Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-12-01 / 48. szám

A mult hétről. Alig hisszük, hogy volna az országban egy h'elység is ahol nem uralkodik a Kecske­méthy láz. Főleg pedig, mióta az elfogatási jutalom 4000 koronáról 20000-re lett emelve. Ez a láz uralja a helyzetet nálunk is és uton-utfélen mindenki tervet főz ki, hogy mikép lehetne Kecskeméthyt fogni és mit tenne azzal a pénzzel, ha a körözött sik­kasztót elfogná. Sokan azzal a tervvel foglalkoznak, hogy ha Kecskeméthyvel találkoznának, nem árulnák el, hanem bizalmas társalgásba ele­gyednének vele és nem pályáznának az el­fogatási díjra, hanem egyezséget kötnének vele, hisz neki ugy is elég van, megmene­külne, s igy a kecske is jóllakna és a ká­poszta is megmaradna. Ebben a hajszában minden idegen em­berben nálunk egy Kecskeméthyt látnak és ebből kifolyólag már eddigelé is nem egy­két igen mulatságos félreértésre okot szol­gáltató jelenetnek voltunk tanúi. Egy ily ál Kecskeméthy jelenet játszó­dott le a pápai iparos ifjúság által mult vasárnap megtartott Katalin estélyén is. A nagyszámú közönség már a tánchelyiségbe nem fért el és nagyrésze a Kern sörödébe vonult, hol vig poharazás közben töltötték az estét. Az egyik félreeső asztalnál egy szőke fiatal ember ült, ki nem vett részt a tánc­ban és ösmeretlensége folytán többek előtt gyanúsnak tünt fel. Rögtön Kecskemétyre gondoltak és néhányan már terveket főztek ki, hogyan lehetne közelébe férkőzni. A gyanú erősbödött, midőn nyakra­főre hozatta a butellás borokat, de biztosra csak akkor vették, hogy Kecskeméthyt fog­tak, midőn a fizetésnél egy százas bankót vett elő. Erre lett azután nagy sürgés-forgás. Tudakozódtak az idegen felől, de senki sem tudott felvilágosítással szolgálni. Titokban az éjjeli járőrt értesítették és ez a szomszédszobábóí vette szemügyre a Kecskeméthynek gondolt ifjút, de mint­hogy nálunk a rendőrség a személy meg­állapításnál nagy jártassággal bir, rögtön felismerte, hogy ez nem Kecskeméthy, ha­nem egy szabólegény, ki, hogy százas ban­kóval fizet, annak tudandó be, hogy jól megválogatta szüleit és az örökséget százas bankókban kapta. Számosan a társaságból nem akartak hitelt adni a rendőrség nyilatkozatának és mindenáron követeltek az azonossági bizo­nyítékot, de ennek elejét vette maga az ál Kecskeméthy, ki látva, hogy nem kap visz­sza a százasból, türelmetlen kezdett lenni, felált és kereste a gazdát. A járása után ítélve azután mindenki meggyőződött, hogy biz ez a legény nem Kecskemétig, hanem egy szerelmes szabólegény ki abbeli bána­tában, hogy ő nem táncolhat és hogy a ci­gányok sem jöhetnek asztalához, mert a táncnál el vannak foglalva, iszik derüre­borura. Egy hasonló Kecskeméthy fogás volt a Griff szállodában is. A mult hét egyik esti gyorsvonatán zártkocsiban érkezik egy idegen huszárőrmester egy fátyolozott nő­vel, szobát kér, és kijelenti, hogy reggel tá­vozik. A főpincérnek feltűnik a szőke fiatal ember, rögtön Kecskeméthy vízióba esik. Álruha — fátyolozott hölgy, szőke fiatal ember, ösmeretlen alak — ez nem lehet más mint Kecskeméthy. A főpincér izgatottságában elmondja egy kávéházi vendégnek az esetet és rögtön a rendőrségnél akarnak jelentést tenni. -— Egyelőre azonban tanácskoznak, hogy jobb volna ha ők fognák el, mert a jutalomdíj egy részétől elesnének, főleg pedig most, miután a kávéházi vendég határozottan kö­veteli, hogy a fele a jutalomdijnak őt illeti. A discursus közepette, hogy mennyi illeti meg az elfogatási pénzből a főpincért és a vendéget egy ösmerős őrmester érkezik a kávéházba, ki aziránt tudakozódik, valljon nem érkezett-e egy őrmester a nejével, ki az Ihászi csikótelepre lett vezényelve. Tableaux! A vendég a főpincért ne­vette, a főpincér a vendéget, később pedig midőn az eset publikálva lett a kávéházba, nem beszéltek másról, mint a Kecskeméthy fogókról, kik jól előre ittak a medve bőrére. Megjegyzendő, hogy az alku a felezésre már megtörtént a két fél között és csak a ren­dőrség beavatkozása felett folyt már csak a vita midőn a leleplezési aktus bekövetkezett. Ezek a bizalmatlan jellegű állapotok I máskülönben napirenden vannak, különösen akkor, midőn idegen arcot 'szőke jelleggel j láttunk. A dij, kivált ujabban csábító, hogy , egy kis lépten-nyomon járást az embert nem igen sajnál. Az igaz, hogy eddig mindig Kecskeméthyvel törököt fogtak, de mért nem foghatnának nálunk törököt, mikor a budapesti rendőrség sem tud más fogni. Hellyel-közei rossz viccek is lesznek gyártva Kecskeméthy rovására, de ugy lát­szik ez őt egy cseppet sem bántja. Nálunk j Kecskeméthyt már| másnap „megcsípték." j Az élcekben nem jártasak lépre mentek és ' midőn kérdezték, hogy ki volt az a boldog ' halandó, ki elcsípte, azt adták reá válaszul, hogy „a bolhák." (£] vic is e vic ! Szedő). Húszezer korona"!' Szép összeg és nem is csoda, ha mostanában még nagyobb ter­veket szőnek az elfogatás processusáról. S ! ez a láz mindaddig fog tartani mig Kecske- | méthy sehol létét fogják megállapítani. Ha 1 azután megállapítják, akkor vége lesz a re- , ménynek vége lesz a láznak — de vége < lesz a pénznek is. < Mig ez megtörténik el lehetünk ké­szülve, hogy még sok Kecskeméthyt fogunk fogni, de húszezer koronát nem. Én nem tö­röm a fejem érte. Búsuljon a ló, elég nagy a feje ! Friczi. Az hírlik ... | Az hirlik, hogy Pápa város jö­vőjét Kecskeméthy tudná biztosítani. (Ugy éljen Kecskeméthy. Szedő.) Az hirlik, hogy Pápa város ha­ladását a .régi maradékok gátolják. Az hirlik, hogy Fenyvessy főis­pán naplóját a „szabó"-ja lelte meg. Az hírlik, hogy Hegedűs képvi­selőnkről nem hirlik még semmi a kép­viselőházban. Az hirlik, hogy a polgármester a sokféle világítástól már ide-oda hajlik. Az hirlik, hogy a rendőrkapitánya büntetéseket fokról-fokra nyugdíjazza. Az hirlik, hogy a rendőrbiztos biztosabb időkről álmodozott. Az hirlik, hogy a Jókai-kör házi­lag lesz kezelve. Az hirlik, hogy az iparos ifjúság mulatságán majdnem Kecskeméthy százast fogtak. Az hirlik, hogy az Árok-utcában adott éjjeli zenében necsak a szerelem, j de az örökség is szerepet játszott. Az hírlik, hogy Pápán a telefont a legnagyobb gorombaságok közvetí­tésére használják. Az hirlik, hogy Pápán a vén kecs­kék is megnyalják a sót. Az hirlik, hogy Pápán nem Kecske­méthyt, de a pénzt szeretnék feltalálni. Az hirlik, hogy a pápa—bánhidai vasút kocsiparkjában egy uj bejárás született meg. Az hirlik, hogy Glatznál igen jó koszt van. (Bakony-Tamás vagyok benne. Szedő.) Az hirlik, hogy Pápán vannak olyan billardozók, kiknek nyilvános helyen még nem szabadna játszani. Az hirlik, hogy Pápán minden szak­mába nagy a konkurencia. (A menykő üssön a konkurenciába. Szedő.) Az hirlik, hogy a szövögyári leá­nyok is kezdenek már tollasodni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének csakis éjjeli munka­társai vannak. I JuJ — Főispánunk kitüntetése Fenyvessy Ferenez dr. vármegyénk főispánját méltó kitüntetés érte azzal, hogy a vallás és köz­oktatásügyi minister, az országos közokta­tásügyi tanács tagjává kinevezte. Szívből üdvözöljük ezen kitüntetés alkalmából, mi­vel ő az egyedüli a főispáni karban, ki a közoktatásügy élén áll és oly érdemeket szerzett már e terén, hogy a magas kormány legfelsőbb bizalma feleje irányult. — Megyegyülés. Vármegyénk törvény­hatósága december hó 2-án — holnap — és a következő napokon Veszprémben rendes közgyűlést tart, a melyen egyébb fontos tárgyakon kivül a megyei tisztviselők fize­tésének rendezése és a megyei tisztújítás határnapja is meg fog állapitattni. Mint ér­tesülünk a tisztújítást december hó 17-ére tervezik. — Huszárezredünk szemléje. Zech Ar­nold báró, vezérőrnagy, lovassági felügyelő hétfőn este érkezett városunkba és másnap kedden szemlét tartott huszárezredünk felett. A lovassági felügyelő ez alkalommal a ta­pasztalt kiképzés, rend és fegyelem felett a legnagyobb elismerését fejezte ki Gyurits Belizár ezredparancsnoknak ugyszinte az egész tisztikarnak. A felügyelő kedden dél­után Budapestre visszautazott, — Árlejtés a városházánál. A költség­vetés tárgyalása alkalmával a közgyűlés utasította a városi tanácsot, hogy a marha­vásártér és a veszprémi ut jókarban helye­zése, nemkülönben a Csóka utca két oldalán való csatornázása és a Csajthay háztól a Tapolca folyóig huzodó betoncsatorna el­készítését árlejtés utján eszközölje. Az ár­lejtés f. hó 22-én tartatott meg. A beton­csatornázást Komis Károly bpesti vállalkozó mérnöknek 24.5 ( ,/ 0 árleengedéssel adatott ki, a több munkára egy pályázó sem jelent­kezett és igy ezeket a város házilag készít­teti el. A kőszálitással fentnevezett utakra Billitz Ferenez helybeli kőbányatulajdonos bízatott meg. — Katalin mulatság. Várakozáson felüli sikert aratott Katalin estélyt rendezett a pápai iparos ifjúság önképző köre mult va­sárnap a Jókai kör helyiségében. Nagyszá­mú közönség vett részt az estélyen úgy­annyira, liogy a helyiség szűknek bizonyult a táncoló párok befogadására ós nagyrésze a szomszédos vendéglő helyiségébe vonult, hol szinte megtalálta a szorakozást. Leír­hatatlan jó kedv és vidám hangulat uralko­dott az egész estén át és a táncospárok reg­geli 5 óráig fáradhatlanul és tűzzel járták a táncot, amely jókedvhez Kern József vendéglős kitűnő bora és Ízletes konyhája is nagyban segédkezett. — A szövőgyár öröme. Perutz Richárd a helybeli szövőgyár egyik főnöke ma tartja Bécsben esküvőjét Lederer Alice úrhölggyel, Lederer hírneves morvaországi szövőgyáros

Next

/
Thumbnails
Contents