Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-02-27 / 9. szám

úrhölgyek összes névsora. Minden egyes név mellett három, négy megjegyzés. Minden hölgyről szünóra előtt, szünőra között és sziinora után való észleletem s mindezt csak látnom szabad, de tollba venni nem. Bálkirálynőt is választottam közülök. Ezen név háromszor van aláhúzva és két pont van melléje téve. Se a bálkirálynő nevét, sem a két pont jelentőségét nem magyarázhatom meg. De nemcsak a fiatalságról, hanem a mamákról is szándékom volt megemlékezni. Ez talán nem volna tőlem iudiskretió, ha jegyzeteimnek hasznát vennem, de ezt mar a noblesse obiige tekintetéből sem tehetnem. Mamákat igen, lányokat nem ! Ez volna még esak furcsa háború ! Pedig bálanyát is jelöltem ki közülük. Neve mellett ott van a »Lady patronesse« megjegyzés téve s az öltözék leirva. Ha eszembe jut, mily detektiv szemekkel kisértem folyton a meg nem nevezhető bálanya toilletjét, ékszer s más ez alkalomra szükséges tudnivalókról s mindezen jegyzeteket dobhatom most már a papírkosárba, a Gritf nagytermét kellene elkérném, hogy jól kifújjam mérgemet. Külön jegyzet fekszik előttem az étteremben észleltekről. Itt szinte csak folytatását adhatnám az előbb mondottaknak egy kis téte-a-téte fűszerezéssel, s megtoldva entrefilé bókkal. Ezt közölni bevezetes nélkül, alig volna képzelhető. Dacára azonban ezen nehéz elhatározásomnak, nem tudom megá

