Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-09-15 / 37. szám

cég pápai gyárosok állítottak ki. A zenete­lemben méhészeti eszközök és egyébb a méhészetre vonatkozó tárgyak vannak kiál­lítva. Sajnáljuk, hogy lapunk szűk tere nem engedi meg külön-külön felsorolni mindazon kiállítókat ós kiállított tárgyakat, melyek a kiállítást oly széppé és érdekessé tették. A tanulságos és még a laikusnak is hasznos kiállítást már az elsőnapon is so­kan látogatták; ugy hogy a bevétel már az első napon is meghaladta a 200 koronát, ami valóban szép eredmény. A kiállítás egyébbiránt a jótékonycél­nak is szolgálataba állt, amennyiben a szor­galmas kisgazdák jutalmazására szánta a felüifizetéseket. Azzal zárjuk be tudósításunkat, hogy vajha a kertészsti kiállítás többször megis­métlődnék Pápán. Színészet Pápán, Nem csalódtunk midőn e'ösmerve színtársulatunk jó voltát és törekvését szép reményeket fűztünk sziniévaduuk sikeréhez. Igényesen igazolja ezt a lefolyt hét, amidőn színházlátogató közönségünk méltányolva a színtár­sulat érdemeit, jóindulatával és pártfogásával méltányolta ugy Dobó színigazgató valamint a szín társulat törekvését. Közönségünknek ezen jóindulata és pártfogása várható volt. Dobó szín­igazgató a körülményekhez képest mindent elkövet, hogy a közönségünk igényeit kielégítse és elösmérését ki­vívja. A drámai személyzetéről hatá­rozottan állithatjuk, hogy kifogástalan az operette személyzetben vannak ugyan némi csekély hiányok, de mint tudjuk ezek pótlása már folyamatban van és a legközelebbi operette elő adások Dobó jó hírnevére fognak ben­nünket visszaemlékeztetni. Keferádánkat a mult liftről adjuk ' a következőkben : Szombaton a városligeti színkörben oly ; nagy senzáfiót keltett „Ócska brigadéros" j paródia ment telt ház előtt. A címszerepet Remete kitknő maszkban és helyes felfogás­| ban mutatta be, nemkülönben Szelén yi j Emili a, ki Duna Ilona szerepében remekelt, i Gulyás a társulat egyik legtehetségesebb tagja Rákóczy Annin szerepében valósággal brillírozott és egész estén át derültségben tartotta a közönséget. Székely René napról­napra beigazolja, hogy rutiuirozott színésznő, ki Dili kis szerepében nagy hatást keltett. Az előadás kifogástalan rendezéssel meni:. Vasárnap délutáni ®lőadásban„A bor" került szírire. A közönség-sokat tapsolt Csiky, Székelyi René. Kardos és SzeUnyi Ilona sze­replőknek. Esti előadásban „A sárga csikó* remek népszínműben gyönyörködtünk. Solti Paula bájos volt Erzsike szerepében, és dalait több ízben megújrázták. Sajnos, hogy ez alkalom­mal is hibáztatnunk kell temperamentumát, melyet teljesen nélkülöztük. Csiky az öreg Csorba szerépében fokozta bennünk az iránta való véleményünket. Rendkívüli tehetséges sziiiész, kiben sziv, érzés és ami íő igazság rejlik. A közönség méltányolta játékát és nyílt színen is megtapsolta, Gulyás gyenge pusxtabirú volt, mig ellenben Radó (Bakay) érzést adott szerepébe. Kardos (Peti) és Horváth. (Bogár) az esi, sikereben oszlozkod­tak ugy szinte Dobó ki ugy Itzig valamint a korcsmáros szerepébén is kifürlő alakítást nyújtott. Az élőadás kiíünő nienetelti volt. Ilclfou remek előadásban láttuk „Dolly" színmüvet. A címszerepet Pataki/ Kiza a társulat tehetséges drámai szendéje rendkí­vüli érzéssel játszi.a. Pataky Kiza bájos és csinos külsejű színésznő, kiben