Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-06-16 / 24. szám

Közérdekű független hetilap.- Megjelenik minden vasárnap. ELOFIZETESI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Laptulajdonos és kiadó : jnrr jjq rr* trj?c m1% ism* i T Nem kevés örömmel és megelégedéssel konstatáljuk, hogy az évek hosszú során át vajúdó közvilágításunk ügyét az erre hivatott egyének végre valahára komoly megfontolás tárgyává teszik és igyekeznek azt már legközelebb a megvalósulás stádiumába hozni. Ideje is van, hisz ez az állapot már valóban tűrhetetlenné vált s csak elösmérést kell szavaznunk elsősorban a polgármesternek és mindazoknak, kik teljes odaadással igyekeznek megoldani a mindnyájunk által oly rég óhajtott — közvilágításunk reformját. Nem akarunk pessitnistáknak feltűnni s el is" ösmerjük, hogy városunk utóbbi időben a civilizáció és a kultura szempontjából megtenni igyekezett a lehetőség minden lépését és legalább is tervbe venni igyekezett az alkotások nagy abéczéjéből a még hiányzó és szükséges intézmények létesítését. Habár a jól teljesített kötelességet különös érdemül nem róhatjuk fel, mégis elismeréssel kell adóznunk r szabadabb szellemtől áthatott, hatóságon kívül igyekvő egyeseknek, kik a jónak, szépnek és hasznosnak létesítésén buzgólkodnak s városunk érdekét hathatósan előmozdani iparkodnak. Jelenleg a közvilágítás reformjának kérdése foglalkoztatja városunk intéző férfiait s mint tudjuk ezen kérdés már legközelebb akuttá válik és a közgyűlés napirendjére kerül. Mi ez érdemben már több izben kifejtettük nézetünket és mindannyiszor hathatósan igyekeztünk kifejteni, hogy városunk köz^'lá ^isát a villanyvilágítás berendezésével óhajtanánk megvalósítani. Tettük ezt pedig azon okból, mivel meg vagyunk győződve, hogy a villanyvilágítás ha nem is olcsóbb, de semmi esetre drágább nem lesz, mint a jelengi világitásunk. Nem vitathatja el senki sem azon általános nézetet, hogy a villany a T AECZ tr Z E N E T. Esti szellő, esti szellő, Mond meg nekem; merre szállsz ? Keresd fel szép angyalomat, Hisz oly könnyen rá találsz. Szeme sötét, haja holló, Piczi szive színarany ; Lelke pedig, mint angyalnak, Olyan tiszta, nemes van. Térj be hozzá, sugd fülébe, Hogy mennyire szeretem ; Hogy csak ő van folyton, mindig Szüntelen az eszemben. Hogy oly kincse e világnak, Nem volt soha s nem lehet: Amiért én odaadnám Azt a száraz levelet. A YégtáFgyalásnál, Zsúfolva volt a terem. Pedig csak jegygyei lehetett bejutni. A tárg} alás zárt ajtók mögött tartatott. Alig birtam a nagy sokadalraon keresztül hatolni rendes helyemig — az újságírók padjához. A tárgyalás már javában folyt. kérdém egyik —- Mit tárgyalnak ? kollegámat suttogva, — Babolcsay Blanka a gyermekgyilkossággal vádolt leány bünügyét. A névre emlékeztem. De csak homályosan. A lap melynél működtem — emlékezem, terjedelmesen hozta annak idején a nagy senzációt keltett gyilkosságot. Mig ceruzáimat hegyeztem a stenografálásra, vádlottnőt vettem szemügyre. Egy szobor. Egy élő szobor. Szobor, melynek* minden tagja plastikus, szobor melyen csak a kebel lassudad hullámzása jelezte az életet. A gyönyörű gyermek-lányarc beférkőzte magát szivembe. Hanem ez az arc hideg merev volt. Szemei mintha magnéziummal lettek volna kivilágítva. De ezek a szemek is pillantás nélkül — mint a csecsemő gyermeké — mereven, ijesztő mereven függtek a semmiségbe. Hófehér nyakát egy kék selyemkendő fedte. Parányi bársonyos kezeit ölében összetéve tartotta. Ugy ült ott némán, hidegen. Háta mögött ülő védő-ügyvédje néha néha a füleibe sugdozott. Mintha nem ő neki beszélt volna. Nem igen értem reá figyelemmel kisérni. Gyorsírni kellett a közvádló beszédét. Ceruzám aztán rajzolta a hyeroglifeket. A védő-ügyvéd izeg-inozog a székén. Nem tetszik neki az ügyész hosszú lére eresztett vádbeszédje. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. világítás leguagyobb rekordja és ezen okból országszerte megindult a mozgalom a villany világítás berendezésére és minden egyes város igyekszik a haladó korral lépést tartani. Ezen berendezés *pedig nemcsak városunk lakosságának igényeit fogná kielégíteni, nemcsak korszerű s a célnak megfelelő volna, nemcsak emelné városunk külső megjelenésének diszét, hanem nézetünk szerint idővel hasznos befektetéssé válhatnék, ami nálunk első sorban irányadó, mert nekünk a közvilágítás kérdésének megoldásánál a közjövedelem szaporítását kell szem előtt tartanunk. Ha Pápa városát a haladó városok közé akarjuk sorozni, akkor nézetünk szerint a közvilágítás kérdésének megoldásánál első sorban a villanyvilágítás berendezését kell szem előtt tartanunk. Igyekezzünk tehát azon, hogy találjunk egy modus vivendit arra, hogy ezzel a világítási rendszerrel oldjuk meg az éveken át vajúdó közvilágításunk reformját. Pedig csak most kezd igazán belemelegedni. „Igen tekintetes kir. törvényszék, — folytatja az ügyész — a léleknek rettenetes tusát, megmérhetetlen fájdalmat kellett addig kiálni mig az előre megfontolt szándék testté lön. Ámde térjünk át magára a puszta tényállásra. A vizsgálat folyamán sikerült annyi adatot összeszerezni a vizsgáló bírónak, hogy azok együttvéve de egyenként is — főkép a sértetlenül megkerült napló, vád" lottnő naplója — kézzelfoghatólag fogják előttünk a gyilkosság tettét felfedni. Babolcsay Blanka nemes intelligens család egyetlen dédelgetett kedvencze. Anyja meghalt akkor mikor neki életet adott. Kilen cz éves korában zárdába vitték. Tizenhetedik évében volt mikor édesatyja haza vitte az ősi kúriába. Babolcsay Kelemen szerette leányát. Ámde sokkal jobban szerette fegyvereit. Élt-halt a vadászatért. Képes volt hónapokig távol lenni Erdély vaddus erdőiben. És ez alatt az idő alatt a zárda komor falai közöl meghozott leányát egy öreges északnémet társalkodónő vagy nevelőnő — vagy tán a fin de siéele szokásos — anyahelyettesre bizta. A ház vezetését egy messze ágról való nőrokon vezette . . . Vádlott leginkább az ősi kúria mögött elterülő hatalmas kirerjedésü kertben tartózkodott. Természetes a nevelőnő kíséretében. Mindennap ott volt látható mikor aranyka-