Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.
1899-07-02 / 27. szám
IX. évfolyam . Pápa, 1899. Jullus 2. 27. szám. Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. 'HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Elhibázott építkezés^ Pápa város közönsége, mely kulturcélokra mindig szívesen áldoz s fel tudja fogni, hogy nemesebb célra ne m lehet befektetéseket tenni, mint ép kulturális célokra, nemsokára büszkén tekinthet kultúrintézményünk egy diszes otthonára, mely Pápa város értelmiségét józan gondolkozását lesz hivatva hirdetni. A midőn azonban a polgári leányiskola uj monumentális otthonában gyönyörködnénk, nem mulaszthatjuk el aggodalmunkat is kifejezni, hogy a ministerium szakközegei nem voltak kellő elölátással ezen intézmény felépítésénél. Mi annak idején felhívtuk erre a figyelmet s kifejezésre is jutattak azon körülményt, hogy az illető szakközegek legyenek kellő tekintettel városunk jövő fejlődésére, és az épület nagyságát nem a mult, hanem a jelen viszonyoknak megfelelöleg tervezzék. Már az építkezés kezdete előtt jeleztük, hogy a ministerium számoljon az eshetőségekkel és épitettne a szügségesnek megfelelő épületet ne pedig a foltozás és toldozással üsse helyre néhány év múlva az elkövetett hibát. Nagyon is fontos kérdésnak tartottuk, hogy polgári leányiskolánk építésénél városunk jelenlegi viszonyai figyelembe vétessenek s jó eleve figyelmeztettük azon anomáliára, mely bekövetkezne akkor, ha ezen építkezésnél a [szűkmarkúság elvei volnának mérvadók. Ezen anomália tényleg bekövetkezett. Hiteles forrásból tudjuk, hogy a tantermek kicsinyek s a parallel osztályok felállítása is ki van zárva, ami leányiskolánk jövö fejlődését nemcsak hogy akadályozza, de a jelenlegi állapotra is súlyos nehézségeket ró. Állitásunk valódiságát, fényesen igazolja, a polgári leányiskola igazgatójának ez évi jelentése, mely erre vonatkozólag következőkép hangzik: „Tehát „beteljesedett" / Itt áll előttünk vágyaink, reményeink megvalósulása, nem vagyunk hontalanok, nem vagyunk zsellérek, felemelkedett a tudomány temploma, régvárt otthonunk. Oh vajha teljesülne mindazon óhajunk, reményünk, mit az impozáns épület felemeléséhez kötünk és kötöttünk mindazon időtől fogva, a mikor először pendült meg egy megfelelő iskola épület emelése érdekében volt tanfelügyelő urunk nsgs. Vargyas Endre felhivó szava. Hosszú időn át, 8 év óta húzódott az ügy, de itt is beigazolódott az a közmondás : a mi halad, nem marad, mi is végre elérkeztünk addig az utig, mely a saját otthonba vezet. Örömünkbe az igaz belevegyül az üröm cseppje is, ha az iskola elhelyezésére és építési hiányaira gondolunk, de most már abba, a mi nem saját hibánk és akaratunk folytán történt és a melyen a legjobb akarattal sem segithettünk és segithetünk, bele kell nyugodnunk, megadva magunkat a változhatatlannak, örülve annak, a mi benne jó és törekedve arra, hogy az esetleges akadályokkal, nemes felfogásával hivatásunknak, minden köwáM®%m tonosan mosolyog, a harmadikat, mert bársonyfinom hajlamú ; az őrült szerelmest játszom a másiknál, a kinek vérmérséklete szenvedélyességről tanúskodik; G ... né aszszony szemei elragadtatnak ;• H. Olgával szemben közömbös vagyok, mert az ő imádása divatos, én pedig mindig a magam útját járom ; tréfálok a vígakkal és sirok ha kell, a meg nem értettekkel . . . Nos, ugye-e, meglehetősen kitapsoltak az ,'utaim . . . Szívesen látnak itt-ott tehát egy kis szereiemis részesülök és tanulmányaim sem a legérdektelenebbek. Egy szóval * van egy kis szerencsém a nőknél és a mellett mindig mulatókRöviden összefoglalva ezek voltak Z . . . > barátom érvei és ő tovább játszotta Don Jüan szerepét. Mint valamennyi férfi, a kiknek szerencséje van a nők körül, Z ... is kijelentette, hogy sohasem házasodik meg. Egy napon belép a szobámba. Éppenséggel nem volt zavart, de sem oly vígnak, sem olyan öntudatosnak nem látszott, mint rendesen. — Szőke, vagy barna? — kérdezte tőle mosolyogva. — Szőke barátom, szőke. Oly kevés lelkesedéssel mondta azt nekem, hogy meglepetve néztem rá. — Uj szépséged talán már . . . ? Sajnos, uram: De menjünk reggelizni; majd elmondom. Valami történt. Brebanthoz hajtattunk. Nem akartam kérdezősködni, szegény Z . . . barátom azonban egyszerre megszólalt : — Megházasodom! Ha azt mondta volna nekem.