Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-04-30 / 18. szám

2. PÁPAI KÖZLÖNY 1899 április 30. városunk jól felfogott, de a kincstár, érdeke is kivánja, mert egyfelől városunk lakossága könnyebben lebonyolítja postaügyeit s a forgalom élénkebbé válik, másfelöl az élénkebb forgalomból a kincstárnak tetemesebb jövedelme lesz, ha el is tekintenénk azon fontos körülménytől, hogy a jelenlegi postaépület túlzsúfoltságánál fogva dohos, és az egészségre épen nem kedvező levegővel telittetik meg. Mindezeknél fogva a város nagyközönsége nevében alázatos kérésem megújításából vagyok Nagyméltöságoknak alázatos szolgája Mészároa Károly polgármester. Hisszük és reméljük, hogy ezen feliratnak lesz eredménye s a minister már legközelebb egy szakközeget fog városunkba küldeni, ki ez ügyben a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Hogy ezen épület helye, hol lesz legcélszerüebben kijelölve azt a polgármesterre is bizzuk, amennyiben meg vagyunk győződve, hogy ö kereskedőink érdekét városunk érdekével összeegyezteti s egyetértöleg a ministeri kiküldöttel városunkat egy monumentális épülettel gyarapítani fogja. Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 24-án rendkívüli közgyűlést tartott mely alkalommal újra arra a tapasztalatra jutottunk, hogy képviselőtestületünk tagjai absolut semmi érdeklődést nem tanúsítanak közügyeink iránt. A közgyűlés terme csak ugy kongott az ürességtől s rövid félóra után a közgyűlés befejezést nyert. Érdekes tanulságot lehet következtettni ezen közöny felett abból is, hogy az állandó választmány már jó eleve tudja azt, hogy a képviselők ele— Nagyvezér, — szól az aga parancsszava, — eljöttünk ma, hogy kormányzatod gyalázatát befejezzük végre. Tudnod kell, hogy országunk határát büntetlenül rabolja a hitetlen gyaur; tudnod kell, hogy a birodalom ügyei mily igaztalansággal folynak. Nyomorba jut a nép. Nőuralom nem kell az igazhivőknek. Végét vetjük majd a zsarnokságnak s te vagy az első, a ki helyedet kell, hogy másnak adjad, méltóbbnak, mint te vagy. Hivjad elénk a szultánt, hogy személyesen hallja azt, a mit jogosan követelni jöttünk. A nagyvezér sápadt ajkait eltorzította a félelem. Látta az ötven elszánt fegyvert, tudta, hogy itt más nem marad hátra, mint engedelmeskedni: elindult tehát, hogy a nagyúr kegyes megjelenését kikönyörögje, mert ennek most igy kell történnie. A Diván nagytermének függönyei mögül egyszerre elő lépett a szultán büszke alakja. Hallott ő mindent a függönyön át s hívásra sem várt, ott termet önmaga fegyvertelen kézzel. Emelt homlokáról büszkeség sugárzott, a félelemnek még az árnya sem látszott gendő számban nem lesznek jelen s javaslatában előre hangoztatja ezen körülményt, nem tesz érdemleges javaslatot hanem előlegezi az ujabbi 30 napos közgyűlést. Mily absurdum helyzet következne be, ha egyszer mégis teljes számban jelennének meg a képviselők? Ez az absurdum helyzet nálunk nem fordulhat elő — mondja az áll. választmány. S igy nekik van igazuk ! A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben: Elnöklő polgármester szívélyesen üdvözli a megjelenteket s miu'án a jkv hitelesítésére Bermüller Alajos, Bognár Gábor, Koczka László, Lippert Sándor és Billitz Ferencz képviselőket felkéri, az ülést megnyitja. A mult ülés jkve felolvastatván, azt észrevétel nélkül tudomásul vétetetett. Napirend előtt Lippert Sándor azon kérdést intézi a polgármesterhez, hogy történik e intézkedés arra nézve, hogy hetivásárok után a terek elsepertessenek, továbbá, hogy ily alkalommal miért nem lesznek seprés, előtt a? utcák öntözve ? Polgármester kijelenti, hogy ez iránt mindig a kellő intézkedések megtétettnek, arra nézve, pedig hogy az utcák öntözve legyenek, megjegyzi, hogy ez csak a a melegebb napok beálltával lesz eszközölve, mivel ily időben az öntözés nemcsak hogy felesleges, de akadályozná a seprést, mert megtörténhetik hogy a viz seprés előtt befagyna. A közgyűlés a polgármester válaszát helyesléssel tudomásul vesszi és áttér a napirendre. 