1

!ani, hogy ki ne nyilvánítsam, hogy nekem »japán« »baba tündére« »bohócz« »Villám« és »Rokokó« legjobban tetszettek. Ezzel ugyan nem azt mondom, hogy a többi jelmezek nem tetszettek, de hisz van jó, jobb legjobban tetsző dolog. Vagy talán nekem nem szabad izlélésemet elárulni ? Ugy sincs más szabadalom mint ez! Ezzel pedig tartoztam az egészsegemnek. Ritka animóval járták a szünóra előtti táncz műsorát s szünórakor a hagyományos szokáskoz hiven az étterembe vonultak a táncz fáradalmait kipihenni. Itt kezdődött még csak jókedv és fesztelen mulatság. Szünóra után volt aztán a hadd-elbadd. Ilyen souper csárdást még nem ettem. Teljes két oraig járták amúgy csárdás módra. Hulltak ugyan sokan a rendből, mert már nem birták, de azért néhány pár a lovagiasság szabályait megtartotta. Végkimerülésig volt a feltétel és annak egy két pár meg is felelt, Már megint indiskrétiöt követtek el, de mindegy a mi a szivemen van, most már kitárom. Két oly táncosnőt láttam, a souper csárdást járni, mely örök emlékezetemben marad. Gyönyörű két báli alak volt, táncolni meg ugy táncoltak, hogy bámuló közönséget vonzottak maguk köré. Kivált az egyike a táncosnőnek. Két órán járta a csárdást rezgő módra minden fáradság nélkül. A táncosa, ki különben nálunk elösmert bajnok a táncban, már csak ugy lihegett, de a párja még csak akkor kezdett belejönni a táncba. Ezt onnan tudom, mert a két órai folytonos tánc után sajnálta hogy nem tartott még vagy két óráig Reggeli 7 óra volt, midőn Karnevál herceget kimuzsikálták a teremből. Nem bubucsuzott el tőlem csak ugy hivatalosan. A folyosón még egyszer visszafordult és azt súgta a fülembe : Viszontlátásra, az izr. nőegylet bálján ! A társaság ekkor oszladozni kezdett, s a fiatalság még lement az étterembe egy kis pihenőre. Nagy meglepetésükre ott találták már Karnevál herceget hamuval bo ritva, ezen aztán nekitüzesedtek s még csak moit jött a valódi Jattatajrum. Szegeny herceg! Elázott, tragácson vittek a gőzfürdőbe ott aztán elgőzölgött. Friczí. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városában a Schenk találmányában senki sem bízik. Az hirlik, hogy Pápa városában minden ember vizdijas lesz, Az hirlik, hogy a polgármestér akkor árulja el hogy tervez valamit, ha a keze fejét dörzsöli. Az hirlik, hogy a vízvezetéki árkok csak akkor lesznek kivilágítva ha majd a rendőrkapitány ott töri a lábát. (Akkor is a lóláb látszik majd ki. Szt dő.) Az hirlik, hogy a rendőrkapi'ány annyira erélyes, hogy még a fiak keres lovak is haptákba állanak előtte. Az hirlik, hogy a Jelmezestély f-n töb jelmezes hölgy kar-mestert kapott. Az hirlik, hogy a Jelmezestély után reggelen még a kefák is pezsgőt ittak (Kenn dosz !) Az hirlik, hogy a Jelmezes^é'yen a csizmákat sarokba áhították. Az hirlik, hogy a jelmezestélyen minden jelmez volt csak pókháló nem. (Csak reggel íelé öltözött be. Szedő.) Az hirlik, hogy az idei böjtben kevés eljegyzésre, de annál több előlegyzésre van kilátás. Az hirlik, hogy egy helybeli fiatal ember elégtétel helyett elég ételt kért. Az hirlik, hogy Pápán még a kucséber is hitelező. Az hirlik, hogy a tegnapi táncpróbán több felnőtt leány gyermeknek képzelte magát. Az hírük, hogy Pápán van egy fiatal leány, ki sok táncot próbált már. Az hirlik, hogy a katholikus kör hangversenyén a »kis« háznagy nagy házat csinált. Az hirlik, hogy a Jókai Mór ntcai pletykafőnöknő még éjjel is kilógatja a nyelvét, hogy el ne aludjon. Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai dáma negyedben tisztulásra várnak. Az hirlik, hogy a vízvezeték púpos arcán néhány fiatal ember »juxot« játs zott. Az hirlik, hogy a vízvezeték púposa ijedtében agyonrezelte magát. Az hirlik, hogy a Corvin utcai uj füszerkereskedő olyan piszkos, hogy a gőzfürdőbe sem kap jegyet. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője azért nem lenne jó hazajáró lélek, mert mindenüvé szeret járni csak haza nem. (Gemacht.) — Március 15. megünneplése. Városunk közönségét nagyban foglalkoztatja a március 15 iki eseményeknek méltóképen leendő megünneplése. Pápa város ünnepi programmjáröl már megemlékeztünk, ezenkívül a ref. főiskola ifjúsága is emlékünnepre, készülődik az izr. hitközség is megállapította az ünnepségek sorozatát. Az izr. hitközség ez alkalomból 200 frtnt oszt ki a szegények között, az iskolában ünnepélyt íendez, a templomban pedig hálaadó istentisztelet tart. Az ünnepségek részléteit lapunk legközelebbi számában hozzuk. — Személyi hirek. R á c z Sándor szcllőszeti felügyelő a földmivelésügyi ministeriumban kedden és szerdán városunkban időzött szöllőtelepünk megvizsgálása miatt — P a p p Sándor kir. tanfelügyelőnk iskoláink látogatása céljából néhány napot városunkban töltött. — Huszárázrediink köréből. Molnár Ákos ezredes, ezredparancsnok és K o z i n a János őrnagy osztályparancsnok szerdán Székesfehérvárra utaztak, hogy az ottani harcászati gyakorlatokon résztvegyenek. -- Oros z'Árpád és Balogh Zoltán főhadnagyok hosszabb szabadságidejéből visszatértek, és szolgálattételre jelentkeztek. — Értekezlet a vizdij kérdésében. A vidij megállapítása ügyében szerdán értekezlet tartatott a városháza nagytermében Jlfészdros polgár.nester elnöklete alatt, a melyen az áll. vál. tagok nagy szánban vettek részt. A polgármester előadván az értekezlet célját kérte a választmány tagjait, hogy az ügynek a közgyűlés részére leendő minél alaposabb előkészítése végett adják elő a vízdíjak miként leendő megállapítására vonatkozó nézeteit. Miután Csoknyay Károly városi főjegyző ismertette a városi tanács javaslatát, a megjelent választmányi tagok beható tárgyalas alá vették annak ugy általános irányelvét, mint egyes részletkérdéseit. A vízdíjakat fedezendő összeg megállapításánál dr. Kluge Endre, St&ínberger Lipót, Koczka László, Padi István, Barát h^ Ferencz, dr. Antal Géza, dr. LŐWlJ László, dr. Kende Ádám és Wajdits Károly szólaltak fel. A vízdíjak kivetésénél a tanács javaslatával szemben dr. Antal Géza szólt fel először. Szerinte szobaszán szerint nem lehet a vizdijat megállapítani, mert van három szobás lakás, melynek bérjö/edelme 6o—70 frt s van három szobás lakás, mely 300 frt évi bérért van kiadva, nem méltányos tehát, hogy mindkettő ugyanazon vizdijat fizesse. Lakrészek szerint csak fugy lehetne a vizdijat megállapítani, ha egy bizottság az egyes lakásokat felbecsülné tekintettel arra is : be van-e vezetve a viz, vagy nincs ? Legcélszerűbb azonban az adóbevallást fogadni el alapul s ezután állapítani meg a bizonyos százalékot, úgy azonban hogy ne csak a házbér — bár ez első sorban — hanem a többi adóalap után is legyen néhány százalék vizdijképen kivetve. Ugyanily értelemben szólalt fel dr. Kende Ádám is. Barthalos István azt az indítványt terjeszti elő, hogy a szükséglet fele alakrészek után beszedendő járulékokból, a másik fele pedig az egyes adónemek után kiszabandó pótadóval fedeztessék. A szobák szerinti kivetés mellett szólaltak fel többek közt Wajdits Károly, Steinberger Lipót (ki a végleges megállapítás előtt a részletes statisztikai adatok szükségességét hangoztatta, és Sadry*Lajos, ki különösen a földbirtokosoknak földadójuk után való megrovását ellenezte. Az ipari céloki a szükséges viz megállapítása tárgyában. FiScher Adolf és dr. Kende Adám emeltek szót, mig egyéb részletkérdésekhez KrailSZ József N, es Baranya,y Zsigmond szólottak hozzá. Az összes felszólalók kérdeseíre bőséges felvilágosítást adott az elnöklő pol-