Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-03-03 / 9. szám

vazás utján való megválasztása, mire elnök a szavazatszedő bizottság tag­jaiul Sült József elnöklete alatt Oavald János és Lővy Pál részvényeseket kéri fel. A szavazás megejtetvén Süli el­nök jelenti, hogy 32 részvényes 117 szavazatot adott be. Igazgatósági tagok lettek : dr. Antal Géza 116, Baranyay Zsigmond 117, Berecz Antal 117, Hanauer Zol­tán 108, Kailovitz Adolf 113, Kluge Károly 117, dr. Kövi József 117, Krausz József N. 110, id. Marton­fal vay Elek 103. Mattus György 113, dr. Rechnitz Ede 89, Saáry Lajos 117, dr Steiner József 117. Svoboda Venczel 116 és Tauber Sándor 117 szavazattal. Szavazatott kaptak még : Osvald János 34, Faragó János 20, Reguly Nándor 13, dr. Kende Ádám 8, Steiner Ignácz 8 és Baráth Ferencz 8 szava­zatot. A felügyelő bizottsági tagok vá­lasztásánál 31 szavazólappal 105 sza­vazat adatott be. Felügyelő bizottsági tagok let­tek ; Baráth Ferencz 102, dr, Kluge Endre 93, Reguly Nándor 103 és Steiner Ignácz 103 szavazattal. BehníUler elnök köszönetet mond a szavazatszedő bizottságnak műkö­déséért, mire Sült József indítványára a közgyűlés ugy az igazgatóságnak valamint a felügyelő bizottságnak a sikeres működéséért jkvi köszönetet szavaz. BermüUer elnök amidőn megkö­szöni a bizalmat egyszersmind köszö­netét nyilvánítja a megjelent részvé­nyeseknek azzal, hogy ugy mint ed­dig ugy ezentúl is az intézet virág­zását fogja szem előtt tartani és ez­zel a közgyűlés befejezést nyert. A pápai vöröskereszt-egylet közgyűlése. — 1301. feb.uár 24. — Városunk, jótékonyság gyakorlására hi­vatott és annak a szó teljes értetmében meg is felelő egyik egylete : a „pápai rö­rösJcereszt-fiokegylel" február hó 24-én, va­sárnap délután '/ 24 órakor tartotta meg ezen évi rendes közgyűlését, hogy mult évi jótékony működéséről a nagyközönség előtt beszámoljon. Különös érdeklődést keltett a közgyű­lés az által, hogy az egyletnek egyik elő­kelő elnöke : -dr. Fenyvessy Ferenc, várme­gyei főispán a közgyűlésre városunkba ér­kezett és a nagygyűlésen a másik kiváló elnökkel: Webeir Rezsőné úrnővel együtt társelnökösködött. A közgyűlés a Jókui-kör helyisegében folyt le. ho\a ezen alkalommal az egyleti tagok közül diszes társaság jött össze. Ott láttuk a hölgyek soraiban : Weber Rezsőné elnököt, Kluge Károlyné alelnököt. Galamb Józsefné, dr, Herczog Manóné, Kiss Vilma, dr. Kövi Józsefné, özv. Marinezer Antalné, dr. Rechnitz Edéné, Rechnitz Béláné, Pentz Eliz, Sült Józsefné, Wittmann Ignácné stb. úrhölgyeket: az urak közül ott voltak : dr. Fenyvessy Ferenc elnök, Pentz József al­elnök, Körmendy Béla jegyző, Barthalos Ist­ván, Galamb József. Gulyás Miklós száza­dos, dr. Kapossy Lucián, dr. Kőrös Endre, Kriszt Jenő, Mészáros Károly, Sáry Lajos, Sült József, Steinberger Lipót, Weber Re­zső stb. urak ; sőt még a sajtó is képvi­selve volt a „Pápai Lapok" és a „Pápai Közlöny" felelős sxzrkefiztője személyében. Tudósításunk a közgyűlésről a kö­vetkező : Dr. Fenyve sy Ferenc elnök a közgyű­lést a megjelentek szives üdvözlése után. megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Galamb Józsefné és Sült Józsefné úrnő, ta­gokat felkéri. belül alkottam egy hőst, felruházva minden jeles tulajdonsággal, kit szeretni fogok és ő engem viszont, férjhez mentem egy század­orvoshoz, kit nekem férjül szüleim kije­löltek. Igyekeztem zárdabeli hősömet és fér­jemet összeegyeztetni, de legjobb akaratom mellett sem birtam semmi hasonlóságot fel­fedezni. Alig voltam fél éve asszony midőn anyám, atyám elhaltak. Ekkor férjem kinek kezébe gyönge báb voltam, megmutatta, hogy minő ember, érezni kezdtem, hogy csak va­gyonom kellett neki. Abban az időben mi­dőn anyának éreztem magam, éjjelenkint mámorosan jött haza és közönséges napszá­mos módjára pörölni kezdett. Beteg volt, tele a könnyelmű ifjúkor utó következmé­nyeivel. — Fiam született. Nyomorék, vézna gyermek. Ekkor férjem még rosszabbul bánt velem, útjában volt e kis gyermek, szégyelte, hogy katona létére ily gyermeke van. — Elhatároztam magam. Mivel tud­tam, hogy válópert nem fogad el hát meg­szöktem tőle. — Ide menekültem ebbe az idegen városba. Nem kerestett ő engem csak élvezhesse szabadon vagyonom kama­tait elég boldog, a milyen boldog lehet egy ilyen ember. Ügyvédem mindig küld titok­ban annyit a mennyit megélhetésemre és szokott