* „A szultán első feleségét akarom megszöktetni", kevésbbé lepett golna meg. Benső részvéttel ragadtam meg a kezét. — Igazad volt! — mondotta sóhajtva. — De hiszen egyelőre csak terv a házasságod ? — Nem, már visszavonhatatlan. — És meg vagy elégedve ? — Igen is, nem is. — Ah! — A mit előre láttál, megtörtént; beleestem És a történet a legkülönössebb. — Szereted őt? — Igen is, nem is ! — Ah 1 . . . Mondd el nekem a rendkívül komoly körülményeket, melyek elhatározásodat megérlelték, miután hozomány dolgában oly rendithetetlen nézeteid voltak. Veszedelmes könycsepp, Mindig azt mondtam neki : — Belekerülsz még a csávába ! Ő azonban mindig azt felelte : — Tudom én a módját . . . tapasztat lataim mellett udvarolhatok. — A ki a tűzzel játs?ik, végre is megégeti magát. Ez ős régi tőrvény, — Ugyan, hagyd el! — felelt ő mosolyogva. — A dolog nem oly veszedelmes. Mi rossz van abban, ha azt mondjuk egy pőjiek, hogy csinos és ha bókolunk is neki? Ml van abban, ha a regényest játszom, ha holdvilágról, édes dallamokról és ezekhez hasonlókról ábrándozom, kivált egy szőke hölgygyei szemben, a ki a lelkek egyesüléseért rajong ? Mi bajom eshetik, ha egy tüzes szemű barna mellett szenvedélyesen viselkedem? A nőiesség dolgában az én rendszerem bibliai egyszerűséggel van megoldva. Elvem ugyanis a következő ; az összes nőket szeretem ; az egyeket tisztelem, mert Magdqlfta, baja van, a másikat, mert Szája folytonosan mosolyog, a harmadikat, mert bársonyfinom hajlamú ; az őrült szerelmest játszom a másiknál, a kinek vérmérséklete szenvedélyességről tanúskodik; G ... né aszszony szemei elragadtatnak ;• H. Olgával szemben közömbös vagyok, mert az ő imádása divatos, én pedig mindig a magam útját járom ; tréfálok a vígakkal és sirok ha kell, a meg nem értettekkel . . . Nos, ugye-e, meglehetősen kitapsoltak az ,'utaim . . . Szívesen látnak itt-ott tehát egy kis szereiemis részesülök és tanulmányaim sem a legérdektelenebbek. Egy szóval * van egy kis szerencsém a nőknél és a mellett mindig mulatókRöviden összefoglalva ezek voltak Z . . . > barátom érvei és ő tovább játszotta Don Jüan szerepét. Mint valamennyi férfi, a kiknek szerencséje van a nők körül, Z ... is kijelentette, hogy sohasem házasodik meg. Egy napon belép a szobámba. Éppenséggel nem volt zavart, de sem oly vígnak, sem olyan öntudatosnak nem látszott, mint rendesen. — Szőke, vagy barna? — kérdezte tőle mosolyogva. — Szőke barátom, szőke. Oly kevés lelkesedéssel mondta azt nekem, hogy meglepetve néztem rá. — Uj szépséged talán már . . . ? Sajnos, uram: De menjünk reggelizni; majd elmondom. Valami történt. Brebanthoz hajtattunk. Nem akartam kérdezősködni, szegény Z . . . barátom azonban egyszerre megszólalt : — Megházasodom! Ha azt mondta volna nekem.* „A szultán első feleségét akarom megszöktetni", kevésbbé lepett golna meg. Benső részvéttel ragadtam meg a kezét. — Igazad volt! — mondotta sóhajtva. — De hiszen egyelőre csak terv a házasságod ? — Nem, már visszavonhatatlan. — És meg vagy elégedve ? — Igen is, nem is. — Ah! — A mit előre láttál, megtörtént; beleestem És a történet a legkülönössebb. — Szereted őt? — Igen is, nem is ! — Ah 1 . . . Mondd el nekem a rendkívül komoly körülményeket, melyek elhatározásodat megérlelték, miután hozomány dolgában oly rendithetetlen nézeteid voltak. Singer Mihály és Fia 'tSzT A raktáron levő összes kész férfi, fiu és gyermekruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések ízlés és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és íranozia gyapjú szövetekből ió, ltüaő olcsón eszközöltetnek.
