Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.

1900-01-28 / 4. szám

leg serpenyőjébe, már ingásba jön és dal össze minden. Van azonban ennek az általános szomorú jelenségnek egy kirívó, egyenesen gyalázatos és nem eléggé sújtható kinövése, a mely olyan hatással van a távol álló szemlélőkre, mint mikor egy temetésen valaki a közhangu latot duhajkodással profanába. Az elösdieket értjük, kik az általános zavart saját győngeségük tudatában arra használják föl, hogy a jó alkalmat megragadják és előre feltett szándékkal a hitelezők bőrére utaznak. Nem átalják azt, hogy a közönség körében bukásuknak közel lévőségét hirde'ik és az árukészletek olcsó, potom áron való eladásával a vevőket magukhoz csődítik, a hol csakugyan az árukat a hitelezők megkárosításával, kijátszásával félés negyedáron elvesztegetik, hogy a^tán ne üres kézzel vonuljanak ki a megdézsmált üzletből és a hitelezőket az egyezségre rákényszerilhessék Ilyetén módon nem csak a hitelezőket játszik ki és követnek el büntetendő cselekményt, hanem a szolid kereskedő forgalmát jó időre megakadályozzák és diszkreditálják. A legsajnálatosabb pedig az, hogy találkoznak olyan erkölcsi szegények, a kik ezt, a bűnös manipulácziót élelmességnek, életrevalóságnak minősítik. Vagy husz év előtt ez a szisztéma napirenden volt nálunk, azonban a törvényes intézkedések szigorú végrehajtásával majdnem telj< sen megszünr. Most, az ecsetelt jelenségekben újra visszaesést látunk, a melyet csirájában kell elfojtani és ezek ellen a szemérmetlenek ellen a törvény teljes szigorát alkalmazni, mert ha a helyzet kényszerűsége folytán va'akit szerencsétlenség ér, abból a helyzetből tökét kovácsolni és a tisz esség rovására azt súlyosbítani és szaporítani olyan cselekedet, a mely büntetlenül nem marad hal. Itt csak azt jelezzük, hogy a megrendült piac helyze ét megszilárdítani, a bizalmat ujrá megszerezni, csak ugy és akkor lesz lehetséges, ha az amúgy is beteg testet a parazitáktól minden alkalmas módon és ha kell, törvényes eszközökkel megszabadítjuk. Egyleti közgyűlések, Városunkban a lefolyt héten a szokásos évi rendes közgyűlések tartattak meg^ j melyekről tudósítónk a következőkben számoly be : A „Lloyd" közgyűlése. A pápai „Lloyd" kereskedelmi társulat f. hó 21-én vasárnap délután 3 órakor nagyszámú tagok jelenlétében tartotta meg évi rendes tisztújító közgyűlését. Krausz József N. elnök miután szivél lyes szavakban üdvözli a szép számban megjelent tagokat s jelenti, hogy a közgyűlés hirdetése az alapszabályok értelmében a helyi lapokban közététett, konstatálja agyülés határozatképességét s az ülést megnyitja. Miután a jkv. hitelesítésére Pfeiffer Ignácz és Breuer Miksa tagokat felkéri, kegyeletes szavakban emlékezik meg a társulat elhunyt aligazgatójáról Hoffner Albertről s indítványozza, hogy az elhunyt emléke jkvileg örökítessék meg, mely indítvány általános helyesléssel fogadtatott. Elnök több folyó ügyekről tett jelentést, melyek a munkaszünet és az uj italmérési törvényre vonatkoztak, amelyre a győri kamarának, mint ahhoz a testülethez, — Ellovagolunk a szomszéd faluba és váltott lovakkal tovább ! — szólt Koscziusko. — Hé, kocsis, mennyire van ide a falu? — Mocsaras puszta ez, uram, nincs a közelben falu. — Akkor megtörne a hosszú lovaglás, Lujzám. A kocsis majd elmegy másik kocsiért és mi addig letérünk az útról. Phoibos Apollón szekerének aranyküllői felragyogtak az ég alján. Az ébredő vr rágkelyhek szerelmet leheltek. A két sze relmes kart karba fonva kissé szomorúan andalgott. Hiába! a nagy boldogság mellé mindig odalopódzik valami ösmeretlen méla bánat. A jelen veszélye, a jövő bizonytalansága nem aggasztotta őket, elfelejtették a világot, csak egymás lelkét szítták. De nem támadt bennök semmi földi vágy, mert tiszták voltak és nemesek. Egyszerre kocsirobogás zaja ütütte meg füleiket. Mielőtt a négy arabs lótól vont droske látható lett, a szerelmes pár a nád mögé rejtőzött, hisz alig kétszáz lépésnyire voltak az országúttól. De az elhagyott hintó hajótörésről tanúskodott. Itt kellett tehát lenniök a hajótörötteknek. Egy pillantás a lábnyomokra és a kocsi egyenesen a szökevények felé tartott. Ekkor a szerelmesen győzött a katona, Koscziusko felemelkedett. Mikor az öreg Sosnovszky végigpillantotta, lángot lehelt az izgatottságtól és elkiáltotta magát: — Kard ki karral ! Egymásra rohant a jegyes és az édes- j apa. Életre-halálra küzdöttek azért