minden kel­lek meg van arra. hogy tehetségét érvénye­sítse. Van benne nemi modorosság, de ha tekintetbe vesszük, hogy csak négy hónap óta működik mint színésznő, ugy ezt csak időleges hibánák tudjuk bt', ami minden kezdőnél kisebb nagyobb mértekben észlel­hető. A közönség ugy u^ilt színen valamint felvonások végén tüntető tapsokkal adott kifejezést elismerésének. Méltó partnerje volt Csilcg ki a festő szerepében rendkívüli inte­ligentiát árult el. Igen ügyes volt Kardos és Szelényi Hona a fiatal szerelmesek szerepé­ben. -bzelényi Emília és Radó d isk rét játé­kukkal értek el hatást a bárói pár szemé­elveszte in. — Itt az én modoromban tartott léha tósztok fabatkát sem érnek és azt a vendéget aki egy vendéglős-családból szár­mazik, szóhoz sem engedi jutni. Ha én eb­ben a társaságban most fölszólalok, minden hírnevemet tönkre teszem. Amíg igy gondolkoztam közéletünk is­mert harmadik alakja állott föl. Mikor a vendéglősök észrevették, hogy beszélni akar lárma keletkezett s a zajból ilyen kérdések verődtek ki. „Mit akar?" „Vendéglős volt e az apja?" „Ha nem, üljön le!" A pohár­köszöntőre jelentkezett ur a közbekiáltáso­kat föl sem vette ós csak mosolygott. Azu­tán pedig mikor a csönd ugy ahogy helyre­állt, igy szólt. — Igenis ! Büszkén a mellemre ütve, önérzetesen sőt diadalmasan jelentem ki, hogy az ón édes apám is vendéglős Volt. De tovább megyek. Bevallom és pedig öröm­mel és gyönyörűséggel, hogy magam is vendéglősnek készültem. Tiz éves koromban már ott áltam apám oldala mellett és segí­tettem neki. Tisztelt uraim ! Négy eszten­dőn keresztül minden vakációban kiszolgál­tam és pinczér voltam. A nagyságos ur, aki igen jeles szónok is, tovább nem beszélhetett. Körülfogták, éljenezték, kendőket lobogtattak felé és kis hija volt, hogy föl nem emelték. Megszégyenülve, majdnem elsülyedve, mellőzve, úgyszólván észre sem vétetve ül­tem a helyem ii. Hallanom kellett az éljen­zéseket, amelyek másnak szóltak, látnom kellett az iinnepeltetésl, amely mást élte­tetett, Tudatában voltam annak, hogy most már semmi sem vagyok es hogy a dicsősé­get, amelyet az én számomra tartogattak s amelynek elnyerésére úgyszólván fölhívtak, könyörtglenül elcsípték az orrom elől. Rendkívül szomorú, rendkívül kétség­beejtő képeket vághattam és mórt fölött szá­nalmas látványt nyújthattam, mert egy-két tisztelőm megsajnált, Ezek az urak, hogy némi vigaszt nyújtsanak, igen lassan "és kedvetlenül szóltak bele a zajba, arra hiva föl a jelenlevőket, hogy hallják dr. Kukacot. Máskor százszor erősebb fölhívásra sem mozdultam, most azonban egyszerre fölugrottam, a poharat az alkalommal együtt megragadtam - s elkiáltottam magam : „Uraim !" Az urak azonban ahelyett, hogy felém fordultak volna, a három előttem szó­lót vették körül s azokat ünnepelték. Lát­ván az érdeklődés hiányát, (amit eddig so­hasem láttam) teljesen tisztában voltam az­zal, hogy az ez alkalomra elkészített mókás toaszttal éppen uem állhatok elo, s hogy a helyzethez muszáj alkalmazkodnom. Igy hát a szokásos adoma elöreboesátatása he­lyett igen komolyan; azzal kezdtem a fel­köszöntőt, hogy fájdalom, nem korcsmáros ­lyesitésben. Az előadás minden tekintetben kifogástalan volt. Kedden a régi elcsépelt de azért min­dig vonzó „Sulamith" került előadásra sz^p szép számú közönség jelenlétében. A cím­szerepet G. Székely Renée adta, kirÓl esak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk. Bámultuk terjedelmes éa erős hangját nem­különben színpadi rutinirtságát. Hangja rendkívüli kellemes, jóllehet hellyel — közel nem biztos, de azért sok énekesnő irigyél­hetné tőle ezt a hangterjedelmet. A közön­ség méltányolta ambícióját és törekvését azzal, hogy egész estén át tapsokkal jutal­mazta Méltó partnerje volt Horváth pálmán ki Absolon szerepében remek baritonját hal­latta, Horváth rendkívüli sokat haladt éa tekintve tehetségét nagy reményekre van jogosítva. Igeil ügyes volt SzeUnyi Ilona Abigail szerepében, kiben a társulat egy rendkívül rokonszenves és kedves színésznőt nyeit, ki minden szerepében megálja a he­lyét. Szabó a ,/Kol Nidre" énekkel keltett nagy hatást. A kar és zenekar Véesey kar­mester szakszerű vezetése mellett nagyban emelte az előadás sikerét. Szerdán a Vígszínház állandó műsor­darabja „A tartalékos férj" került szinre elég szép s'eamu közönség előtt. — A szereplők mindegyike kiváló ügyességet tanúsítottak, de Különösen Gidyás, ki Hólyag Tóni szere­pében remek alakítást nyújtott. Szelényi Emilia a házsártos anyós szerepében rend­kívül tetszett. A többi szereplők Csiky (Oli­vér) Kardos (Tinaár) Pataky Riza (Éva)Radó (Bukovits) Daróezy Ilka (Dorotya) ós Nagy Miklós (Popovka) az est sikerében osztosz­kodtak. Csütörtökön a bájos és fülbemászó ze­néjü operette „A kis szökevény 8 telt ház előtt került előadásra. A címszerepet Várady Margit a társulat újonnan szerződött tagja játszta, ki ugy sikkes és temperamentumos játékával, valamint behízelgő énekével álta­lánosan bámulatott keltett. Várady Margit nem ösmeretlen előttünk amennyiben tavaly is szerződött tagja volt Dobónak, de az ak­kori szereplése a mostanihoz nem is hasot>­iitó, amennyiben határozottan egy kis slib­rettó változott. Nem nagy, de rendkívül kel­lemesen csengő hanggal rendelkezik, mely bájos és rendkívül sikkes játékkal van egybe­kötve. Szerződtetése csakis előnyére válik a társulatnak. Gidyás a jockey szerepében ele­mében volt és újra beigazolta, hogy nagy vénáju színész és szerepkörében- sláger szi­*mmm családból származom, de erről én nem te­hetek s igy ezért bocsánatot sem kórhetek. Am, hanem dicsekedhetem is-el azzal, hogy az apára és a nagyapám vendéglős volt: arról a tiszteletről, amelylyel a ven­déglős-ipar iránt viseltetem, fényes bizony­ságot tehetek és tisztelettel bejelenthetem, hogy a fiamat holnap délelőtt valamelyik i tisztelt vendéglős ur üzletébe — bor fi u­n a k adom. Mikor beszédemnek ehez a részéhez jutottam, már minden jelenlevő - vendéglős és nem vendéglős rám figyelt s ama beje­lentésem, hogy a fiamból borfiú lesz, teljes halotti csöndben történt. Hogy a hatás, amelyet elértem, mi­lyen volt, arról ismert szerénységein miatt nem szólhatok, de hogy a három előttem szólotténál föltétlenül nagyobb volt, az két­ségtelen. Ezt bizonyítja az, hogy a fölleí­kesíilt vendéglősök fölemeltek, a rragy te­remben háromszor körülhurcoltakaz egyik ablak mellett leejtettek. Bármennyire hozzá voltam is szokva a dicsőséghez s az ünnepeltetésfreá, ez a dicsőség, ez az ünnepeltetés teljesen elér­zékenyitett s mikor a szeretet elképselhet­len nyilvánulását konstatáltam, szinte saj­náltam, hogy nincs — flam.

Next

/
Thumbnails
Contents