Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-08-04 / 31. szám

arra a gazdára, a ki idegenül a nép érzéseitől, nem az ősi szokás szerint emlékezik meg az aratás befejezésé­nek ünnepi óráiról. Tudja ezt minden magyar gazda s ezért kétségtelennek tartjuk, hogy a földmivelésügyi miniszter felhivása viszhangra fog találni mindenütt, r hol hazafias érzésű, földjéhez ragaszkodó gazda veszi számon a munkások fá­radságának eredményét. A pápai ev. ref, főiskola értesítője, Az évszázadokat átélt íőiskola vaskos kötetben ad számot egy éves munkájáról. Dr. Horváth József akadémiai és Kis Ernő gymnasiumi igazgatók adták ki a lefolyt tanévről szóló értesitőt, melyet a történeti adatok vezetnek be. Ezek nyomán értesü­lünk arról, hogy dr. Steiner József, az in­tézet orvosa 2000 koronás alapítványt tett két szegény, jó tanuló ifjú segélyezésére abból az alkalomból, hogy ebben az évben harmadik fia tette le a főiskolában az érett­ségi vizsgálaté , jeles sikerrel. A történeti adatok után következnek a tanév elején beiktatott uj tanároknak, Thury Etelének és lic. Rácz Kálmánnak székfoglaló értekezései. Thury a „Felső Du­namellék reformámója a czimmel pragmati­kus történetírói modorban tárgyalja a refor­máeziónak Moson, Pozsony, Trencsén, Nyitra, Győr, Komárom, Bars, Esztergom, Nógrád és Hont megyékbe való elterjedését és" azt a gátoló munkásságot, melyet ez akcióval szemben Oláh Miklós, a nagyhírű eszter­gomi érsek fejtett ki. Lic. Rácz Kálmán, a gymnasium vallástanára pedig ritka kritikai készültséggel a híres „Hcyyi prédikáció" szövegét állapítja meg, mely munkának mél­tatásával külömben már a szakközlönyök is foglalkoztak. Az értesítőnek a theologiai akadémiá­ról szóló részéből örömmel győződtünk meg arról, hogy városunk ez egyetlen főiskolá­jának növendékei számra nézve mindiiiKább gyarapodnak, mely körülmény bizonyára annak tudható be, hogy az akadémia olyan kiváló tanártestület vezetése alatt áll, a mi­lyennel kevés hasonnemü intézet dicseked­hetik. A szobában csönd volt. Csak halk csuk­ladozás hallatszott, s mintha a konyek per­dülését is hallani lehetett volna. * — Fiam, fiam, igazán itt vagy, itthon vagy V — Igen, igen, anyám, s itt is maradok sokáig, mindig örökre . .. inig az ég minda­kettőnket közösen magához szólit. Ah, te nem is tudod, hogy vágyódtam az „otthon" után, hogy kértem az Istent, vezessen újra hozzád ! Végre ismét a régi házban élni, ahova az ember igazában tartozik nem min­dig csak idegen szobákban, idegen nyoszo­lyán, idegen levegőben élni, megint otthon lenni, otthon . . . anyám, anyám, te nem is tudod, mit jelent az I Az öreg asszony könnyezve biczentett a fejével azután régi, ftiegszokott helyére vezette Bénit. Liszka jobbnak látta, hogy az első találkozásnak ne legyen tan u j a. Észrevétlenül kiment. S éppúgy, mint gyermeksége idején, ott ült a meglett férfi édesan}'ja lábainál, fejét annak ölébe hajtva s ugy mondta el, milyen nehezére esett a munka, a fáradozás az — idegenben, és hogy ime végre, bár vágyához mérten sokára mégis sikerült va­lamire vinnie. Az anya kezei reszkettek mintha újra érezné az elmondott szenvedéseket.- Nem tudott semmit sem mondani csak sovány ujjaival czirógatta a fiu haját, orczáját. A főgymnásiumban 9 osztályban 17 tanár gondoskodott az állami tanterv pon­tos betartásáról, azonkívül 5 hitoktató ügyelt a tanuló-ifjuság vallás-erkölcsi nevelésére. Az uj -tanterv az idén már 3 osztályban volt alkalmazva. Rendkívüli tantárgyak gya­nánt a francia nyelvet, gyorsírást és zenét tanulták a növendékek. A tanítás tervének részletes ismerte­tése után a tanulók névsora és osztályzata következik, melynek alapján a minden tárgy­ból jeles eredménynyel végzett tanulók ne­vei a következők : I. osztályban: Édes István, Kiss Zol­tán, Kovács Károly, Politzer Miksa. II. osztályban : Falusy József, Kovács Gyula, Krausz Lipót, Ligárt István, Szalóky Dénes. III. osztályban : Balogh Imre, Fazekas Mihály, Káldy Mihály, Rácz Jenő, Reimann Ferencz, Sebestyén Béla, Székely Rezső. IV. osztályban : Kövi Arisztid, Rech­nitz Rezső, Steiner Antal, Strasser Sándor, Szűcs Rezső. V. osztályban : Rab István. VI. osztályban : Cséry Bálint. VII. osztályban : Fazék Gyula, Pongrác József, Strasser Jakab, Székely István. VIII. osztályban: Czeglédy Sándor, Molnár Elek, Somogyi Károly, Steiner Lajos. A tanítás eredménye az egész intézet­ben általában véve elég szép volt. A tanu­lók száma a tanév elején 500, a tanév vé­gén pedig 476. Haláleset nem fordult elő. Az értesítőnek egy külön része számol be a gyűjtemények gyarapodásáról. A főis­kola nagyhírű, gazdag könyvtára 294 kötet­tel, liö füzettel s több kézirattal, a többi gyűjtemények is részint vétel, részint ada­kozás utján számos értékes tárgygyal gya­rapodtak. Rendkívül érdekes az értesítőnek „a tanuló-ifjuság ön munkássága" cz. része, a melyben kitüntetett eredmények magukban véve is eléggé dicsérik azt a szellemet, mely az ev. ref. főiskolában s annak nö­vendékei között uralkodik. A theologiai önképzőkört Kiss József tanár vezette. Á kör 17 rendes és 5 rend­kiviili gyűlést tartott, melyeken a tagok be­adott munkákat és szónoklatokat bírálták. Részt vett a protestáns papnövendékek bu­dapesti konferenciáján is 4 tagu küldöttség­gel, a hol a küldöttség egyik tagja, Soós Károly a theologusok gyakorlati képzéséről — És ugy-e a 11 y u s, most már nem haragszol. — Hogy elmentél ? Olyan boldog va­gyok, hogy újra bírhatlak. — Nemcsak csak azért anyám, — a pénz miatt is ! Halkan mondta, anyja mégis vissza­tántorodott s szemei ijedten meredeztek. — De hát mi . . . mitéle . . . pénz ? — El kellett akkor vennem, — felelte kérő hangon a fiu. Ti nem adtátok volna ide nekem, én pedig ugy szerettem volna a magam lábán járni valamit próbálni, erős­nek lenni. — Hát te . . . mégis te vetted el ? Mint valami kinos feljajdulás hangzott. Béni csodálkozva nézte. — Igen, igen. Hát ti másra gyanakod­tatok ? Az öreg asszony fejét rázta. — Gyanakodtunk ? Nem mindnyájan azonnal rád gondoltak. De amikor bátyád akkor a pénzt még nem tudta pótolni s fő­nökeihez akart menni, hogy elmondja az esetet, a rád esett gyanút, akkor . . . —• Ki, az Istenért, anyám, ki ? — Liszka. Azt mondta, édesanyja be­csületbeli adósságaira kellett. — Tehát Liszka ? 