Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.

1900-08-26 / 34. szám

színműveket jól betanult és összhangzatos előadásban mutassa be. Mert régi igazság az, hogy a kerekded előadás már maga a siker és ha ehhez a kerekded előadáshoz még a művészi tűz, a színészi lelkesedés is járul a közönség tapsainak és pártfogá­sának eredménye nem maradhat el. Ismerjük Dobó színigazgatót és elös­meréssel tartozunk neki, mert az egész or­szágban alig van még egy másik igazgató, ki a budapesti színházak müsordarabjait oly gyorsan szerezné be, mint ő. Tehát e rész­ben sem a múltban, sem most nem lesz panasza a közönségnek. A rövid négyhétre terjedő sziniévadban módunk és alkalmunk lesz gyönyörködni minden válfaju színmü­vekben, És ez az ügybuzgalom, magától érthetően, meghozza az anyagi eredményt, mert a művészet itt és bárhol csak ezáltal virágozhatik. Fel tehát Thália pap és papnői legye­nek rajta, hogy kicsiny és nagy örömmel keresse fel a múzsa hajlékát és önök lel­kesedése bizonnyal átfog ragadni erre , a közönségre, mely évtizedek óta kész öröm­mel áldoz a művészet oltárára. Ami a nemrégiben megalakult szin­ügyi bizottságot illeti, az már a mult ta­vaszi évadban olyan eredményeket mutatott fel, hogy büszke lehet arra, Az ő lelkese­désükkel fellelkesítették Pápa város műértő közönségét oly annyira, hogy a bérleti vet nemcsak aláírták, de aláirt helyeiket mái­be is váltották mindannvian. Hisszük és re­méljük, hogy a jelenlegi évadban is meg­teszi aziránt e tekintetben kötelességét. De ezzel az egy eredménnyel még nem teljesítették minden kötelességüket. A szinügyi bizottságnak az egész sziniévadban folyton kötelessége aktióban maradni. Ki­sérje az egész sziniévad alatt jóakaró fi­gyelemmel mindazokat a mozgalmakat, mely a színészet és a közönséget együttesen ér­deklik. Legyen a szinügyi bizottság szerető gárda, mely a hozzá érkező vendégeket igazi magyar vendégszeretetével lássa el, hogy mikor a bucsu órája elérkezett, az itt tartózkodás jó sokáig emlékébe maradjon a gárdának és vendégeinek egyaránt. Mi részünkről arra fogunk törekedni, hogy a színtársulat és a szinügyi bizottság együttes hathatós működését lapunkban elő­segítsük, hogy a nagyközönség tudomást vegyen arról, hogy Pápa városában fennen lobog a színészet iránti lelkesedés és a rossz pénzügyi viszonyok daczára is e fa­lak között fényes eredmén}'eket ért el a magyar színészet. Adja Isten, hogy ugy legyen ! A mult hétről. Mozgalmas élet uralkodik jelenleg vá­rosunkban. Ezredek jönnek, ezredek men­nek és ebben a változatos és tarka műsor­ban az egész hónapban lesz részünk. De van is látszatja ennek a sokat mondó pa­norámának. Üton-utfélen a hadfiak egész seregével találkozunk, vendeglők és kávé­házakat pedig a tiszti uniformis dominálja. Ehhez a helyzethez azonban kezdünk már teljesen hozzászokni. Igen jó híre van városunknak katonáék körében s ennek tudható is be, hogy as őszi hadgyakorlatok színhelyéül a hadtest összes ezredei Pápa városát szívesen fogadják. Ezt a jó hírnevet, mi magunk csinál­tuk meg. Tavaly és két évvel ezelőtt oly jól érezték magukat a nálunk elszállásolt katonák, főleg pedig a tisztek, hogy alig akartak elvonulni. Ez a hírnév azután ka­tonáéknál ugy száll, mint a futó tűz s igy juttunk mi most ahhoz a kiváló szerencsé­hez, hogy évente városunkat jelölték ki központul a dunántuli hadtest gyakorlatok központjává. Ehhez járul azután még az is, hogy természeti fekvésünk praedesztinálva van kitűnő terepül, ami karöltve jár ahhoz, hogy most már stratégiai pontnak tarthatjuk magunkat. Hogy mit jelent városunkra nézve ez a hadgyakorlat összpontosítás, arról a ven­déglősök. kávésok és korcsmárosok tudhat­nának legjobb reíerádát adni. Ha egész éven gyengén is megy az üzlet, bizonyos megnyugvással várja az őszi hadgyakorlatot, mert hát ilyenkor megtérül minden „az üz­let érdekében." Az igaz, hogy az elszállásolási házi­gazdák nem igy gondolkoznak mert hát a vármegye nem igen siet kiutalni az elszál­lásolási pénzeket s mint halljuk még a két év előtti átvonulás sem lett kiutalva „az üzlet érdekében" de erről is óhajt segíteni a városi tanács, mert mint hallom, a sok panaszok elkerülésére barakkokat fognak építeni a katonák részére s ezzel azt fogják elérni. hog} T a kecske is jól fog lakni, és a káposzta is meg fog maradni. Ebben