Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-01-29 / 5. szám

IX, évfolyam. Pápa, 1899, január 29 5. szám« Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében varos Nem volt szándékunk a város képviselötestülelének azon helytelen határozatára, mely a városi főorvos tiszteletdíj ának felemelését eredményezte, reflektálni, de a közvélemény jogos és méltányos felháborodása adja kezünkbe a toüat, hogy ezen ügyet a nyilvánosság előtt szellőztessük. Álláspontunk indokolására, hogy ezt a kérdést nem szellőztettük eddigelé, csak annyit jegyzünk meg, hogy teljesen meg voltunk győződve arról, hogy a képviselőtestületnek ezen hely leien határozatába nem fognak belenyugodni s majd akadnak a képviselőtestület tagjai közül olyanok, kik ezen határozaital szemben élni fognak felebbezési jogukkal. Meggyőződésünkben nemcsak hogy nem csalatkoztunk, de a városi tanácshoz beadott fellebbezés indokaival tel jesen egy nézetben vagyunk. Ehhez nem füzünk kommentárt, mert ezt a józan ész is diktálja és csak azon csudalkozunk, hogy a város ügyésze ezen határozathozatal előtt ott a közgyűlési teremben már hivatalból nem emelt kifogást. De hogyan is lehet egy rendkívüli közgyűlésen egy oly ügyben határozatot hozni, mely nincs napirendre kitűzve ? Eltekintve ettől, amennyiben teljesen bizonyosak vagyunk abba, hogy a vármegye törvényhatósága ezen határozatot megsemmiti, áttérünk a dolog é'deméie, mivel az ily intézkedések nagyon is érin'ik városunk közérdekét s praecedenst alkot városunk amu-y is mostoha administrátiójában. Nézzük a tényt. A váró; — mint ilyen — emelni óhajtja tiszteletdíját a városi főorvosnak akkor, amidőn azt az illető lisztviselő nem is kérvényezte. Mire való ez a bőkezűség? Tudtunkkal Pápa város közpénzlárát nem keli félteni attól, hogy a benne fekvő pénz megpenészedne, ha valahogy tul nem adunk rajta. Sőt mint tudjuk ellenkezőleg áll a dolog. Folyionos pénzzavaiban vagyunk s a rendes kiadásainkat is a bevételekből csak ugy toldjuk foltozzuk. Ily viszonyok mellett sehogysem okadaolt a város azon bőkezűsége, melyet a városi főorvossal szemben — nem tudjuk mily czimen — gyakorolni kíván. A városi főorvos tiszteletdija a szervezeti szabályrendeletben meg van állapítva, ö ezzel teljesen megelégedett s most egyszerre, mert a város kényszerhelyzetbe jutott a városi mérnök tiszteletdiját felemelni, a városi főorvosra is kívánja ezt kiterjeszteni. Mily cimen, mily okból s mily kényszerhelyzetből ? nem tudjuk. Ez adakozási mánia, mely egy város háztartásában praecedens nélkül áll. Igenis ez igy van! Legyenek meggyőződve, hogy ha a városi mérnök türelmével nem éltek volna vissza s jogos kére'mét, melyet annak idején a képviselőtestület jóváhagyott, nem fellebbezték volna a vármegye törvényhatóságához, ugy a városi mérnök tiszteletdiját sem kellett volna felemelni s maradt volna minden a réginél. Azzal, hogy ezt a fellebbezési baklövést elkövettük, ezzel még nincs az mondva, hogy most már a mérnöki és a főorvosi tiszteletdíjak emeltessenek. Hátha K.2? A becsületes ember. Áll! Ot franczia durrauós ! — Hé, fiuk ! Réthy Sárika megérdemli a tizet is" őt fiaskónak két perez alatt végére járunk — Ne alkudj Géza, hagyd rá — biztalta a másik, hatalmas öklével a Sándor Géza vállára csapva. — Jól van! — egyezett nele a mámoros fővel Géza, a lumpkompánia fővezére, a képviselő öcscse. — Gyertek utánam fiuk ! — a becsípett gavallér csoport duhajkodva követte Gézát az étteremből ki a majális tánezterére. Megálltak oldalt, a fekete muzsikusoknak felvirágozott pódiumához támaszkod!ak. A szurtos bunda épen egy talpalávaló, uralkodó keringőt huzo,t vérpezsditően, bolondítóan. Sándor Géza kemény baraczkot nyomott a nagybőgős tömött frizurájára. — Upre more, most jön a java ! Aztán visszafordult barátjaihoz : — Nyissátok ki szemeiteke! 1 . . . azzal átszaladt egy néhány lihegve keringőző pár között, egyenesen a szezon legjobb tánezosnője, Réthy Sárikához. Ej félutáni egy óra volt, Sárikát ugy kapsodták a tánezosok, hogy alig bírt lélekzetet venni. Hat-nyolcz tánezos^ várt reá egyszerre. Sándor Gézának a fe; zédiüt, mind a tiz pezsgőspalack az ő .zeme borlázas szemei előtt ballettezett el, de gyorsan kiegyenesedett, a mint a Sárika felhevült arczára s azon villámló szemébe tekintett. — Sárika nagysám, fordulnánk egyet! — szólította meg a majálisok nyúlánk termetű, bájos hősnőjét utolérhetetlen elbizakodottsággal. Sárika azonnal észrevette rajta a finom spiczczet. Előbb habozott, letörülte homlokáról az izzadságcsöppeket, aztán szembe nézte a hírhedett lump, de tagadhatatlan ügyes gavallért. — Bemutatkozóit e éjfél előtt ? Nem emlékszem reá! — mondta komolyan és erősen végignézte. Sándor Géza vérvörös arcza még sötétebbre vált, aztán visszanézte a szép lányt s nyugodtan kérdezte: — Nem emlékszik rá Sárika nagysám ? Sándor Géza borgőzös fejében egy perezre metsző, józan gondolat nyíllalIott át, még sem tette jól, hogy erre a talpraesett, ügyes kis lányra fogadott; de aztán újra megjelent a tiz mumpezsgös fiaskó, keringőzve a ritkimus zenére s elnyomtak minden okos gondola ot. Hát bizony miér; ne hivnám fel Réthy Sárikát éjfél után tánczolni bemutatlanul, ha eljön elmélkedett, mialatt Sárika piczi fehér keztyüs kezét vállára tette. — Sándor Géza, becsületére mondja, hogy éjfél előtt bemutatkozott? — Máskép hogyan tudná a nevemet ? — Becsületére mondja ? — sürgette Sárika. — Becsületemre ! — nyögte ki kábultan Géza, mire Sárika imperiinensül csak annyit feblt: — A férfiszö szent előttem ! Aztán tánezrafogódzott vele a másik szempillantásban szédítően forogtak a kavargó tömegben . . . . . . Sándor Gézát a barátai vivátlal fogadták. — Ügyes vagy Géza ! — Ez pompásan sikerüli ! Singer Mihály és 1 a A legszolidabb szabó czég Pápán, a megyeházzal szemben. A raktáron levő összes kész férfi, fiués gyermekruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések Ízléses éselegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és íranczia gyapjú szövetekből feltűnő olcsón eszközöltetnek.