Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-01-01 / 1. szám

4­PÁPAI KÖZLÖNY 1898 január i Alulírott bizottság az értekezlettől azon utasítást vette, hogy a tagsági gyűjtő iveket bocsássa ki. Mielőtt ezt tennők, szükséges­nek láttuk az alakítandó egyesület czéliával a kert- és szőlőtulajdonosokat jelen „Felhí­vásiban megismertetni, s épen azért kérjük, hogy a „Felhívás"t olvasni, sha az egyesület megalakítását saját magára nézve is hasz­nosnak láija, a nemsokára kibocsátandó alá­írási iven a tagok sorába beállani szívesked­jék. Minél tömegesebb a belépés : annál na­gyobb tevékenységet tud az egyesület már az első évben felmutatni, s így haszna is annál nagyobb lesz. Kelt Pápán, 1898. decz. 28. dr. Antal Géza biz. elnök. dr. Koritschoner Lipót biz. tag. Székeli/ István biz. tag. Szokoly Igndcz biz. tag. A mult hétről. «Emlékezzünk meg a régiekről* ez a szép jelmondás jutott eszembe, midőn kará­csony első napján a Griff szálloda ssrkán sé­tálva észrevettem, hogy a jelző zászlöcska ki van tűzve, mely Halifax sporthiveinek örömöt okoz s engem arra ösztönöz, hogy a jégpályát meglátogassam. Az aranyjouezi szép napok emlékével telten indultam ki délután az én régi ked­vencz helyemre, hol annyi szép órán át gyö­nyörködtem városunk szépségeiben s ahol annyi szép felvételeket tetltem egykoron ro­vatom felelevenítésére. Szóval telve szép re­ményekkel indultam a jégpályára, hogy annak a szép jelmondásnak tegyek eleget, melyet krónikám elejére irtam, hogy «Em­1 ékezzünk meg a régiekről* Már messziről láttam a sürgést, forgást mely újra felelevenítette bennem a régi vá­gyat, s siettem hogy minél közelebb jussak régi ösmerőseimhez, lássam őket gyönyör­ködni s njra örökítsem meg őket azon albnm részére, melyet én minden évben nem mu­lasztok el elkészíteni s mely tudtommal ol­vasóközönségemnek is kedves örömet szokott okozni. Régi kedvencz helyemre, a melegedő szobába mentem legelőszőr is, hogy hagyo­mányos szokásként a körültekintés s a hely­zet signaturájával tisztába legyek. Itt a régi helyzetét találtam. A kissé hidegebb verü mamákat találtam, kik az ablakon keresztül teljesitik az ellenőri teendőket, a szobában pedig a sport hivei SinkÓ bátyánkat szó­lítgatták, ki nem törődve az elsőbbséggel, szokott nyugalmával teljesítette a korcsolya «kötés» processusát. Ézt eddig rendbe találva a külső hely­zetet vettem szemügyre. A pavillonnak csu­íolt bódé előtt ülnek — mint rendesem — a bundák és lábzsákokkal fí lmelegitctt mele­gebb vérű mamák, kiknek talán élvezetet nyújt a korcsolyázás is, de talán nem vetem el a sulykot, ha azt mondom, hogy közelről szeretik látni, hogy kik az érdeklők és kik az erdekeltek egymással szembe. Ez nem hiba, még kíváncsiság sem mondható, legfel­jebb a jövő tervezgetéseknek alapjául szolgál. A jégpálya a régi, csak az arezok vál­toztak. Vannak ugyan még egyesek a régi gárdából, de csak ugy elvétve s őszintén mondva ezeknél is nélkülöztem a régi dicső­séget. Meg van ugyan a bizalom, de nem az, aminek lenni kell. Olyan lanyha, lágy­gatag, puha érzés, mejy nem a legszebb ér­zelemnek, de csak a bizonyos kötelességszerű előzékenységnek tudandó be. Arra a tapasztalatra jutottam, hogy a régi gárdának igazán nem is érdemes már elcsúszni a jégpályán, hogy alkalomadtán ezen szerepüket érvényesítsék, de hogy lehet ezt összehasonlítani az előbbi évekhez, amikor a jégpályán elesni, regy kimondhatlan élvezet volt, mert kéznél volt a sziv másik fele. Hja ! Tempóra mutantur ! Ezzel a be­nyomással voltam kénytelen a jégpályán őgyelegni. A régi gárda tagjai most már testgyakorlati szempontból tartják élvezetnek a korcsolyázást — s ezzel minden meg van mondva. Más nóta járjn most a gárda fiatal tag­jainal. Ezeknek meg van mindegyikének a saját lovagja. El nem hagynák egymást á világ minden kincséért sem s ha elhagyni készül a lovagja ugy rögtön elesést markí­roz, sikolt egy kicsit, de nem nagyot, hogy a mama ne halija meg, s ez elegendő arra, hogy továbbra is biztosítsák magukat a ki­szemeltek. A gárda fiatal tagjai többnyire nem vegyülnek a nagy lömeg közé, s többnyire madártávlatban vannak a