Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-03-19 / 12. szám

4. PÁPA KÖZLÖNY 1899 márczius 19. Értekezlet a tanítóképezde ügyében. r A városháza nagytermében tegnap délután a képviselőtestület egy része értekezletre gyűlt egybe, melynek czélja az Volt, hogy a tanitóképezdén-k ? földmives-iskola közelében való kiépí­tése ellen álláspontot foglaljon s egy uj telek kijelölése felett határozzon. Tehát mégis felébredtünk! Mi há­rom éven át kardoskodtunk ezen terv ellen, be felszólalásaink süket fülekre találtak, minthogy körmükre égitt a kérdés, kezdenek most már tüzel kia­bálni. Mi annak idején „öngyilkosság" jelzővel illettük, hogy a város végére tervezik ezen épületet, azonban a fülü­ket sem bólingatták az illetők, most, hogy már épiteni akarják azon a he­lyen, most meg akarnák dönteni. Mi örömmel fogadjuk a mozgal­mat s helyeseljük az értekezlet hatá­rozatát, hogy rendkivüli közgyűlés egybe hívásával s ezzel kapcsolatosan egy küldöttség menesztését tervezik a kul­rusz miniszterhez más telek hozzájáru­lásához, csak attól félünk, hogy már kés5 lesz. A mit most tettek, meg­tehették volna ezelőtt egy évvel, vagy három hónappal ezelőtt. Az értekezleten Steinberger Lipót képviselő elnökölt. Az ^értekezleten Kende dr., Gyurátz Ferencz, Kis Gábor dr. Lővy László, Bognár Gábor, Stein­berger Lipót és Gaál János szólaltak fel. Kende dr. inbitványára az az ér­tekezlet elhatározta, hogy ebben az beo rendkívüli közgyűlés egybehivását kérik a polgármestertől s a tanító­képezde czéljaira az uj városrészben jelöltek ki telket. A rendkivüli köz­gyülésböt egy küldöttséget szándékoz­nak meneszteni a kultuszminiszterhez, mely hivatva lesz a minisztert infor málni abban a telekügyben. Mai vezétczikkünkben foglalkozunk a telekkérdéssel s igen örvendenénk, ha már a jelzett megnyugvásunkat meg­czáfolná az értekezlet sikeres működése. Csak késő ne legyen ! A mult hétről. Miről is szólhatna másról a heti kró­nika mint a márciusi ünnepségről ? Annyi »Talpra ^Magyar« annyi » Március idus* és annyi »Ünnepi beszéd« öt esztendőre is elég lett Vtílna, mint a mennyit az idén végig kellett hallgatni. - Az első ünnepet a katholikus kör ren­dezte. A kör vezetősége helyesen tette, hogy már három nappal előbb rendezte az ünne­pét, taert ha március idusán rendezte volna ugy a reciprocitás kedvéért hainalban kellett volna rendeini s akkor is repülni kellett volna a krónikásnak, hogy minden helyen megjélenhetett volna. A katholikus körrel egyértelmüleg gon­dolkozott a pápái iparos ifjak önképző köre is. Ugyancsak azon estén rendezte csakhogy 2 órai idö közzel, igy is a krónikásnak »laufschritt»ben kellett egyik helyiségből a másikba futni, hogy csak valahogy el ne késsé a vTalpra magyart.« A katholikus kőr az ünnepélyt társas­vacsorával fejezte be, az iparos ifjúság nem elégedett meg az evvésel és ivással, hanem tancolt is a márciusi események rovására. Az ünnepségek piece de ressistantát a főiskola ifjúság szolgáltatta s mint rende­sen a színházban játszódott le. Ez alkalom­mal uj rendszerrel ünnepelte meg. Jelenete­ket ábrázolt az egész szabadságharc Itfolyá­böl s alkalmunk volt nemcsak Petőfi nevet, hanem Kossuth Lajos és Szécbeny István kesergéseit is hallani. Ez a kis változás igen jól esett a közönségnek. Szükségtelen felemlitenem, hogy az ünnep műsorát tsrsasvacsorával egybekötött tánczmulatság fejezte be a Grififben. Nálunk már a márczius idusát a főiskolai ifjúság táncz nélkül nem tudná valódi hazafias lel­kesedessel megünnepelni. Ez a tánczmulat­ság máskülönben a »bakfisch« bemutatkozása volt s ez szokott rendes en a farsangi bálok »prolog«-ja lenni a bakfisoknak. Ez alkalom­mal ily bemutatkozások voltak »quantum satis«. Az állami tanítóképezde is ünnepelt, de hogyan, azt nem tudom, mert az igazgató nem Tcapcsalkóztatta szerkesztőségünket a meghívóhoz, annyit azonban mégis meg­tudtam, hogy az egyik »Talpra magyar« rögtön Icapcsalkózott a másik »Talpramagyar«­hoz. mint az a műsorban