1 Kinos arczkifejezé­sét mintha mégis átfutná valami derü. — Két napra rá azután pótolta is a pénzt, de azóta teljesen elcsöndesült. A nagy gyerek hangosan fölkaczagott. tartott felolvasást. A kor könyvtára 25 kö­tettel szaporodott. A főiskolai ifj. képzőtársulatnak, úgy­szintén a főiskolai gyorsirókörnek elnöke dr. Kapossy Lucián volt. — A képzőtársu­lat a multakhoz méltó intenzív munkássá­got fejtett ki, melyhez nagy mértékben hozzájárult az a gazdag könyvtár, mely a tagsági dijakból létesült s melynek gyara­pítására évről-évre szép összeget fordítanak. A társulat olvasótermében napilapok s kü­lömböző folyóiratok állottak a tagok rendel­kezésére. — A gyorsírókor fejlődése ország­szerte ismeretes és nevezetes gócpontja ez az egyesület az egész magyar gyorsiróvi­lágnak. 10 csoportban tanították buzgó és szakképzett előadók a gyorsirászat hasznos művészetét s ezekből a csoportokból az or­szágos gyorsiróversenyek nem egy győztes matadórja került ki az idén is. Az algymnasiumi olvasó-kör derék el­nökével Sebestyén Dávid tanárral élén arról gondoskodik, hogy az alsóbb osztályú nö­vendékek szabad idejökben hasznos olvas­mánynyal szórakozhassanak. A könyvtár ál­lománya 805 kötet. Beszámol az értesítő a lefolyt tanév, ben nyújtott nagymérvű segélyezésekről is­melyekből jelentékenyen vette ki részét a Faragó János tanár elnöklete alatt működő főgyiunasiumi ifjúsági segitő-egyesület is. Az értesitőt már a jövő évre vonat­kozó tudnivalók fejezik be, melyek közül a fontosabáak itt következnek. A beiratások szept. 1—4 napjain tör­ténnek. a tanév ünnepélyes megnyitása pe­dig szept. 5-én reggel 8 órakor lesz. Az első osztályba szept. 1. és 2. napjain csakis ev. ref. vallású növendékek vétetnek fel, szept. 3. napján a helybeliek valláskülönbség nélkül, a beiratkozás utolsó napján, amennyi­ben hely lesz, vidéki másvallásuak is felvétetnek _ A második osztályba csak azok vehetők fel, kik az első osztályt az intézetben végezték. A tandíj egész évre 60 kor., ezenkívül felvételi dij 8 kor., nyugdijilleték 6 kor. Beiratáskor fizetendő a tandij fele, 30 kor. és a felvételi és nyugdijilleték, össze­sen 44 korona. A köz tartáson, melybe fele­kezeti különbség nélkül minden tanuló fel­vétetik, az évi dij 140 kor., melyből szept. l-én 40 kor., deczember és márczius l-én 50—50 kor. előre fizetendő. — Oh, majd vidám fog ő lenni. Hisz ő végette tettem, végette mentem ki a nagy­világba s váltam tőled meg, aki nékem a legdrágább vagy; Ót akartam magamnak kivívni. Hiszen ugy szerettük már akkor is egymást! S meg fogod látni ha majd most eléje állok, s megkérem majd a magam számára, meg fogod látni milyen vidám lesz és beszédes, s hogy fog nevetni milyen bol­dogan, soha ugy egesz életében. — Ugy-e anyám, ugy-e ? Halotti szomorúság sirt ki az öreg asz­szony szemébőt. — Liszka . . . Liszka bátyádnak a fe­lesége. Közéjük akarsz állani ? A legény visszatándorodott. — Az nem igaz ! Anyám, az nem lehet 1 — De igen, Béni. Nem maradt más hátra. A bünnösség gyanújának súlya . . . senki ember fia az oldala mellett. . . talán csak ezért . . . beleegyezett. — És nem boldog ! A könyek patakzottak szeméből. — Hát hiábavaló volt minden! . . . Oh, anyára, anyám, ilyen nagy szerelem... egészen hiába!. . . . Egy óra multán már ismét nem volt otthon. Bátyjával és „sógorné jávai" nem is beszélt. Csak azt érezte, hogy előtte örökre bezárodott az otthon, hogy szeren­cse, boldogság helyett csak bajt hozna a házra. Ment tehát, ment hazuról: Idegenből — idgenbe: a nagyvilágba.

Next

/
Thumbnails
Contents