Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.

1900-02-04 / 5. szám

X. évfolyam Pápa, B9qo- február 4. 5. szám Közérdekű független hetilap. -Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : PÜLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Lesz tehát Yasutunk! r Általánosan elterjedt volt azon nézet, hogy a tervezett pápa-bánhidai vasút építése flnáneiális okból teljesen elejtetett. Mi nemcsak hogy nem voltunk ezen nézeten, sőt néhány héttel ezelőtt hirt adtunk, hogy ezen vasút építése legközelebb kezdetét veszi. S tényleg ugy volt. Igaz ugyan, hogy ezen vasút fináncirozása akadályokba ütközött, de nem ejtetett el, hanem csak elodáztatott. Igazolja ezt, legilletékesebb helyről vett értesülésünk, hogy a bekövetkezett pénzpiacz javulása újra aktuálistá tette ezen vasút fináncirozását és oly eredményre vezettek, hogy ezen vasút építése a tavasszal kezdetét veszi. Ezen körülmény teszi kötelességünkké, hogy ezen kérdéssel foglalkozzunk és újból felhívjuk intéző köreink figyelmét ezen vasút előnyeire. Sokat emlegetik Pápa régi ösmerősei, hogy mennyivel több volt városunk csak egy emberöltővel ezelőtt is mint ma ! Cáfoló feleletül azután az ujabb nemzedék rámutat az ujabb intézményekre, aszfalt makadám útra, aszfaltjárdára, melyek azon állítás ellenérveül szolgálnának. Ellenérveiil ugyan érv, de körülbelül olyan, mintha valakiről, aki épségbe, de rossz ruhában élt azelőtt ráfognák, hogy most jobb színben van mert öltözete gondosabb, ámbátor egészsége megrokkant. Egy város egészsége annyi mint gazdasági állapota, külső mezét pedig utcái és épületei adják meg. Hát jó lélekkel egészségesnek mondhatjuk-e városunk mai gazdasági állapotát ? Nagyon bajos volna erre lelkiismeretesen felelni. Igen, több volt Pápa városa mint emporium addig, mig a kereskedelmet szolgálta, habár földrajzi helyzetét nem forgalmi szükség határozta meg, hanem a forgalom irányult a meglevő helyzet szerint. Most tűnik csak ez a helyzet szembe midőn azt látjuk, hogy kedvezőtlenebb forgalmi viszonyok között más vidékek közjjbi.tjái sokkal erősebben vehetnek részt a gazdasági versenyben. A gazdasági meddőség egyik főokát pedig abban véljük, hogy a város elmulasztotta kellő időpontban hozzáhasonulni a forgalom változásához. Az a nagy kereskedelem, mely a vasút előtti időkben itt virágzott meggyöngült. Hogy miért? Arra nagyon egyszerű a felelet. Mig más városok a vasúti forgalom előnyeit kihasználták, addig városunk aludt és várta a sült galamb berepülését a szánkba. Ezen előnyt mindenki inkább kihasználta mint Pápa városa. Nézzünk a szomszédba és azt látjuk, hogy KisCzell, Szombathely, mint emelkedik forgalmi gócponttá, miként gyarapodik vasúti helyzete által. Mind csak azt mutatja, hogy többet ér egy szemernyi vállalkozó szellem

; mint száz mázsa akta. Alig néhány hét választ el bennünket attól, hogy régi óhajtásunk beteljesedjék s a pápa-bánhidai vasútvonalon az első kapavágás megtétessék. Elérjük végre valahára, hogy a munka nemes törekvéseit siker koronázza, s az elvetett mag édes és hasznos gyümölcsöt teremjen, teljesedésbe fog menni. Mi, kik e helyen mindenkor önzetlenül vitatjuk városunk érdekeit örömmel szemléljük, örömmel konstatáljuk e vasútvonal által elérendő előnyöket, de nem állnánk feladatunk magaslatán, ha az ezáltal szándékolt előnyökre nem hívnák fel most már az intéző körök figyelmét. T AECZ Házasság. Amióta emberek élnek, mindig megvan az a törekvés, hogy a házasság és családi élet erkölcsi rendjét a külső jólét és a társadalmi rend szabályaival helyettesítsék. De a szeretet aranykapcsait sohasem lehetett és nem is lehet soha - durva fémből való pántokkal helyettesíteni. . Van ennek az állitásnak próbaköve is. Az életből bizonyosan láttál már sok mindenfélét, némely csodálatos dolgokat is, föltéve hogy nem vagy túlságosan fiatal, ami egyébiránt nem hiba. Láthattál elég vagyonilag rendezett, külsőleg kifogástalan házasságot, amelyről tudtad, hogy mindez csak látszat, a világrend kedvéért űzött állandó hazugság, á melynek leple mögött szeretetlenség és mély erkölcsi nyomor dühöng. Van ilyen elég, a gazdagok közt sokkal több mint a szegényebbek között. Es láthattál, vagy sejthettél olyan lioszszu időn át tartó szerelmet, a mi talán házásságra sohasem vezethetett, vagy éppen a jog ellenére reménytelenül, bujkálva de mégis hallatlan makacssággal tartotta magát. Mit gondolsz, ha amazokat kérdezed meg es azután emezeket, melyik fogja azt vallani, hogy boldogabb és tökéletesebb ember ? Egy percig sem kételkedhetsz,' hogy emezek. Keserves dolog ugyan a világrend ellen szeretetben élni, de emberileg mégis emelkedettebb, becsesebb, sőt erkölcsileg is magasabb igy, mint a világ befogadott törvényes rendje és helyeslése szerint "tengődni a szeretetlenség és képmutatás keserves nyomorában, a megszabadulás reménye nélkül. . . . Aki megpróbálta, mondja, hogy nem igaz ! A férfi jól teszi, ha türelmes, engedékeny és családjáért minden emberileg lehető áldozatot meghoz, de amint arról győződött meg, hogy minden áldozat és türelem hiábavaló, minden botrányra való tekintet nélkül hatalmát kell elővennie. A férfi hatalma is azok közé a dolgok közé tartozik, melyek a világ föntartására vannak rendelve. Ha kard van az ember oldalán, az bizonyára azért van ott, hogy kellő pillanatban ki tudja húzni. Menjen férjhez. A korán való férjhezmenés a legvégzetesebb társadalmi előítéletek közé tartozik. Az okosság és emberiség nevében tiltakozzunk ellene. A 16—17 éves leány, kivált modern nevelési rendünk mellett még testileg-lelkileg egyáltalán gyermek. Egész mivolta szerint képtelen még az élet legnagyobb kötelességeinek teljesítésére. És ami legfontosabb, tökéletlenül fejlett értelmi ós érzelmi világánál fogva végzetes tévedéseknek van kitéve. Ebben a korban kötik rendesen a legszerencsétlenebb házasságokat. A szülők és rokonok telebeszélik a leány fejét, hogy milyen jó dolog asszonynak lenni. Önálló lesz, színházba járhat, főzhet-süthet, ami neki tetszik, szép bútoraival, fejkötőivel, ékszereivel imponálni fog, látogatásokat fogadhat, hazatérő férjének nyakába ugorhat és igy tovább. Félig gyermekfejjel, tökéletlen érzelemvilággal, biztos tapasztalat és ítélet nélkül, a könyezet rábeszélésének és az önnálló aszonyi állapot csábításának engedve, férjhez mennek tehát és hűséget fogadnak egy oly urak, aki „csinos és jó állással bír." Ha nem is szeretik mélyen, 110 de rokonszenveznek vele és amint mondani szokás majd csak egymáshoz törődnek. Bölcs-bolond beszéd 1 Az emberek általában véve mind rettenetesen bölcsek, ha másnak a bőréről van sző. Azt már kevesen akarják tudni, hogy a szerelem nemcsak ideális igazság, hanem fiziológiai igazság is, a legkövetelőbb igazságok közt is az első, a minek megvannak a magához illő jogai. Es hogy az a 110, a ki komoly és határozott szerelem nélkül megy férjhez, természeténél fogva nem megbízhatóbb feleség, még maga előtt sem az, mert hiszen