meg volt állapitva. Tehát ott is sikerült ünnepély volt. Ha még azt emlitem meg, hogy már­czius idusán utczafeiavatási ünnepélyünk is volt s azóta »Petőfi-utczánk« is van, melyet eddig főiskola-utczának neveztek s sok diák­nak nem kedves útiránya volt; ezzel végez­tem is a heti krónikámmal. Azaz pardon! Nem végeztem, mert értekezlet is volt a tanítóképezde telek ügyében. Azt határozták, ami" két évvel ezelőtt kellett volna határozni. Ugy látszik, mégis igazunk lész nekünk, hogy a képezde szomszédságban lesz a dohánygyárral. De most már igazán végeztem 1 Friczl. Az hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápán annyi az újságíró, hogy egymást falják Az hirlik, hogy Pápa városa sehogysem tud oly telket kijelö'ni a tanítóképezde javára, hogy „a kecske is lóllakjon és a káposzta is meg­maradjon". Az hirlik, hogy Fenyvessy főis­pán kártyáján még senki sem vesztett. (Mindig slágere van. Szedő.) Az hirlik, hogy Hegedűs kép­viselőnket a pápaiak egész közvetítő irodának tekintik. Az hirlik, hogy a polgármester leköszönt. (A tanácsteremből. Szedő.) Az hirlik, hogy az állami tanító­képezde emlékünnepélyén csak azok voltak hivatalosak, kik a műsorhoz „röktön kapcsaikóztak*. Az hirlik, hogy a főiskola emlék­ünnepély közreműködői közül többen a márcziusi lázhoz lámpalázt is kaptak. Az hirlik, hogy a kis czelli takarék­pénztár olyan helyiség volt, ahová a paraszt ember a pénzét behordta, az uri ember pedig kivette. Az hirlik, hogy Pápán csak a végeladásnak nincs vége. Az hirlik, hogy a főiskolai jfjuság táncmulatsága egyúttal a bakfisek be­mutatkozója volt. Az hirlik, hogy Pápán a torony­óra ütését még a süketek is hallják. Az hirlik, hogy a főiskolai ifjúság márciusi tánccstélyen egy fiatal lányka azt panaszolta, hogy egyszer jött a világra, akkor sincs szerencséje. Ar hirlik, hogy Pápán a pöcegö­dör szivatyu gépet csak parádénak tartják. Az hirlik, hogy a Corvin utcai uj füszerkereskedö a bajuszkötöjét téve­désből a nyakára kötötte. Az hirlik, hogy a vízvezeték pú­posának egy megmérgezett kasziros frájla kinyilatkoztatta, hogy ezentúl nem jólétre, hanem csak jobblétre számithat. Az hirlik, hogy a „Pápai Közlöny" szerkesztője nappal rendel és éjjel végez. ifc — Személyi hírek. Fenyvessy Fe­rencz megyénk főispánja, ki tegnap Budapestről Veszprémbe utazott, ma délután onnan városunkba érkezik — Forinyák Gyula, lovassági tábornok, József föherczeg ad atusa hétfőn délután szemle céljából városunkba érkezett és kedden délbe tovább utazott Zala­Egerszegre. — dr. Hegedűs Lóránt, városunk orsz. képviselője f. hó 25-én városunkba érkezik. — Rendkivüli közgyűlés. A tegnapi értekezletből kifolyólag — mint érte­sülünk — a polgármester f. hó 22-ére — szerdára -— rendkivüli közgyűlésre hivja egybe a képviselőtestületi tagokat. A rendkivüli közgyűlés egyedüli tárgya, a tanifcóképezdének újtelek kijelölése lesz. — Huszárezredünk szemléje. Fori­nyák Gyula, lovassági tábornok, kedden délelőtt szemlét tartott huszárezredünk felett, a gyakorlótéren. A lovassági tábornok a tapasztalt kiképezés, rend és fegyelem felett a legnagyobb meg­elégedését fejezte ki ugy Molnár Ákos ezredes, ezredparancsnoknak, valamint az egész tisztikarnak. A tábornok szem­léjét folytatandó, kedden délbe Zala­Egerszegre utazott. — Hegadüs Lóránt felolvasása. Váro­sunk orsz. képviselője dr. Hegedűs Lóránt csütörtökön este folytatta felolvasását „A kivándorlás és bevándorlás szabályozásáról 4' a Közgazdasági Társaságban. Hegedűs sze­rint a kivándorlás kérdését törvényhozási uton kellene szabályozni; az amerikai kon­zulátusokat is szaporítani kellene a tisztelet­beli konzulátusok megszüntetésével; ugyan­csak a konzuli karra kellene bizni a munka­közvetítést is; a pnnszl ívizmus ellen Ameri­kában is védekezni kellene ugy a sajtó ut­ján, mint egy amerikai magyar katholikus püspökség felállításával. Az előadást az igen diszes közönség nagy tetszéssel fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents