Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.
1900-07-15 / 28. szám
nem egy alkalommal meggyőződhettünk. Ma már csak nagyon kis körre szorult azok száma, akik nemcsak botrány hajhászatból érdeklődnek a közérdek és társadalmi kérdések iránt. Pedig nem is olyan régen egy-egy ilyen felvetett kérdés által előidézett hullámverés a legszélsőbb partokig elterjedt. Az idők multával meglassult a nyilvános és általános érdeklődés, foszlott a kapocs, mely hatalmas falánkszávai ércznél erősebben tudta az érdeklődést fentartani. Beütött a Nirvanába való bizakodás. Az idő pedig halad . . . egyre halad. Percenként tűnnek a napok, huszonnégy órára törpülnek az évek, a közérdekek azonban elalszanak, mert nincs aki irántuk érdeklődnénk a vezetőkön kivül. Az eszme vezetőinek izzadtan tapad szemükbe hajuk, mig egy-egy embert kapacitálnak, megmozgatnak fűtfát, megtesznek minden telhetőt és lehetőt s amikor nagy pihegve azt hiszik, hogy egy embert nyertek meg ügyüknek, a kapacitált ember hátai fordit s nagy flegmával rántja meg vállát, mondván : mi közöm hozzá ! és megy nagy lelki nyugalommal tovább. A lelkes vezetők pedig kezdik újból egyenkint fogni, ,csaknem - kötéllel az érdeklődőket. És ez a játék naponta százféle variácziókon ujul meg. Ha netalán maga a vezető is szaturálva van a modern eszmékkel no akkor ne adj Isten, ugy is elalszik az egész magától. Egy darabig felbukkan az újságok hátsó oldalán még egy kis hir róluk, azután az is eltűnik a feledés végtelen tengerébe. Ez az állapot, az érdeklődés ez a sajátságos indolencziája már általános. Szinte minden ember megkívánja már, hogy reggeli kávéja mellett ott legyen a friss szenzáció. Ha egy kis pikantéria is van benne, annál jobb, mert igy jobban esik a reggeli is. A féltett családi titkok pedig feltárulnak a nagy nyilvánosság előtt. Beletekintenek az emberek oda, ahová még gondolataiknak sem volna szabad tévedni. És a nyilvános forumo i hentereg az erkölcs, kitéve minden utca-gyerek gúnyjának és kacajának. Ez az erkölcsök elfajulása : az indolenczia, mely ma éppen ugy graszszál, mint a többi divatos betegség. Betegség, mely csak a radikális gyógy itás segíthet. Talán ennek is megtalálják a szérumát. A pápai tanintézetek értesítői, Városunkban a tanintézetek évzáróvizsgái befejezést nyertek, s az ezekről szóló értesítők nagyrészt máiközzé is tétettek. A nagy közönség érdekében vélünk cselekedni, midőn tanintézeteink évi működésének beszámolóit röviden ismertetjük, hogy ezáltal némi betekintést nyerjen az intézetek beléletébe s lássa azok működését. Mielőtt az egyes tanintézetek értesítőit dióhéjba szorítva ismertetnénk általános jellemzésül konstatáljuk, hogy minden egyes intézetnél valláserkölcsös és hazafias szellem mutatkozik a nevelési rendszerben, magas színvonalon álló paedagógiai rendszer, élénk tevékenység a tanításban. A bencések gynmásiuma. A pannonhalmi Szent-Benedekrendnek vezetése alatt álló kath. gymnásium értesítőjét közzéteszi Pethö Menyhért igazgató. A Trrrnri" ~ "i i i min mi mini nmm mn i je pen, mert hiszek neki és bízom ártatlanságában, feleségül akarom venni. — Szent Isten ! Egy ember a mi rangunkból, egy ember, a kinek minden ajtó nyitva áll, a ki bármikor elsőrendű csillagot kaphat feleségül! . . . Egyszerűen nevetséges vagy ezzel a koldus-princzesszeddel. — Értsd meg, atyám, nagyon szeretem és szivtelenséged kétségbeejt. — Dolgozzál korán reggel két órával többet és hamar le fogsz hűlni . . . Nem, nfem birok halgatni. Egy Beloszláv s egy ilyen proletár-leány ! 0, szégyeld magad ! — szólt az öreg megvető mozdulattal. — Most jó éjszakát és többé szót se halljak róla ! — Szegény Lilia! — sóhajtotta Jean. Kimondhatatlanul fájt a szive, de az atyjával nem mert szembeszáltani. Mint afféle czirkuszi gyereknek, a ki ostorcsapáson nevelkedett, vasnál erősebb törvény volt az apai akarat. Egy pillanattal később, mikor idősb Boleszláv ur nyugalomra tért, Jean fejébe gyűrte a puha kalapját s lement az arénába. Lilia még mindig „dolgozott" s éppen repülő tányérok sürögtek körülötte, mikor az igazgató fiának lépteit meghallotta. Fiatal teste szemlátomást megrendült a felindulástól. Gyorsan összekapta szerszámait és Jean felé fordult. — Nos ? kérdezte röviden, halvány, verejtékes arczczal. — Az öreg nem engedi meg ! — válaszolt a fiatal ember s fejét lehajtva, kitért a leány kétségbeesett pillantása elől. Lilia némán hátat fordított neki és újra meghajolva a közönség előtt, kezébe vette a késeit. Mint a kártyázó a