Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-11-24 / 47. szám

állítása, tehát mennyi lesz az 5%-os kamat, mibe kerül évenként az üzem, a reparatiók, a személyzet fizetése stb. 8 a mi fő ki vetett számot avval, hogy ez mit jövödelmez majd a városnak ? Mert azt hiszem ez az első ! Mert hát ki is az a város ? Nemde az adózó polgárok összesége ! Kötelességünk pedig nem emelni, hanem lehetőleg csökkenteni az adót. Pedig el merjük mondani, s be is tudjuk bizonyítani, hogy bármilyen gázvilágitásnál deficit lesz s azt egyesek fogjak megérezni, mert emelni kell a pótadót, hogy a deficit fedezve legyen. Tehát a helyett, hogy uj s meglehetős jövedelmi forrást teremtsünk a városnak a közvilágítással, az a gázvilágítás mellett teljesen ki van zárva. Mert nem hisszük, hogy a 18.000 lélek közül 30 ember akad, a ki falait áthagyja fúrni, a vakolatot levereti csak azért, hogy a gázcsöveket elhelyezze, újra falaztasson és festesse lakását! Hisz itt az „Otthon" kávéházban is láthatták, hogy milyen munkával jár ez ? ! Nem is szólunk most arról, hogy ha már mindezen átestünk is még mindig ki vagyunk téve a csőrepedések alkalmával a robbanásoknak és gáz által való mérgezéseknek, a mely igaz ugyan, hogy nem föltétlenül halálos, de a legjobb esetben is, fél arczunkat elégeti, vagy csak az egyik szemünket üti ki, vagy pedig a mérgezés miatt nem halunk meg, hanem esak erős vérköpést fog okozni. Különben pontosan is meggyőződhetnénk azok számáról a kik a közvilágítást magán ezélra is használni kívánják, tehát azok számáról, a kik hasznot: a jövedelmet adják. Egy ilyen kérdő iv van is polgármesterünk asztalán. Csak ki kellene nyomatni, szétküldeni, a ki akarna aláírna és mindjárt tisztában lennénk a közvéleménnyel, tehát avval, hogy mit és mennyit remélhetünk'? Ha nem is pontosan de hozzávetőlegesen bizonyára. Egy kísérleti összeállítást mi végeztünk. A legrosszabb esetben, de csakis villamvilágitás esetén 3000 lángra számíthatunk. Ha egy lángot csak 10 írtért adunk egy évre, akkor egy napra 2'Aj, krajczár esik, tehát olcsóbb a petróleumnál is! És a villamos áramot egy vékony szép selyem zsivem végtelenül vágyott haza. Bizony holnap már egy éve lesz, mikor buesut vettem kis falunktól oly szándékkal pedig, hogy többé vissza sem jövök. Azt hiszem tudja a perpatvart mi köztem és nőm Között volt, hiszen azt csiripolták akkor még a verebek is. Durva volt hozzám folyton csak szidalmát kellett hallgatnom s ha én szólottam, ínég ennem sem adott. Nem tűrhettem tovább ! Féltem, hogy elragadtatni engedem magamat és aztán olyat teszek amit nem volna szabad megtennem. Jobbnak véltem hát távozni