1. Vallás és közoktatásügyi minisztérium átirata a tanítóképző intézet számára szükséges telek átengedése érdemében. Érdemleges határozat ez ügyben nem hozathatott, mivel a képviselőtestület tagjai elegendő számban nem jerajta s mikor megszólalt, szava parancsolóbb volt Mahommed igéjénél. — Murád Ali, — szólt a szultán a janicsár-agához, — látni óhajtottad uradat. Itt van. Mit jöttél könyörögni tőle ? A janicsárhad szilaj tekintete szégyenteljesen szegződött a földnek; csak az aga emelte merészen fejét a magasba s hangja nem remegett. — Padisah! — szólt szilárd hangon,— a birodalom veszendőbe megyén, ha nőid tovább uralkodnak feletted. A méltóságokat méltatlanok töltik be; sereged vezéreinek tekintélye guny, — biráid igazsága pénzért vásárolható. Kérésünk hozzád, Padisah, az, nagyvezéred helyét töltsd be érdemesebbel, a birákat vesd számkivetésbe, a métattlanoktól pedig vond meg kegyeid. — Murád ali, — szólt szelídebben a nagy ur, — szavaid igazságtalanul hagyják el ajkaidat. Ki tett téged janicsárjaim agájává: nem-e én? Rumélia kormányzójává bátyádat nem én neveztem ki szintén ? Ezek is azon méltatlanságok közül valók, a mikről imént szóltál ? Az aga hallgatott, csak türelmetlen lentek meg s igy az ügy tárgyalására ujabbi 30 napos közgyűlés egybehivása vált szükségessé, melynek határidejéül /. é. május hó 27-iJc napja tüzetett ki. Városi tanács javaslata Paksi Károlyné ingatlanainak megvétele tárgyában. Ezen ügyben is a fennti oknál fogva ujabbi 30 napos közgyűlés egybehivása, ugyanazon határnapra lett határozva. 3. A jogügyi bizottság javaslata — a m. kir. állam vasutak pápai indóházának, a városi vízvezetékkel leendő össz

rcsatolása iránt. A jogügyi bizottság javaslatához képest a képviselőtestület elhatározza hogy a m. kir. államvasutak igazgató ságával a vízvezetéki viz szolgáltatására nézve megkötött szerződést elfodadja azon kikötéssel, hogy a szerződés 3 ponjában a kővetkező modositás illesztessék be: »A vízvezeték vagy annak üzemében beállható zavarok esetén a vízvezeték használhatlanságának idejére az 520 írt. évi vízdíjból ezen időre esö összeget a m. kir. államvasutak igazgatóságának jogában áll levonni, illetve a következő negyedre fizetendő dijból leszámítani.« A képviselőtestület tekintetbe vette azt, hogy az államvasutak közgazdassági érdeket szolgálnak s igy méltányossági szempontból is megengedi, hogy a jelzett szerződés 3-ik pontjába ezen klauzula bevétessék. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. A Jókai kör közgyűlése. — 1899 április 23-án. — Valóságos ünnepi hangulat uralkodott a Jókai kör évi rendes közgyűlésén, melyet azon körülmény idézett elő, hogy dr. Hegedűs Lóránt városunk orsz. képviselője ezen alkalmat használta fel arra, hogy koszorús költőnk Jókai Mór atyjáról Jókai Józsefről lábdobogássa[ tudati a, hogy ő most másért jött e helyre. A szultán megértette őt, mert engedékeny hangon szólalt meg újra : — Murád Ali, látom fegyveres kíséretedet : értem, mi a szándékod velőm. Hatalmadba kerítettél. De tettedet átkom kiséri, Murád Ali, gyalázatod örök időkre beszennyezi nevedet. Ölj meg, most te vagy a hatalmasabb. De vigyázz, én nem vagyok Ibrahim. Utolsó parancsom hozzád csak az, hogy szent fejemet rabszolga keze érinteni ne merje, mott a padisah teste még akkor is szent, a mikor lelke már elhagyta azt. — Padisah, — felelt az aga, — annyi bizonyos, hogy halnod kell, mert már megjelenésünket sohasem fcgnád megbocsátani. Én azonban méltatlan vagyok önkezemmel venni véredet Legyen hóhérod legjobb barátod : A nagyvezér, — s ha az tettét befejezte, ő fog következni, ami halálodat megbosszulandja. S a janicsér had soraiban suttogva terjedt a helyeslés hangja. Essen a nagyvezér Siladhar aga, a kegyencz ! Urát túlélni neki nem szabad. Siladhar aga e pillanatban előlépett al