Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.
1899-02-05 / 6. szám
IX. évfolyam. Pápa, 1899. február S . 6. szám. Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : i Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : PQLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Az első kapavágás. Alig néhány hét választ el bennünket attól, hogy régi óhajtásunk beteljesedjék s a pápa bánhidai vasatvonalon az első kapavágás megétessék. Elérjük végre valahára, hogy a munka nemes törekvéseit siker koronázza, s az elvetett mag édes és has nos gyümölcsöt teremje ,. teljesedésbe rog menni. Mi, kik e he'yen mindenkor önzetlenül vitatjuk városunk érdekeit őrömmel szemléljük, örömmel konstatáljuk, e vasútvonal állal elérendő előnyöket, de nem állnánk feladatunk magaslatán, ha az ezáltal szándékolt előnyökre nem hivnók fel mosl már az intéző körök figyelmét. Tudjuk mi azt igen jól, hogy egyszerre nem lehet mindazt megteremteni, amire városunk jelentőségének érdekében szükség volna, tudjuk azt is, hogy nagy akadályokba ütközik annak pótlása, amit évtizedeken át rossz vasúti politikánk által elhanyagoltunk, de mégis munkához kell fognunk erélyesen az akadályokkal szemben, most már nem szabad, nem lehet megállnunk, ha ismét a régi beteg ségbe nem akarunk jutni. Kötelességünknek tartjuk tehát hangoztatni, hogy a pápa—bánhidai vasút létesítésével beérnünk nem sza bad, hanem igenis, annak előnyeit ki kell aknázni, mert nem elégséges, városunk fejlődésének vitatásánál, hogy ez létesütt, hanem igenis minden le heíőí e'követni, a miben városunk más városokkal szemben há;térbe szorul. Nézetünk szerint csakis igy érhetjük el azt a czélt, ami Pápa város jelentőségénél, lakóinak intelligencziájánál fogva hivatva van arra a nivóra jutni, amit mi igazán óhajtunk. Régi tapasztalat igazolja, hogy egy uj vasútvonal létesítésével rögtön nem érezhető annak fontossága és előnye, de ezzel azért* nem értünk egyet azokkal a peszimistákkal, kik minden ujabb vasúti összeköttetésnél a város hátrányát látják. Ez ósdi felfogást csak azon városokra vonatkoz hátik, ahol egyáltalán kihalt a vállalkozási szellem. Igenis ebben látjuk mi azt az óriási hibát, melyben városunk is leledzik. Eklatáns példa reá a pápa—csornai vasút. Mikor arról volt szó, hogy megépül a csornai vasút, mozgalom indult meg, hogy városunkban egy ezukorgyárat fognak létesíteni. Dolgoztak, fáradoztak, üléseztek s mi volt a vége — semmi. Kétségbevonhatlan bizonyítékokkal igazolták, hogy a Rábaköz vidékén óriási répatermelés van s őszszegezve a mi vidékünkkel egy ezukorgyár üzeme biztosítva lesz. A ezukorgyárból nem lett semmi, mert hiányzott hozzá a vállalkozási szellem — és semmi más. Azt mondták akkor is, hogy a ezukorgyár létesítése nem lett elejtve — csak elodázva s kilátásba helyezték, hog> a pápa —bánhidai vasút építésével újra napirendre fog kerülni. Most kínálkozik az alkalom erre! A pápa—bánhidai vasút vonalon már legközelebb megteszik az első kapavágást, fogjanak kezet egymással és hassanak oda, hogy ez a kérdés újra felelevenittessék, mert hát azzal már tisztában vagyunk, hogy mily f ímmm A meg nem értett asszony. Unottan lapozgatott az újságban, mi sem látszott őt érdekelni. Politika iránt jóformán semmit sem érdeklődött a fiatal menyecske, a helyi híreket unalmasoknak találta kedvtelennl lapozta át a törvényszéki rovatnak egy rablógyilkosságról izetlenül kibővített tudósítását, a színházról kevés volt az újságban és a tárcza czime gúnyos mosolyt csalt ajkára. Boszankodva ejtette a padlóra az újságot, kinyújtózkodott a kereveten és nagyot ásított. Itt feküdt most és a nagy semmibe meresztette szemeit és száz közömbös dologra gondolt. Véletlenül á padlóra tekintett és egy-egy mondatot olvasott a vezérczikkből és a tárczából, a hová éppen eltévedt a szeme. És mint gúnyosan mosolygott, amint elolvasta a tárcza czimét: „A meg nem értett asszony." „Bolondság" mormogá. „A meg nem értett asszony." Isten tudja mi áll ismét a tárczában. Elcsépelt szerelmi históriák, vizenyős érzelgések — brr. és félig boszankodva félig nevetve átfordított a másik oldalra. A folyosón a