; a ki I mindakettőjüket szerette. Lujzának nem volt ideje hogy közbevesse magát és a fiatal kapitány már kiütötte az ősz nagyúr kezéből a kardot, a szolgák pedig nem mozdultak. Az öreg elkeseredését a szégyen is fokozta. — Lujza! kiáltott oly hangon, a melyben nem lehetett tudni, a fájdalom volt-e több vagy a harag, és maga mellé mutatott. Lujza ösztönszerűen az apja mellé húzódott. Koscziuszko lelkén egyszerre csak átvillant annak a borzasztó jövőnek a képe a mely reá vár, ha az apa átkát viszi nászajándékul és megborzadt a gondolattól, hogy házasságához vér tapadjon, a felesége édesapjanak a vére, Leeresztette kardját és igy szólt Lujzához : — Semhogy apád vére árán légy az enyém, inkább lemondok rólad. Egy kézszorítást váltottak még, némán hangtalan, azután elváltak. A hintó Lujzával elrobogott. Koscziuszko Párisba száműzte önmagát és mikor évek hosszú sora után Litvániába visszatért, Sosnovszky Lujzát már Jablonov Lászlóné herczegnének hívták. De Koscziuszko egész életén át megőrizte első szerelnie emlékét és a selyemhimzésü keszkenőt mindvigíg a maczjejoviczi csatatérig magáuál viselte, ott találták meg a keblén, Szivének kicsorduló vire pirosra festette a kendő sarkában hímzett L betűt. mely ezen kérdésekben véleményt kért, a jelentés beküldetett. Koritschoner József pénztáros beszámol az évi költség előiányzatról, melyből kitűnik, hogy 463 korona és 70 fillér pénzmaradvánnyal zárult le az évi mérleg. Miután Boskovits Sámuel a számvizsgálók nevében jelenti, hogy a pénztár vizsgálatnál a számadások rendben találtattak, a közgyűlés a szokásos felmentvényt megadta. A jövő évre számvizsgálókká újra Boslcovits Sámuel, Billitz Géza és Preisach JánoB tagok felkérettek. Elnök, tekintve hogy ugy a saját mint tiszttársai 3 éves mandátuma lejárt, köszönetet mond a bizalomért s a midőn a szavazatszedő bizottsági tagjaiul dr. Hoffner Sándor, Goldschmid Ödön és Kerpel Gusztáv takogat felkéri, kéri a szavazás elrendelését, amit a közgyűlés elfogad. A szavazás tartalmára az ülés felfüggesztetett. Félórai időköz után dr. Hoffner Sándor beszámol a szavazás eredményéről. Beadatott 37 szavazat. A tisztikar a következőkép alakult meg ; Elnök : Krausz József N. Igazgató : Steinberger Lipót (uj) Aligazgató : dr. Hirsch Vilmos. Választmányi tagok: Blau Adolf, Berger Ferencz, Kohn József, Dr. Kende Ádám, Dr. Koritschoner Lipót, Krausz Vilmos, Klein Jónás, Koritschoner József, Kohn Miksa, Lunczer Mór, Lőwenstein Adolf, Lőwi Adolf, Mayersberg Salamon, Goldsehmidt József, Koréin Vilmos (uj) Dr. Herczog Manó, A választass eredményének kihirdetése után Krausz József N. elnök a közgyűlést befejezettnek mondotta ki. A „Sportegyesület

a alakuló közgyűlése. Városunk károm sport egylete tudvalevőleg közgyűlési határozatok alapján kimondotta, hogy egybeolvad és „Sportegyesület" címen újból szervezkedik. Ezen körülménybül kifolyólag a szakegyletek vezetői szervezkedes czéljából alakuló közgyűlést hívtak egybe. Az alakuló üözg3

Tülés január hó 21-ik napjának délutáni 3 óraja tüzetett, mely nagyszámú intelligens női és férfi közönség jelenlétében tartatott meg a Griff szálloda nagytermében. Fürst Sándor, mint az előértekezlet ideiglenes elnöke üdvözli a várakozáson felüli szép számban meg-elent tagokat a miután a jkv. vezetésére Kakas Ferenczet felkéri s ismerteti azon nemes célt, melyet a „Sportegyesület" kitűzött. A széttagolt társadalmat lesz hivatva együtt tartani és ezen nemes intenció vezérelte az egyes szakegyleteket, midőn ezen eszme megvalósításán fáradoztak. Fürst id. elnök nagy hatást keltő megnyitó beszéde után az egybegyűltek nagy lelkesedéssel kimondották az alakulást. Az előértekezletből kifolyólag az id. elnök jelenti, hogy a „Sportegyesület" elnökévé Mészáros Károlyt városunk közszeretetben levő polgármesterét ajánlja, ki rokonszenves és előzékeny modorával az uj egyesület fejlődését és virágzását lesz hivatva biztosítani. A közgyűlés nagy lelkesedéssel és éljenzéssel fogadta az ajánlást és Körmendy