Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.
1901-11-03 / 44. szám
Közérdekű független hetilap - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre G kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Laptulajdonos és kiadó Lakás mizériák. Már évekkel ezelőtt hangoztattuk, hogy városunkban lakás-hiány van, de mindeddig semminemű orvoslást nem látunk, mely ezen lakás mizériákat ha nem is egészen, de részben is megszüntette volna. Hogy ezen mizériákkal újra foglalkozzunk, tesszük ezt azért, mert már oly mérveket öltenek, melyek ellen ha nem találunk módot arra, hogy ezen segítsünk, ugy nemcsak városunk haladását akasztjuk meg, de több más ujabb intézmények 'létesítésének lesz ezen lakás hiány kerékkötője. Nem először tesszük e kérdést szóvá, nem első izben buzdítunk az épitkezési kedv fokozására, jeléül a kérdés fontosságának és a sürgős megoldás szükségének, amennyiben azt hisszük senkisem zárkózhatik el ennek szüksége elől, hogy lakásviszonyaink rendezése érdekében tenni kell valamit. Három szál gyöngyvirág, Csúnya ködös novemberi est volt. A gázlángok homályosan lobogtak a főváros utczáin, melyeken olykor-olykor robogott végig egy bérkocsi vagy magán fogat a színházak félé. Az Andrássy-ut egy fényesen kivilágított palotájának kapuja előtt egy díszes fogat állt, melynek lovai türelmetlenül rugdosták az ut kövezetét, mig a bérruhás kocsis közönyös arczczal sétált föl és alá. Benn a palota fényes termeiben a nagy eblő tágas helyiségében egybegyűlve találjuk a gróficsalád tagjait. A grófné éppen e pillanatban emelkedik föl kényelmes tárni ányából s ingerült hangon szól leányához ki szórakozottan babrál a kezében felejtett szines czukorka-papirossal. — Remélem, ma velünk jösz az operába s nem használsz ismét oly ügyetlen kifogásokat, mint a milyenekkel már néhány nap óta takargatod a szeszélyeidből eredő honmaradást. — Kérem, anyám, csak még a mai napot engedje el, holnap bizonyosan elmegyek de a mai előadás éppen nem érdekel, — válaszol az ifjú grófnő, — csöndes, kérő hangon. Városunk utóbbi időben, nem tagadhatjuk, kezd már ébredni, s meg van győződve, hogy a régi rendszerrel le kell számolnia, ha a modern városhoz fűződhető követelményeknek eleget akar tenni. Bizonyítja ezt, a gőzfürdő, aszfalt, dohánygyár, főiskola, szövőgyár s általában a napirenden levő ujabb tervbe vett épületek. Álmodozzunk nagyobb arányú fejlődésről, óhajtjuk, várjuk, hogy az eddigi stagnatiót haladás, a visszaesést előrelépés fogja felváltani, melynek nyomába a népesség szaporodása jár, de arról egészen megfeledkezünk, hogy a várható népesség szaporodásának helyet is csináljunk. Többször rámutattunk már arra is, hogy lakásviszonyaink nemcsak nem kielégítők, hanem határozottan rosszak. Több hivatalokra álmodozunk, szakaszmérnökség, forgalmi főnökség, de feledjük, hogy azok tisztviselőit el sem tudjuk helyezni. Nincs elég alkalmas, megfelelő lakás és a meglevők is milyenek ? — Már előre is tudom, hogy holnap ugyanezt fogod mondani. Valóban érthetetlen előttem, hogy miért zárkozól eFlínnyira a világ elől, — zsémbelődik tovább a grófné. — Ugyan Karolin, ne zaklasd ugy Lilit, ha éppen nincs kedve jönni, — szólt most a gróf, letéve kezéből a lapot, melyet eddig unalmában nézegetett. •— Ön már távozik Mávay ? — kérdezte most a grófné induló készülő vendégét, Mávay grófot. — nem véve figyelembe sem férje közbeszólását. — Sajnálom, kedves grófné, hogy távoznom kell, — válaszólt Mávay, — de nem maradhatok tovább. Már is hosszassabban időztem mint szándékomban volt. — Legalább addig maradhatna, mig átöltözöm, hogy együtt mehetnénk — mondja a grófné. No ha már éppen meg kell lenni, ugy még néhány perczig maradok, — szólt tréfásan Mávay gróf, elfoglalva előbbi helyét Lili grófnő közelében. — Nem sietnék annyira —• folytatta tovább Lilihez fordulva, — de megígértem Zneo grófnak, hogy ma este fölkeresem őket páholyukban. — Hogy van Olga"? — kérdezte a grófnő, csakhogy mondjon valamit mert láthatólag untatta őt Mávay társasága. — Egészen jól, látszólag boldog, hogy Ernyei t megh óditotta. — Ernyei Budapesten van ? —- dadogta Lili, mialatt arczát biborpir öntötte el — s ön ezt tudta és nekem csak ma mondja el ? HIRDETÉSEK es NYILTTEREK felvételnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Egyszóval itt az ideje, hogy megragadjuk az alkalmat és módot, hogy egyfelől az uj építkezéseket, másfelől a régi célszerűtlen házak átalakítását tőlünk telhetőleg elősegítsük. A közel jövőben több uj intézmények felállítására van kilátásunk. Ezek révén nőni fog a lakásra szoruló családok száma, de nőni fognak a lakáshoz fűzött igények is. A keresletet és az igények növekedése természetesen maga után vonná a lakbérek emelkedését is, mely egy bizonyos fokig az egészséges fejlődés következménye, de azontúl káros hatású lenne. Azt kétségbevonhatatlan tényként konstatáljuk, hogy különösen a főbb közlekedési utcákban a házak értéke az utolsó néhány év alatt jelentékenyen emelkedett ami egyik örvendetes bizonyítéka és biztos jele viszonyaink jobbra fordultára és a megindult fejlődésnek de' — tagadhatatlan — nagy befolyással van erre városunk fokozatos haladása. — Azt hiszem, már a grófné is hallotta. — Több mint egy hó óta tért vissza hosszú utazásából. De hogyan is hallaná ön, mikor valóban csaknem elvonul a világtól ? — tette hozzá gúnyosan Mávay. — Sőt nemcsak hogy itthon van Ernyei, — folytatta tovább, —• de már egészen jól érzi magát a mi körünkben s erősen udvarol Zneó grófnőn eke mint azt már az előbb emiitettem. Titokban már eljegyzésünkről is hallottam beszélni. De ön rosszul van grófnő, r— szólt most hirtelen észrevéve Lili halvány arczát s ijedten ugrott föl székéről. — Semmi, semmi, csak maradjon, egészen jól érzem magamat, egy kis szédülés volt az egész, de már elmúlt, — monda a grófnő, nyugodtságot erőltetve s igyekezett mosolyogni, a mi azonban nem sikerült neki. — Nem indulhatnánk Károly, — szólmost a belépő grófné férjéhez, ki gondolataiba merülve sétált, nem is figyelve környezetére. —- Mávayt már úgyis megvárattam s különben is ideje, hogy menjünk. — A mint tetszik, — válaszolt a gróf s néhány perc múlva rövid búcsúzás után, a gróf és grófné vendégükkel együtt távozUk ... „ Lili grófnő tehát egyedül maradt az ebédlőben egykori nevelőnőjével, Szidónia kisaszszonynyal, ki jelenleg a társalkodónő szerepót vitte a Szederkenyi-kastélyban. Pár percig a legnagyobb csönd uralkodott, me-