Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.
1899-02-12 / 7. szám
IX. évfolyam Pápa, B899- február 12 ;7. szám* v mm mm Közérdekö független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre I frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Megszűnt a mumus! Valahányszor városunkban a tanítóképezde telekkérdése ügyében pro vagy contra hírlapi cikkek láttak napvilágot, mindannyiszor azt hangoztták egyesek, hogy addig polemizálnak ebben az ügyben míg majd unottá teszük ezt felsőbb helyen és \ tanítóképezde felállítását városunkban veszélyeztetni fogjuk. Nos tehát ez a mumus megszűnt ! Örömmel konstatáljuk, hogy a ministeri tanács a tanitóképezdének Pápán való felállítását elhatározta, az építkezést helybenhagyta és az építési költségek a jövő évi költségirányzatba felvétetni elhatározta. Amily örömmel és lelkesedéssel fogadjuk ezen városunk kulturális fejlődésére nézve fontos örömhírt mégis agodalommal nézünk most már a dolog tulajdonképeni lényegére — a telekkijelölésére. Nagyon is életbevágó kérdésnek tartjuk ezt s hogy újra és újra felelevenítjük a már több ízben elmondottakat, csak városunk jól felfogott érdekében teszük, nehogy esetleg vád érjen bennünket, hogy e tekintetben nem figyelmeztettük jó eleve mindazokat, kik ezen telekkérdés kijelölésénél befolyásukat érvényesíthetik. Tudjuk azt igen jól, hogy ezen telek kijelölésnél a kultuszminiszter által kiküldendő szakközegek lesznek mérvadók s azok fognak döntö határozatot is hozni, de ezt is tudjuk, hogy ezen szakközegek városunk intéző férfiainak véleményét is latba fogják venni s mindenesetre figyelembe fogják venni jelenlegi viszonyainkat. Ezen biztos tudatban szólalunk fel s bárha rekrimináciokba bocsájtkozunk, de ezt csakis a jó ügy érdekében teszszük, mert meg vagyunk győződve, hogy a közvélemény velünk tart, midőn a tanitóképezdének a fölmives iskola közelében való építését ellenezzük. Nem első ízben mondjuk eÚ de, nem is lehet ezt elégszer hangoztatni s ha tudnók, hogy ezzel az ellenkező véleményt meggyőződésre tudnánk bírni, ugy héthét után csakis azon érvekkel állanánk elö, melyeket már több ízben előhoztunk. Mi fenntartjuk álláspontunkat s a tanítóképezde helyéül a már egy izben kijelölt helyet tartjuk legalkalmasabbnak. Városunk jól felfogott érdeke és haladása szempontjából ezen kulturális intézményünk felépítését az uj városrészben tartjuk most már legalkalmasabbnak. Most miután az a bizonyos mumus nem lebeg Damokíes kardjaként fejünk felett, még inkább fenntartjuk ennek helyességét s bár rekrimi* náciokba bocsájtkozzunk nem tartjuk feleslegesnek ezt ujolag ^hangoztatni s az intéző körök figyelmét erre felhívni. Városunk képviselőtestülete csak nemrég elhatározta, hogy uj városrészt nyit a vasúti ut mentén levő telkek felépítésével s ezen nagy áldozatok árán megvett uradalmi telkek minél hamarább való beépítése iránt a szükséges intézkedések megtételével a városi tanácsot bizta meg. Hogy mily lökést ad majd ezen uj városrész beépítése, azt szükségtelennek tartjuk újra felemliteni, hisz ezzel tisztába vagyunk mindnyájan. Nos, hogy ezt elérjük, itt a kinálBÁL ELŐTT." Finom rózsaszínű batisztba Öltözött a szép kis leány, Hajfürtjei közt rózsa szirma S hóditó mosoly ajakán. A mama mondja ; fordulj egyet !