávéház is — elszükittettek, e szorulaton kell az egész alvidékről a piacz térre jutni; az itteni forgalom megosztása miatt terveztük a Széchényi utczátol a Korvin utczáig nyitandó észak déli irányú uj utczát. Általában az általunk tervezett utcza meghosszabbítások és uj ute^a nyitások ugy forgalom, valamint közegészségi és szépitési szempontból indokoltak. Jól tudjuk azt, hogy ezen általunk ajánlott tervezések nagy pénzbeli áldozatot igényelnek, nem is gondolhatunk arra, hogy ezek foganatosítása a közel jövőben megtörténhessenek, azonban egy város rendezésénél nemcsak a mára, de a jövőre is kell tekinteni és az évenként előforduló építkezéseknél terv szerint kell ejárni. Hogy ezen általunk kidolgozott város rendezési terv keresztül vitele a város anyagi erejét mily összegig veszi igénybe, van szerencsénk az uj-uteza nyitások költség előirányzatát minden utczára külön külön részletesen kidolgozva itt mellékelve tisztelettel becsatolni, e költség előirányzat szerént 14 uj-uteza kinyitása kerülne 237.170 koronába, ezenkívül a Kistér megnagyobbítása és a Bástya utcza torkolatának kiszélesítése végett három háztelek kisajátítása kerül 49500 koronába, a Graff kávéház kiAndaházy birtok újra eladó lesz és esküvő után Dénesfáyék — eltávoznak a városból. Erre sem mozdult Barabás Róza hideg arca egy fikarcnyit sem. No — és ? Es az esküvő megtörtént. Aztán mikor hazament a násznép. Perlaky Lóránt azt mondta, hogy bemegy az öltözőbe — átöltözködni. És ? És olvassák el önök az újságokban megjelent ,Becsületből" cimü hírt. Mielőtt pontot tennék, csak azt akarom még mondani, hogy a lövés után Dénesfáy Gizella menyasszonyi ruhájában orgonavirágos, mirtuskoszoruval a fején elrohant — Barabás Rózához. — Jöjj — jöjj ! . . . . Ott van .... most már a — tied lehet. Barabas Róza most megszólalt: — Megyek. Az udvaron a bútorokkal tele rakott társzekerek készen álltak az induláshoz. — Azok akik elmentek, — Dénesfáyék voltak. Az pedig, aki ott maradt az ő halottjánál — az Barabás Róza volt. Tudta, hogy ennek igy kellett történnie. Tudta. Most már megsirathatta az ő jegyesét azt a hideg, szederjes hullát. Ha elolvasták önök, meghallgatták, ha nem olvasták, nem hallgatták meg. sajátitása 35000 koronába, tehát az általunk proponált tervezet összes költsége 321.610 korona terhet róna a városra; ezen összegért azomban a városi lakosság beltelkeinek értéke nézetünk szerént több mint egy millió korona értékkel emelkedik, közegészségi, forgalmi és szépitési előnyei pedig meg nem becsülhetők. Kötelességünknek tartjuk még költség előirányzatunkat is ismertetni: A kinyitandó uj utezáknál előbb felbecsültük külön a háztelket és külön a felépítményeket, a két tétel összege az ez időszerénti becsérték. — Azután számításba vettük az uj utcza kinyitásával előálló telek érték növelkedést, az elbontandó épületeknél pedig csak az építések ai^agok értékét és e két összeg közötti különbözet adja a 321670 korona költséget. Bizton hisszük, hogy e számitásunk reális, mert azt nem lehet elvitatni, hogy egy uj utcza kinyitásával ez uj utczába eső háztelkek értékei tetemesen növekedni fognak. A mi az egyes már meglévő utezáknál azok szélesítése és egyenesitése következtében az utcza térhez csatoltatik, ez jóformán kiegyenlítést nyer azon területekből, melyek az utcza terekből az egyes telkekhez esnek, ezeknek reálizálása csak is az egyes telkeknél időként foganatosítandó építkezések alkalmával történvén, ezen utcza korrectiók hosszabb idő alatt nyernek befejezést. A forgalom szempontjából tervezett utcza nyitásokat azonban eg_y bizonyos meghatározott idő alatt javasoljuk foganatositandóknak, azok költsége 321 ezer koronát tévén, ha ez összeget 32 évre felosztjuk, jut egy évre 10 ezer korona, mely összeg tekintve e szabályozásból származó előnyöket, elviselhetetlennek éppen nem mondható. Midőn ezen általunk készített szabályozási terv elfogadását a tekintetes közgyűlésnek melegen ajánljuk, ezt egyedül városunk jól felfogott érdekéből tesszük; senki sincs közöttünk a szépitési bizottság tagjai között, a ki e tervezetből bármi külön előnyt is remélhetne, és a mennyiben e szabályozás keresztül viteléből a város lakosságára költséget háramlanak, e költségek a bizottság tagjait szintén terhelik, ki vesszük abból részünket mi is ; bár nem tagadjuk, hogy ujjabb terhek elvállalása nem kis gondot okoz, az nagyon is megfontolandó, és ily tervek felszínre hozatala éppen nem népszerű / de e czélra az áldozatot szívesen meghozzuk, mert megvagyunk győződve arról, hogy az általunk tervezett és ajánlott befektetések a város jövő fejlődésére nézve tovább nem halaszthatók. Ezen uj utcza nyitásokkal az iparos osztály érdeke is elősegittetík, mert az építkezés nagyobb lendületet nyer és az épitő ipar hosszú évek során át munkával el lesz látva. Szabályozási tervünket tehát, melyet mi a város fejlődésére nézve szükségesnek és kivihetőnek tartunk midőn még egyszer elfogadásra ajánlunk, egyszersmind kérjük a tekintetes közgyűlést méltóztassék határozatikig kimondani, hogy a város szabályozására létesített tervet elfogadja, azt minden pápai beltelek tulajdonosra nézve kötelezőnek kijelenti, utasítsa a városi tanácsot, hogy e tervtől eltérőleg sem uj, se semmi féle toldalék vagy pótépitkezést ne engedélyezzen, hanem minden ezután előforduló építkezéseknél e szabályozási terv vonalait tartsa irányadónak. Azon telkekre nézve azonban, melyek a tervezett uj utcza vonalakba esnek, és az illető háztulajdonos e telkére építkezni akarna, ily esetekben a városi tanács az építési engedélyt ne adja meg, hanem a telek kisajátítása végett az eljárást az 1881. évi 41. t. cz. 1. 2 3. § ai értelmében indítsa meg. Végre nem ajánlhatjuk eléggé javaslatunk elfogadását már a végett is, mert mentől tovább húzódik a város szabályozá-