kártyáit, szabályosan, legyező szerint, összerakta őket a kezében, hegyükön fogva a pengéket. Középütt volt a legnagyobb és legsúlyosabb. Aztán szokott mosolyával az ajkán, csípőjét ritmikusan himbálva, sorban fölhajigálta előbb a külsőket, aztán a belsőket, ' végül a középsőt olyan erős lendítéssel, hogy fölszállt egészen a magasba. De pontosan abban a pillanatban, mikor a kés, hegyével lefelé, röptéből alázuhant, Lilia a helyett, hogy mint szokta, utánakapott volna, egyszerre kitárta mind a két kai-ját, karcsú derekát hátrahajlította s kebelét előtartva odanyújtotta a lezuhanó súlyos tőr alá. Egy pillanat s a tőr markolatig fúródott a leány szivébe. Lilia hangtalanul a földre .hanyatlott és többé meg sem mozdult. * Két nap múlva, mikor a fiatal leányt eltemették, az igazgató ur kegyes emlékbeszédben méltatta kiváló erényeit és nagy művészetét. Hogy is ne, hisz tragikus halálával megmentette a Boleszláv név érintetlen ragyogását. bevezető részben Stanits Fulgent tanárnak a „Szent Imre szobor" ünnepélyén tartott ünnepi beszéde van közzé téve. Ezután Serédy Dénes tanár által összeállított házi és tanári könyvtár jegyzékét találjuk. A tanári testület névsora : Pethö Menyhért igazgató, Schultz Vendel, Serédy Dénes, Staníts Fulgent, dr. Horváth Caesár, Bán János, és Szilágyi Oszkár egyházi, Süle Gábor világi torna-tanár. Más vallású hitoktatók : Oyurátz Ferencz és Marton Ignácz. A tanulók száma az évben 159 volt. A jelentésből a következőket vesszük : Az 1899—1900-iki iskolai év, megtartatván a szabályszerű beírások Q'un. 30—jul. 5—ig és szept. 1—4-ig,) felvételi-, javitóés pótvizsgálatok (szept. 1—4-ig,) ünnepélyes szent mise-áldozattal szeptember hó 5-én nyittatott meg s 6-án megkezdődtek a rendes előadások. Az intézet igazgatója a tornatanitással 1900. évi márczius 27-én Süle Gábor, elemi iskolai tanítót bízta meg s a megbízatást az intézet kegyura 242. szám alatt jóváhagyóin g tudomásul vette. A gymnásium kath. ifjúsága a téli hónapok kivételével naponkint reggel 7 '/ 2 órakor az igazgató ós osztályfőnökök, vasár- és ünnepnapokon pedig 8V2 órakor az egész tanári kar felügyelete alatt szent misét lialgatott, szent mise után pedig hiterkölcsi oktatásban részésült. Az előadásokat rövid imával kezdte és végezte. Az iskolai év folyama alatt az ifjúság négyszer végezte a szent gyónást és részesült a legméltóságosabb oltári szentségben. A húsvéti szent gyónást lelki szent gyakorlatok előzték meg, melyeken a tanári testület is jelen volt. A szokásos körmenetekben és szentség-imádásban a tanári kar vezetése mellett áhítattal vett részt az ifjúság. Az ifjúság egészségi állapota elég kedvező volt. Voltak ugyan egyeseknél hoszszabb-rövidebb ideig tartó betegségek, sőt egynél a betegség a továbbhaladást is megakasztotta, de halállal végződő betegségi eset nem fordult elő. A közegészségügyi hatóság megbízottja kétszer megvizsgálta hivatalosan az ifjakat az egyptomi szembaj ügyében s a vizsgálat bajt nem talált. A fegyelmi állapot általában jónak mondható. A gymnásium kath. ifjúsága az egyházi énekben, az összes ifjúság pedig a műénekben való gyakorlottságáról s az énektanár szakavatott vezetéserői több alkalommal tett szép tanúbizonyságot, igy : szent Imre szobrának felszentelésénél, november 5-én; az 1848 iki törvények megalkotásának emlékünnepén április 21 ; a tornavizsgálat alkalmával junius 12-én. Az intézet kegyura, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát ur ő méltósága junius hó elején szerencsólteté székházunkat és intézetünket becses látogatásával, mely alkalommal a gymnásium minden helyiségét és berendezését is alaposan megvizsgálta. Dr. Németh Antal, kir. tanácsos és győr tankerületi kir. főigazgató ur ő nagysága 1899. évi deczember hó elején látogatta meg hivatalosan intézetünket. Intézetünk 1899. évi november hó 5-én örömünnepet ült. Főtisztelendő Ocsovszky Kázmér ur, az intézetnek 18 éven keresztül volt érdemes igazgatója, a székháznak jelenlegi házfőnöke, az intézet számára 230 korona költséggel, Kelemen Márton győri egyházi szobrász által elkészíttette szent Imre igen sikerült szobrát, melynek ünnepélyes felszentelése 1899. november 5-én történt. Az igazgató által tartott ünnepélyes szent mise után a szép számmal összegyűlt közönség és ifjúság átvonult a gymn. folyosójára, hol a beszentelést szintén az igazgató végezte. Beszentelés után a közönség és ifjúság a rajzterembe vonult, hol a disz_ beszédet főtiszt. Stanits Fulgent tanár mondotta (1. elő.) Az ifjúság a diszbeszéd előtt