Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-12-22 / 51. szám

Megyei tisztújító közgyűlés, — 1901. dec. 17. — Vármegyénk törvényhatósági bi­zottsága a törvény érteimében hat évre megválasztotta tisztikarát, mely hivatva lesz a vármegye közéletének minden ágazatában rendet és össz­hangot tartani. Ezen tisztújítás alkalmával vár­megyénk bizottsági tagjainak többsége fényes bizonyítékot szolgáltattak arról, hogy voksaikkal az alkotmányos tiszta eszméket akarják diadalra juttatni és oly tisztviselőket választottak, kik hi­vatottság, rátermettség és előkészült­ség tekintetében ugy a tiszti állások betöltésére valamint a bizottságokban való Önzetlen köztevékenységre al kalmasok és bizalmat érdemlők. A vármegyei tisztviselők kivétel nélkül újólag és egyhangúlag lettek megválasztva. A közigr zgatási bizott­sági tagok választásánál a vésztjósló ellenzék óriási kisebbségben maradt és a többség a liberális elemek dia­dalát biztosította. A tisztújítás lefolyását adjuk a következőkben : A tisztújító közgyűlést megelőző napon esti 6 órakor a vármegyeház nagytermében Fenyvessy főispán elnök­lete alatt bizalmi értekezlet tartatott, melyen a főispán bejelentette, hogy a kandidaló bizottság megalakult dr. uváry Ferencz, Sült József és dr. Purgly Sándor választottak, Jánossy Gusz­táv, Ihász Lajos és Andreé Gyula a főispán által kijelöltek. Bemutatja a pályázatokat a tiszt­viselői állásokra, melyekből kitűnik, hogy a pályázók kivétel nélkül a régi tisztviselők. A kandidaló bizottság őket az állásokra jelöli. Másnap délelőtt 10 órakor volt a tisztújító közgyűlés, melyen Fenyvessy főispán elnökölt. nek veszedelmes betegségéből. Most pedig Isten veled ! Vámosi Károly a fiatal, kis asszonyká­nak nagybácsija, most először távozott el, auélkül, hogy húgát megcsókolta volna. Ingerült volt. Bántotta szerfelett, hogy félév óta hiába érvelt a fiatal párnak, hogy leszoktassa őket már-már rögzötté válandó hibájukról, de másrészről fájlalta is azok­nak feldúlt családi boldogságukat. Hazament. Leült megszokott karosszé­kébe s két tenyerébe hajtva gondteljes fe­jét, tűnődött soká, hosszasan . . . Egyszerre aztán hirtelen felugrott. Tintát és papirt vett elő s felragadta a tol­lat, írni kezdett. Mig irt, arcza mindinkább felderült s mikor készen volt a levél, rajta volt mára czim is, a pecsét is , boldog mosolylyal csúsztatta azt oldalzsebébe. Azután fogatott. — Tasnádra! — kiáltotta oda a ko­csisnak s a könnyű kis bricska kirobogott az udvarból. A nap már régen lehanyatlott, mikor Vámosi Károly behajtatott a „Központ"-hoz czimzett vendéglő udvarára. Bent a terembe szólott a banda s a vidéknek Összegyűlt fiatalsága hangosan tombolva zúgta a „Grosswardein"-t, egy másik asztalnál pedig kártyakompánia ült együtt s verte a „hazai csendeset. Nyomasztó levegő uralgott a terembe Elnöklő főispán a rendkívüli szép számban megjelenteket üdvözli s mi­után dr. uváry Ferenczet az ideigle nes főügyészi és dr. Purgly Sándor az ideiglenes főjegyzői állás viselésére felkéri, az ülést megnyitja. Fenyvessy főispán megnyitó beszé­dében foglalkozik a közigazgatás re­formjával és reméli, hogy ezen reform a vármegye autonómiáján csorbát nem fog ejteni. A kandidáló bizottság kijelölése alapján a tisztikar egyhangúlag ki­kiáltatott. Alispán : Kolossváry József, fő­jegyző : Koller Sándor, I. aljegyző: dr. Véghelyi Kálmán, II. aljegyző: Hu­szár József, III. aljegyző • dr. Bihó Ká­roly, IV. aljegyző : dr. Horváth Lajos. Főügyész: Csapó rKálmán, árva­széki elnók : Takács Adám. Pongrácz Dániel I. árvaszéki ül­nök nyugdíjaztatása iránti kérelme folytán ezen állásra Szélessy Dániel lett megválasztva. Herényi Andor II., Radó József III. és Kletzár Miksa IV. ülnök lett. A Kletzár Miksa megválasztásá­nál üresedésbe jött árvaszéki jegyzői állásra dr. Szeiberling Rezső és Ketzer Imre pályázott. Kérelem folytán a főispán a név­szerinti szavazást elrendelte, melynek eredménye volt, hogy Szeiherling Re­zső 125 és Ketzer Imre 63 szavazatot nyert s -igy Szeiherling Rezső dr. ár­vaszéki jegyzővé lett megválasztva. A főszolgabírói állásokra : Kletzár Ferencz veszprémi, fielák Lajos pápai, Noszlojjy Viktor devecseri, Szönijeghy Lajos zirci, Kenessey Miklós enyingi járásokban lettek megválasztva. Szol­gabirák lettek : Kányái József, Dokto­rits Samu, Huszár Gyula, Körméndy Béla és Szabó Nep. János. Föpénz tárnok : Szőke Iguácz. s oly iszonyú szivarfiis ülepedett le. hogy Vámosi Károly alig volt képes feltalálni azt, akit keresett. De aztán mégis csak ráakadt. Ott iilt az is a kártyázók között s ép­pen erősen „gusztálta" a leosztott kártyát. Vámosi Károly letelepedett oda mellé egy üresen hagyott nádszékre s aztán meg­szólította : — Hagyd félbe öcsém azt a haszon­talpn kártyát, nem nekgd való az. Jer men­jünk haza! De éppen a legrosszabb időben volt a felszólítás. A kézben levő két ász „befa­gyott" s más vitte el a „kasszát". Tihanyi Gyula ránézett öreg bátyjára s aztán nem a legnyájassabb hangon csak ennyit válaszolt: —- Nem megyek, nem mehetek Ká­roly bátyám, úszik vagy kétszáz koronám. És hiába való volt kérés, könyörgés, fenyegetőzés, a fiatal ispánt nem lehetett elvonni a kártyaasztal mellől. Ekkor nyúlt az öreg ur a végső esz­közhöz. Kivette zsebéből az otthon megirott levelet s szép csendesen becsempészve azt az ispán zsebébe, észrevétlenül távozott. Tihanyi Gyula, minden vásáros napon, ismét csak másnap reggel tért haza s hogy kikerülje nejének „mosdató szappan át", azon­nal lefeküdt. A kis menyecskében pedig csak ugy A tiszteletbeli allásokra nézve főispán kijelenti, hogy azokat a fő­ügyész és főorvos véleményezése után fogja kinevezni. A megválasztott tisztviselők ez­után letették a hivatalos esküt. Fenyvessy lőispán szép szavakban üdvözli a megválasztott Kolossváry alispánt és átadja neki a vármegye pecsétjét. Kolossváry alispán hálás szavak­ban mond köszönetet az egyhangú bizalomért és ugy magát, mint tiszt­társait a megyebizottsági tagok további jóindulatába ajánlja. Ezután következett a közigazga­tási bizottság megválasztása, A szavazás két bizottság előtt történt. Az egyik bizottság Rédsy Gyula kanonok elnöklete alatt Wéber Rezső és Lonkay Annin, a második bizottság Kenessei/ Móricz elnöklete alatt Fodor Gyula és Kellet- János bi­zottsági tagok közreműködésével. A szavazás végeztével az ülés megnyitatott és Rédey Gyula elnök jelentést tett az eredményről. Beadatott 208 szavazat Ebből Bihó Dénes 208, Vajda Ödön 194, Szabó Imre 141, Wertheim Ármin 133 és dr. Magyar Károly 138 szavazatot nyert. Szavazatot nyertek még Andreé Gyula 70, Rainprecht Antal 75 és Fe­hérváry József 46 szavazatot. Főispán a szavazatszedő bizott­sági tagoknak működésükért köszö­netet mondva, a vármegyei szakbi­zottságok megalakulása következett. A bizottsági tagok névsorának felolvasása után Fenyvessy főispán újó­lag köszönetet mond a rendkívüli szép számban megjelent bizottsági ta­goknak és a gyűlést berekeszti. A tisztújító közgyűlés a főispán lelkes éljenzésével ért véget. forott a méreg es mert nem volt, kin bo­szuját tölthesse, a cselédséget kezdte szi­dalmazni. Majd eszébe jutott, hogy férjének sok pénze volt. Vájjon nem költötte ? Átkutatta zsebeit. Meg volt mind, talán még több is egynéhány koronával. De kezébe akadt a levél is. Lázas sietséggel olvasni kezdte : Édes Gyulám ! Megtudva, hogy bent vagy s ezideig még fel nem kerestél, e levél utján kér­lek : jöjj hozzám azonnal. Szegény szivem vérzik, ha távol tudlak magamtól, csók után epedó ajkam vágyik csókjaid után. Elvár a sirig hű Ilonkád. A levél kiesett a nő kezéből. Szemei könnyekkel teltek meg. Tehát férje csakugyan hűtlen lett hozzá! . . . Mikor az ispán felébredt, már dél volt, de az ebédnek se hire, se hamva. — Talán elkéstél az ebéddel ? — kér­dezte a férj, hízelegve simulva nejéhez, mint aki tudja, hogy rossz fát tett a tűzre. — Nem, nem késtem el! — válaszolt a nő durczásan, eltaszítva magától hízelkedő térjét. — Különben is, te mehetsz Ilonkád­hoz, az bizonyára jobb ebédet tud készíteni, mint én ! — Ne tréfálkoz, édes kis aranyom, — közelitett volna a férj ismét nejéhez, de ez

Next

/
Thumbnails
Contents