* S fejével helyeslőn bicenget. Több ez a mosoly mint a szó : — Na, jól van, jól, te kis bohó! S megindulnak a jó tanácsok : „Vigyáz a ruhádra édesem 1 Ismerem a férfivilágot 1 „Mari egy hajtűt hirtelen !» A szallagok itt már hogy állnak Éles szeme van a világnak, Mert megindul a pletykás szó . . . No, jól van, te kis bohó !» «Ne tüntess apró gyerkőckékkel Egy tour is elég ő neki, Mert ezek az üres beszéddel A komolyabbat elverik. Jenövei hagyj fel, mert az gyermek, Dezső ellen eszelj ki tervet, Parthie, mert ami szó az szó . , . No, jól van, jól, te kis bohó !» »Hildát kerüld, mert, pletyka lányka Mint volt hajdan az anyja is. (A kinek már leánykorába A foga volt mind, mind hamis,) Comtesekkel kezdj beszédet Ne félj, majd megszeretnek téged ; Katonatisztel ? Apropos . . . No jól, van, jól te kis bohó !» »A katona jó, kedves ember, De — hozományról álmodik, Ha gazdag is szegényt nem vesz el, Mind magasbbra áhítozik. Apádnak kor és érdektársa Ha érdemes is öcsálásra, Hadd rá, ha szól mi szép s mi jó, No, jól van, te kis bohó !« Legyező, keztyü, kézbe van mond ? Hallom apádnak léptetét; ,,, A cseléd csak örömei beront: «Kisasszony, a fiáker itt! ,, A papa frakba, lakkba vágva Sóhajtva pislant leányra, Hull majd kontó mint a hó , . . — No, jó van, jól, te kis bohó ! BÁL ELŐTT." Finom rózsaszínű batisztba Öltözött a szép kis leány, Hajfürtjei közt rózsa szirma S hóditó mosoly ajakán. A mama mondja ; fordulj egyet !* S fejével helyeslőn bicenget. Több ez a mosoly mint a szó : — Na, jól van, jól, te kis bohó! S megindulnak a jó tanácsok : „Vigyáz a ruhádra édesem 1 Ismerem a férfivilágot 1 „Mari egy hajtűt hirtelen !» A szallagok itt már hogy állnak Éles szeme van a világnak, Mert megindul a pletykás szó . . . No, jól van, te kis bohó !» «Ne tüntess apró gyerkőckékkel Egy tour is elég ő neki, Mert ezek az üres beszéddel A komolyabbat elverik. Jenövei hagyj fel, mert az gyermek, Dezső ellen eszelj ki tervet, Parthie, mert ami szó az szó . , . No, jól van, jól, te kis bohó !» »Hildát kerüld, mert, pletyka lányka Mint volt hajdan az anyja is. (A kinek már leánykorába A foga volt mind, mind hamis,) Comtesekkel kezdj beszédet Ne félj, majd megszeretnek téged ; Katonatisztel ? Apropos . . . No jól, van, jól te kis bohó !» »A katona jó, kedves ember, De — hozományról álmodik, Ha gazdag is szegényt nem vesz el, Mind magasbbra áhítozik. Apádnak kor és érdektársa Ha érdemes is öcsálásra, Hadd rá, ha szól mi szép s mi jó, No, jól van, te kis bohó !« Legyező, keztyü, kézbe van mond ? Hallom apádnak léptetét; ,,, A cseléd csak örömei beront: «Kisasszony, a fiáker itt! ,, A papa frakba, lakkba vágva Az agglegény. Szokás szerint együtt ültünk mind. Az egyik vacsorált, a másik lapot olvasott, ketten-hárman beszélgettek, ketten pikéztek, egy kipiczelt, egy szótlanul szivarzott; akadt olyan is, aki a Lizinek udvarolt, de még olyan is, aki az ételhordó is, a szakácsnét is, meg a gazdát is szidta. Voltak kőztünk fiatalok, félmúlt fiatálok, mult fiatalok, sőt egy régmúlt fiatal is. »No bácsi, olvassa el ezt, ez önnek szól,« — mondá aki lapot olvasott a szótlanul szivarzó régmúlt fiatalnok. — Hát ez mi ? — »Tárcza, melyben elmondja egy agglegény, hogy ő mért nem házasodik meg soha* . , . — Hát miért? Azért, mert egy leány vagy asszony, »akit teljes szívből szeretni nem tudott, megölte magát miatta« , . . . . — Jól van jól 1 Singer Mihály és Fia Al e!3S.° z é A raktáron levő összes kész férfi, fiués gyermekruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések ízléses és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és íranczia gyapjú, szövetekből feltűnő olcsón eszközöltetnek.