pavillontól (?). Ez régi szokás, ugy látszik ezt a régi gárdától vették át. Nem azért, mintha nem akarnák láttatni magukat az őrszemektől, de mdja Istén égy magános helyen mégis csak in­kább lehet egymásnak «vallani». Erre pedig legalkalmasabbak a jégpálya határvonalai. Első látogatásomnak ez volt ar ered­ménye. Szándékom volt ugyan már az else alkalommal személyes felvételeket az uj gárda tagjairól felvenni, de hamar besötétült s igy kénytelen voltam erről a szándékomról le­mondani. Azt hiszem sokkai előnyösebb lesz ezeket a felvételeket az újév részére biztosí­tani. Tehát ennél maradok, jobb is lesz ez a jövő esztendőben, addig is mig ezen fel­vételeimet megszaporítom, kivánok olvasókö­zönségemnek és a jégpálya ismerőseimnek : Boldog uj évet! Frici. Az hírlik, hogy a katholikus kör Sylveszter eslélyén a szavalat «ex lex» állapotba kerüit. Az hírlik, hogy Pápán többen az újévet már az ó évben leitták. Az hírlik, hogy a dohánygyári lá­nyok közüi többen nincsenek kibéküve a köménymagos levessél. Az hírlik, hogy a Corvin utcai uj füszerkereskedo testét lóvakaró^al gyógyítják. Az hírlik, hogy a vízvezeték pú­posának újévtől kezdve megengedte a gyepmester, hogy védjegy nélkül jár­hasson az utcán. Az hírlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének «Bo'dog uj évet* csak az esti órákban lehet kívánni. Az hírlik . . . Az hírlik, hogy Páp i városában a készpénz kiment a divatból. Az hírlik, hogy t'ápa városában a vízdíjakat részleth tagadásban fogják le­rónni. Az hírlik, hogy Fenyvessy főispánt Budapesten még mindig l Jápa város képviselőjének tartják. Az hirik, hogy Hegedűs képvise­lőnk a Fenyvessy mintájára képviseli városunkat. (Akkor gratulálunk neki. Szedő.) Az hirlik, hogy a polgármester a népkonyha tervét rosszul főzte ki. Ar hirlik, hogy a Jóki kör Syl­vester estélyén többen Nagy Palit fog­tak. Az hirlik, hogy ? kereskedelmi önképző kör sylvesteri estélyén «éjjeli misét» tartottak. (A világítást törvé­nyen kívül helyezték. Szedő.) Az hirlik, hogy a leányegylet leg­utóbbi tea lábfürdő estélyén hiányzott a tyúkszem vágó. Az hirlik, hogy Pápán többen el­határozták, hogy a mai naptól kezdve az ex-lex állapotot fenntartják s a vég­rehajtó foglalására ex-lex-schmeksz» lesz a válasz. i\z hú lik, hogy Pápán újévtől íogva bizonytalan időig az államhivatalnok­nak «nesze semmi fogd meg jól» lesz a fizetése. — Személyi hirek. Fenyvessy Fe­rencz, megyénk íőispánla Budapestről szerdán városunkba érkezik. — Ko­lossváry József, megyénk alispánja szer­dán és csütörtökön városunkban idő­zött. — Szűcs Ákos, megyei főszámvevő a helybeli főszolgabírói hivatal vizsgá­lata czéljából szerda óta városunkban időzik. — Küldöttség a miniszternél. A pápa-bátihidai vasút építési költségeinek megállapítása érdekében a tervezett vasút, érdekeltsége küldöttségileg tisz­telgett mult hó 27 én — kedden — délután 5 óra'<or br. Dániel Ernő ke­reskedelmi miniszterné 1. Városunk és vidéke érdekeltséget a küldöttségben Hegedűs Lóránt orsz. képviselőnk, Mé­száros Károly, Sült József, Barthalos István és Ihász Lajos, Komárommegye érdekeltségét Sárközy /\urél főispán képviselte. A minis'er szí' élyesen fo­gadta a küidöttséget. s a küldöttség kérelmének helyt adott. Mint halljuk, a vasút épitése a legközelebbi hetekben már kezdetét veszi. — Megye bizottsági tagok válasz­tása. Városunkban a megyebtzottsági tagok választása f. hó 28-án ejtetett meg. Az I választókerületben Sült Jó­zsef elnöklete alatt a városháza nagy­termében történt , a szavazá>. Mígvá­lasztattak ujolag dr. Hirseh Vilmos és dr. Kövi József, Fenyvessy főispán he­lyébe pedig Takács Ádám árvaszéki elnök. A második választókerület az óvoda helyiségben szavazott Saáry La­jos elnöklete alatt. Megválasztattak ujolag Gyurátz Ferencz. és dr. Antal Géza, Mészáros Károly helyébe pedig Matkovich Pál u biztos. A választások rendben és nagy érdeklődés mellett folytak le. — A dohánygyár köréből. Zuna GjUa aligazga'ó, ki Debrecenből lett a helybeli dohánygyár helyettes igaz­gatójává kinevezve, megérkezett váro­sunkba s átvette hivatala vezetését, '

Next

/
Thumbnails
Contents