hazulról. El sem búcsúztam tőle mit sem vettem magamhoz csak azzal indultam útnak ami éppen rajtam volt és a nagy keserűséggel szivemben. Sokat nagyon sokat kellett szenvednem az egy év alatt, de még sem volt as olyan gyötrelem mint idehaza. Talán sohasem is jövök vissza, ha egy örvendetes hir nem ér utamban. Azt hallottam, hogy mintegy hat héttel ezelőtt egy fiúgyermeknek adott nőm életet. Megyek, síeltek, hogy mielőbb karjaimba zárhassam a kis porontyot aki talán megszelídíti anyját is, vagy ha nem értette majd eltűröm még a megaláztatást is. Isten áldja meg hát Rózsika, s áldja meg az urát is. Legyenek boldogok ! • — Az Isten áldja meg magát is 1 — válaszoltak azok s ezzel a szekér megindult. A fiatal pár még szorosabban simult egymáshoz arczuk egett a boldogság pírjától. Es az a hosszú, fáradt utas szintén boldogan koczogott hazafelé. nóron bárki is bevezethéti, mert avval falaitmég csak meg sem sérti. De a fő fogyaszi tók mindkét esetben mindenesetre a kereskedők lesznek. Kérdezzük csak meg, hogy ki az a ki üzletébe, pinczéjébe, vágy raktáraiba a robbanó és tűzveszélyes gázt be fogja vezettetni és nem inkább a tűzbiztos villamos fény mellett marad ? A 3000 lángból számítsunk 350-et az utczák részére és 2650-et üzletbe és magár 1 nosoknak. Ez 53000 korona, 8000 koronába kerül most az utczai petróleum világítás, a mely megszűnik kiadás lenni, tehát : jövedelem. Összes nyers jövedelem 61.000 korona. Az üzem, a tőketörlesztés, a személyzet fizetése és tatarozás nem kerül többe évenként igen túlzottan számítva 40.000 koronánál. Marad tehát a város részére tisztán 20.000 korona évenként mint jövedelem. A mi deficit helyett, jövedelemnek elég csinos kis összeg, főkép mikor arra valaki ugy rászorul mint városunk. Vannak a kik azt mondják, hogy utczára nagyon gyenge a villamos izzó lámpa. Nos hát ez először is nem áll! Tessék csak a dohánygyárhoz kimenni, ott a kapu felett van 2 kis 1 láng reflektor nélkül és tessék megnézni mekkora darab helyet és hogyan bevilágít az ? ! Másodszor pedig a főbbutczákon minden 25 méterre jutna egy reflektoros láng, amely oO^/^-al erösebb a másiknál. A terekre pedig ívlámpa kerülne a melynek fényárjával mi sem versenyezhet. Azt pedig remélhetőleg senki sem kívánhatja akármiféle világítás mellett is, hogy pld. a Lajos-, Zöldfa-, Pados-, Csatorna stb. utczákat vakító fényárban usztassuk. Éjjel 11 óráig teljes világítás lenne, azontúl pedig minden második láng égne csak, a mi az óriási forgalomnak Pápán teljesen megfelel. De tovább megyünk ! Az utczai lámpák az összesnek esak Vto-ecl részét teszik. Az üzletek és magánosok pedig a ö/