kényelmemre elég. Ekkor kivetette gyémánt köves kis órá­ját, melynek egy lapján üveg alatt volt a kis Hu arc/képe. Megcsókolta. — Hogy miért áltain be pinczérnőnek annak oka:, hogy zajt keresek, olyan zajt, hol mindenki keres engem és még sem iü­íu.n'meg senki seiu. Időm telik, jövőm nincs. Tudja, hogy daczára fiatal koromnak sze­retni már nem tudnék. Megölték a szive­met . . . Igazán elérzékenyedtem. — Nem állhatom meg, hogy bocsána­tott ne kérjek kegyedtől, mert hogy olyan több fajta pinczér leánynak néztem. — Isten ments. Még én kérem vala­mire. Maga fiatal, eleven, de elég tapasz­talt és jó szivü. Legyen az én jó barátom. Féltem beleegyezésemet adni. Féltem magamtól, fiatal koromtól. — Nem merek beleegyezni, tudja ke­gyed nagyon szép és én még nagyon is su­hancz vagyok. — Arról majd én teszek. Tehát ? — Jó. * Most valahányszor tehetem, mindig együtt vagyunk. Együtt kóboroljuk be a várost, egyiitt látnak minket mindenütt. A kávéházat ott hagyta. Ha valami kávéházi vendég lát minket együtt, gyanúsan moso­lyog. Szegény milyen rövidlátó emberek vannak. — Hallja Jenő, szólt egyszer ő — én elvonom magának a figyelmét a fiatal leá­nyoktól maga még szerelmes sem lesz sen­kibe . . . — Nem is kívánok szerelmes lenni. — Hát az ifjúság regénye '? — Csinálok én magam regényt, de a mások számára. Gyengélkedése miatt a gyűlésen meg nem jelenhetett Steinberger Lipótné úrnő, pénztárnok mult évi számadásait Körmendy Béla jegyző terjesztette a kö. gyűlés elé, me­lyek szerint az egyletnek az 1900. évben bevétele és kiadása 1117 kor. 96 fill. volt; az egylet vagyona pedig mult év vegén 6299 korona 86 fillért tett ki, mely a „Pá­pai Takarékpénztáriban van elhelyezve. A közgyűlés a számadásokat elfogadta és a szokásos felmentvényt — hálás köszö­nete kijelentése mellett — pénztárnoknak megadta. Ezután Körmendy Béla jegyző tette meg az egylet mult évi működéséről szóló jelentést, melyből megtudjuk, hogy az egy­letnek az 1900. évben 3 alapító, 8 husz ko­ronás és 178 két koronás rendes, összesen : 189 tagja volt; hogy az egylet mult kará­csonykor 115 helybeli szegény közt — 251 K értékű —- 10 öl tűzifa segélyt osztott ki. A Pápán felállítandó „Jókai Petőfi-szobor" alapra tett 50 K alapítványát lefizette : 1900 február 26-án fényes jelmezestélyt rende­zett, mely 251 K tiszta jövödelmet ered­ményezett ; adományok cimén 40 koronához l jutott az egylet ; az egyleti töke 324 K 4 fillérrel gyarapodott ; egy rendes közgyűlést és öt választmányi ülést tartott az egylet és a közgyűlésen alakult meg a választ­mány újból — az 1900—1902 — három évre ; a központba 178 K hányad lett be­szolgáltatva. Bejelentette még a jegyző, hogy mély gyász érte az egyletet, egyik kiváló, áldo­zatkész tagjának : gróf Esterházy Móric 0 Excellenciájának május hó 11-én történt el­hunytával. A nagy veszteség felett érzett mély fájdalmának és részvétének azzal adott kifejezést az egylet, hogy a megboldogult főúr ravatalára diszes gyászkoszorút helye­zett, gyászszertartásán a választmány tes­tületileg megjelent és a gyászbaborult fő­úri családhoz meleg részvétiratot intézett. Végül felolvasta jegyző az alapító, a 20 koronás, az elhunyt, eltávozott és az egyletből kilépett tagok névjegyzékét, Helyesléssel fogadta tudomásul a köz­gyűlés a jegyzői jelentést, melynek a köz­ponti igazgatósághoz leendő beküldését el­rendelte és dr. Fenyvessy Ferenc indítvá­nyára az elhunyt tagok emlékét jegyző­könyvbe iktatta, érdemeiket megörökítette. Az alapszabályok értelmében a választ­mányi tagok V 3-adának ki>orsolása kerülvén napirendre, kisorsoltattak : Bermüller Ala­josné, Hanauer Béláné, Pakrócz Ferencné, Saáry Lajosne, özv. Zimmermann Antalné uruők és Bermüller Alajos, Galamb József, Mészáros, Károly, Weber Rezső urak ; kik egyhangúlag közfelkiáltással újból megvá­lasztattak, kivételével Zimmermann Antalné úrnőnek, ki lemondott előzőleg a tagságról és helyébe ifj. Martonfálvay Elekné urnő választatott meg egyhangúlag. Utoljára kimondta közgyűlés, hogy adományok gyűjtése végett aláírási iveket bocsát ki az egyleti tagokhoz, hogy ily mó­dén pótolják azon jövedelmet, mely az éven­ként rendezett farsangi táncestélyből be­folyni szokott es amelytől az egylet a fo­lyó évben, estélynek nemtartása miatt, el­esnék. Ezzel a közgyűlés, az elnökség élte­' tése mellett, befejezést nyert.

Next

/
Thumbnails
Contents