a zűrzavaros katonavilágban majdnem elfeledkeztem, hogy a pápai ipa­ros ifjúság önképző köre újra megmutatta, hogy nemcsak dolgozni, hanem komédiázni is tud. Pardon ! rosszul fejeztem ki magamat, nem komédiáztak, liánom remekül játszáj^ szerepüket a „Sárga csikó" népszínműben. Ez a szorgalmas kis kör minden évben ren­dez egy ily műkedvelői előadást s ezzel csak azt igazolja, hogy címének az „önkép­zésinek teljes tudatában van és annak minden tekintetben helyt is áll. Még a hivatott színészeknek is elég dolgot ád ezen népszínműnek korrekt elő­adása s elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy iparos ifjaink és leányaink nemcsak meg­mérkőztek a darab nehézségével, de ugy a magán szereplők valamint a csoportozatok összeállításában határozottan remekeltek. Erről a színi előadásról jut eszembe, hogy színtársulatunk is kezd már jönni és szeptember hó 1-én kezdetét veszi az őszi évad. Az előleges színházi jelentésből ugyan vajmi keveset lehet megtudni, hogy „kiben bizhatunk meg" de ugy a sötét háttérből tudtam meg, hogy nagy változások történ­tek a tagok névsorában s ami a fődolog a társulat előnyére. A primadonnák más ne­vet kaptak, a hősszerelmes már városunk­ban időzik s bérletet gyűjt, a buftőt most csinálják a fővárosban, a női karnak pedig vannak olyan tagjai, kiknek arcképeit ér­demesnek tartották kirakatokban kitenni. Megnyugtatásul azoknak, kik a szín­padon nem annyira a quantitást, mint in­kább a quallitást tekintik, hiteles forrás alap­ján mondhatjuk, hogy e tekintetben sem lesz hiány, mert Dobó színigazgató is okult már a múlton és mindent megtett a társu­lat szervezésénél, „az üzlet érdekében." Ily auspiciumok mellett szép remény­nyel nézhetünk a szini évad ele, jóllehet a hősszerelmes, ki jelenleg a berletgyüjtés­,sel van megbízva nem ért egyet velünk, mert még sage „egy" bérlőt sem tudott fogni. Ez azonban ne vegye el a kedvét, majd csak belaharap a mi hálás publiku­munk, ha itt lesz a társulat, mert köztünk legyen mondva, a publikum már éhes a színészetre. Ha még arról teszek említést, hogy a kőművesek és cserepesek védszentjük „Rókusz" tiszteletére rendezett mulatsága a Dreisziger vendéglő helyiségében várako­záson felüli sikert aratott, ugy végeztem is a hét tükrével. Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város jövő évi költségvetését már megnyomták. Az hirlik, hogy Pápa városát a fonálgyár befonta. Az hirlik, hogy Fenyvessy főis­pán nem tudja rendezni a „villa" ügyet. Az hirlik, hogy Hegedűs képvi­selőnk egy anzixkártyán fog a pápai­aknak beszámolni. Az hirlik, hogy a polgármester akadémiában utazik Budapestre. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány néhány nap múlva újra szabadon jár­hat. (Hát a szőllőbe fogták ? Szedő.) Az hirlik, hogy a rendőrbiztosnak annyi a dolga, hogy még Virginiára sem gyújthat. Az hirlik, hogy a városunkban elhelyezett katonaság már az első napon kezdett ösmerkedni. Az hirlik, hogy az iparos ifjak műkedvelői előadásán az Itzig zsidót a színpadon a görcs rángatta. Az hirlik, hogy a kőművesek mulatságán a négyest elfelejtették táncolni. i Jíz hirlik, hogy Páter Bukfencz a győri kóbor kutyát magának adop­tálta. Az hirlik, hogy a devecseri szer­kesztő csak akkor merészel a ven­déglőbe bemenni, ha előbb a revol­verét kipróbálta. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok közül többen már katonai fedezetet találtak a gyakorlatok tar­tamára. Az hirlik, hogy a pápai szőkőkut­nak nem ártana egy krisztért adni. Az hirlik, hogy „Pápai Közlöny" szerkesztője akkor rukkol haza, mi­kor a katonák kirukkolnak. HIEE — Személyi hir. Mészáros Károly városunk polgármestere hivatalos ügy­ben ma Budapestre utazik, ahonnan kedden reggel visszatér. — Szí. István napja. Városunk lakossága a sz )kásos kegyelettel ülte meg Szt. István király napját. A köz és magánépületeken lobogódiszt je­lezte az ünnepet, a plébániai temp­lomban pedig délelőtt 9 órakor ün­nepi misét celebrált Kriszt Jenő plé­bános fényes segédlettel, melyen az összes hatóságok testületileg jelen­tek meg. —A város költségvetése, Pápa vá­ros költségvetési előirányzata 1901 évre nyomtatás alól kikerült s a kép­viselőtestület minden egyes tagjának megküldetett. Az előirányzat szerint a községi pótadó 50.5%-ban van meg­állapítva.

Next

/
Thumbnails
Contents