esengelyüt. Felemelte fejét és hallgatódzott. Mikor meghallotta férje hangját, nyugodtan vissza dölt a pamlagra és behunyta szemét. Hallotta, amint férje megkérdezte a szobaleányt hol van a neje és arra a válaszra, hogy a nagysága boudoirjában van, dolgozó szobájába távozott. Hála az égnek! Már azt hitte, hogy felkeresi és szerelmeskedésével kínozza. Oh, ha tudná, mennyire undorodik gyengédségétől, mennyire utálja őt! Szerencse, hogy nincs tőle gyermeke, különben azt is gyűlölnie kellene . . . Most bizonyára ott ül ismét Íróasztala előtt és olvassa a bakfisok és érzelgős aszszonyok leveleit, amelyekben tőle, a „hírneves, isteni költőtől" névaláírást, fényképet vagy hajfürtöt koldulnak. És ő-ő finoman és őnbizottan mosolyog— lepingálja az aláírást elküldi a fényképeket vagy lerágja háromnégy haját, hogy mint hajfürtöt elküldje. Óh kitűnően olvasónőinek kedvében járni .... Utálatos — gondolá magában — hjgy regényeiben annyi örömet lehessen találni! Ez az érdekes stilus, ezek a holdkóros szerelmi históriák, ezek a szivömlengések ez a köny csiklandozás, amely üres és hazug — és ezt mohón nyelik le asszonyok ! £ íi Ííto © — Heine — Szógám siess, nyergelj hamar És kapj lovadra fel, Erdő-mezőn vágtatva menj Duncan várába el. Osonj be minden zaj né'kül S ha bárki észrevesz Kérdezd meg : nászék vaj' melyik Királyleányt övez. „A szőkét" és ha mondaná, Nem lesz sürgős utad, „A barnát" ám ha mondja majd Epedve vár urad. D' ekkor veled egy jó erős Kötél majd legyen Jövel felém, egy szót se szólj, Csak nyújtsd azt át nekem. Kemény Béla. A meg nem értett asszony. Unottan lapozgatott az újságban, mi sem látszott őt érdekelni. Politika iránt jóformán semmit sem érdeklődött a fiatal menyecske, a helyi híreket unalmasoknak találta kedvtelennl lapozta át a törvényszéki rovatnak egy rablógyilkosságról izetlenül kibővített tudósítását, a színházról kevés volt az újságban és a tárcza czime gúnyos mosolyt csalt ajkára. Boszankodva ejtette a padlóra az újságot, kinyújtózkodott a kereveten és nagyot ásított. Itt feküdt most és a nagy semmibe meresztette szemeit és száz közömbös dologra gondolt. Véletlenül á padlóra tekintett és egy-egy mondatot olvasott a vezérczikkből és a tárczából, a hová éppen eltévedt a szeme. És mint gúnyosan mosolygott, amint elolvasta a tárcza czimét: „A meg nem értett asszony." „Bolondság" mormogá. „A meg nem értett asszony." Isten tudja mi áll ismét a tárczában. Elcsépelt szerelmi históriák, vizenyős érzelgések — brr. és félig boszankodva félig nevetve átfordított a másik oldalra. A folyosón a esengelyüt. Felemelte fejét és hallgatódzott. Mikor meghallotta férje hangját, nyugodtan vissza dölt a pamlagra és behunyta szemét. Hallotta, amint férje megkérdezte a szobaleányt hol van a neje és arra a válaszra, hogy a nagysága boudoirjában van, dolgozó szobájába távozott. Hála az égnek! Már azt hitte, hogy felkeresi és szerelmeskedésével kínozza. Oh, ha tudná, mennyire undorodik gyengédségétől, mennyire utálja őt! Szerencse, hogy nincs tőle gyermeke, különben azt is gyűlölnie kellene . . . Most bizonyára ott ül ismét Íróasztala előtt és olvassa a bakfisok és érzelgős aszszonyok leveleit, amelyekben tőle, a „hírneves, isteni költőtől" névaláírást, fényképet vagy hajfürtöt koldulnak. És ő-ő finoman és őnbizottan mosolyog— lepingálja az aláírást elküldi a fényképeket vagy lerágja háromnégy haját, hogy mint hajfürtöt elküldje. Óh kitűnően olvasónőinek kedvében járni .... Utálatos — gondolá magában — hjgy regényeiben annyi örömet lehessen találni! Ez az érdekes stilus, ezek a holdkóros szerelmi históriák, ezek a szivömlengések ez a köny csiklandozás, amely üres és hazug — és ezt mohón nyelik le asszonyok ! Keméiiv Béla, uc,cl c ttuuiunuu a lliai5U V csiklanüozas, amely üres és hazug — és ' A folyosón a esengelyüt. Felemelt e fe- mohón nyelik le asszonyok ! Singer Mihály és Fia~ A O «7 a megyehazzal szemben. A raktáron levő összes kész férfi, fiués gyermekruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések Ízléses és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és íranczia gyapjú szövetekből feltűnő olcsón eszközöltetnek.