t

0-edét. Már most feltéve — de meg nem engedve — hogy a gáz az utczán intenzivebb világítást ad is, de sem üzletekbe, sem magánlakásokba be nem lesz vezetve, — legalább is számottevően nem — melyik résznek jogos követelményeit kell kielégítenünk: az l/i o~cd részét-e a mely gázt követel és deficitet okoz, vagy pedig 9/io~

e

cl részét, mely villamos világítást kér és évenként legalább is 20.000. korona tiszta jövedelmet hajt a városnak. Adózó polgárok ! Ez a kérdés L Válasszatok ! — 1901. nov. 21. — Sok hűhó semmiért. Ez jellemezte a csütörtökön megtartott képviselőtestületi közgyűlést. Teljes tájékozottság és alaposság hiányában óra hosszákig polemizáltak oly kérdésekben, melyet higadtsággal és tűre lemmel rendes mederbe terelhettek volna de igy ezen mondhatni fontos kérdésekben a régi és szokásos határozatok hozattak, hogy legközelebb fognak határozni. Két fontos tárgy az árvák menházának felállítása és az uj utczaszabályozási terv volt napirendie tűzve és mindkét kérdés napirendről levétetett és a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába felvétettni határoztatott. Nincs szándékunk kákán csomót keresni, de ily meddő tanácskozások után aggódva kell néznünk városunk jövője elé. A közgyűlés folyamán a polgármester és ügyész között egy kis nézeteltérés is volt, mely el is mérgesedhetett volna, ha a polgármester tapintatosságával ennek elejét nem veszi. Nézetünk] szerint a tanácstagjainak egymás között solidárisnak kell lenni s ha tényleg van közöttük nézeteltérés, azt nem a közgyűlési teremben, hanem a tanácsülésekben intéznék el egymás között. Még egyet! Nagyon helyesen jegyezte meg Barthalos István képviselő, hogy ily fontos kérdés, mint az utcarendezés ügye, ne a tárgysorozat utolsó pontjára tétessék, amidőn a képviselők türelme tetőpontra hágott és idegességükkel a kérdés fontosságát kellőkép nem respektálják, hanem tessék erre, ha szükség kivánja, külön tárgysorozatot megállapítani. Ez okozza azután a slendriánságot, a kérdéstől egyelőre való megszabadulás pedig okozza azután a jövő közgyűlésre való elhalasztást is. Amidőn ezeket a körülményeket nagyon is ajánljuk a polgármester figyelmébe, adjuk tudósításunkat a közgyűlésről a következőkben : Mészáros Károly elnöklő polgármester a megjelenteket üdvözli az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére Vágó László, dr. Kluge Endre, Billitz Ferencz, Oaál János és Ács Ferencz képviselőket kéri fel. A mult ülés jkve felolvastatván és észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirend előtt Mészáros polgármester szomorú kötelességet teljesít midőn jelenti, hogy Hanauer Béla városunk tekintélyes polgára a képviselőtestületnek buzgó és fáradhatlan tagja meghalt. Indítványozza, hogy emléke jkvileg örökítessék meg és erről a gyászoló család értesitessék. A közgyűlés a polgármester indítványát általános helyesléssel tudomásul vette. Az elhalt Hanauer Béla helyébeKrausz Mór, az elhalt Meixner János helyébeBerecz János lett a képviselőtestületbe behiva. Jelenti továbbá, hogy a vármegye törvényhatósága a vízvezeték költségeinek fedezetére a nyugdijalapból 40000 korona felvett kölcsönt, az 1899—1900 évről felterjesztett házi pénztár számadásokat, az 1899- 1900 évi vasúti vámpénztári számadásokat, az 1899—1901 évi kövezetvám pénztári számadásait, az 1902. évi előirányzott községi közmunka költségvetést, végül Pápa város gyámpénztári — 1900. évi számadásait átvizsgálván, mindezeket rendbe találván, jóváhagyási zára| dékkal ellátta. Jelenti továbbá, hogy a m. kir. dohány[ jövedéki igazgatóság, Pápa város képviselőtestületének hozzá intézett megkeresésére elrendelte, hogy 1902. évi január hótól kezdve regalitás, trabucos, brittánika, cuba, portoriko és vegyes külföldi 5 filléres szivarokat a győri m. kir. dohányáru raktár csakis pápai gyártmányú szivarokból küldjön a helybeli fótözsdébe. Ugyancsak napirend előtt Hajnöczky Béla két interpellátiót intéz a polgármesterhez : a helybeli ipartestület évekkel ezelőtt kérelmezte a házalás megszüntetésre vonatkozó szabályrendelet elkészítését, de ezen kérvény azzal, hogy annak korlátozására országos törvény van kilátásba helyezve, irattárba helyeztetett. Minthogy ezen törvény késik, kéri ezen kérvénynek újra napirendre tűzését. Ugyszinte nagyon kívánatosnak tartaná, ha a Győr és Pápa közötti vasútvonalon egy oly vonat közlekednék, mely ezen útvonalon levő lakosokat Pápára concentrálná, mivel a jelenleg városunkból reggeli 6 órakor Győrbe induló vonat a szomszédos Vaszar, Gecse-Gyarmath stb. községeket Győrbe kényszeríti. t