Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-12-18 / 51. szám

velői előadásoknál már megszoktunk, nem rontotta a hatást, a dialogok gyorsan köny­nyedén perdültek, s a mi azt a bizonyos „lámpaláz*at illeti, abszolúte nem volt ész­lelhető. Egyik másik szereplőn pedig, bogy töb­bet ne említsek, Paur Ödön ur volt újság­író kollegánkon meglátszott, hogy mint volt benfentes színházi kritikus és régi „ műked­velő", teljesen ismeri a színpad minden tit­kát s azt előnyösen ki is tudja használni. Egyébként is ai 6 érdeme, hógy a különben gyenge vigjátőkocska az „Esernyő" ezimü hatást tudott csinálni a nehezen melegedő publikumra , . . Mellette természetesen első sorban kel­lett volna említenem a főszerepeket játszó hölgyeket Karmos Etelka (Thistledownné) Hanauer Iluska (Milmen Ellen) s Galamb Ilonka (Mary) kik temparamentumos játékuk­kal, mindvégig elegáns mozdulatukkal s dek­lamatiókkal, vonzóvá, kedvessé tudták tenni ezt a kűlömben oly hideg angol vígjátékot. Patay Árpád (Thistledown) s J\agy Vincze (Diggs) kitűnő maszkjukkal s kifogástalan alakításukkal szolgáltak rá a publikum tap­sára. A históriái igazság kedvéért megje­gyezzük, hogy Paur Ödön ur egy szép babér koszorút is kapott .Emlékül Kawlings Ta­másnak 1898. decz. 15.» felirattal. Második előadásul Muray örökifjú „Ví­rágfakadása* került szinre. A czimszerepben Galamb Rózsika k. a. ragadta el finoman kidolgozott alakításával, bájos megjelenésével s temperamentumos játékávai a nézőket. Gyönyörű virágcsokrot kapott. Méltó partnere Tolt Szarka ur mint „Laczi" elegáns és diskrét játékával, de főleg Pencz Mariska kisasszony alakítását külön is ki kell emel­nünk, ki a néni szerepét olyan bámulatosan hűen kreálta, hogy azt jobban nem is kép­zelhetjük. Kiss ur a folyton kitörni készülő nagybácsi szerepében kapott megérdemelt tapsokat; — Siilt Jenőke pedig mint „Ödön" egyszerűen „non plus ultráját" csinálta meg ennek az alaknak, s igazán meg keli dicsérni \ még a betanító mesterét is. Pencz Anna k. a. is kedves jelenség volt a Kati szerepében. Végül a „Szellemdus hölgy" kaczagtató jelenetein mu'atott a közönség, melynek fő­szerepét Hanauer Zoltánné urnő, — a kinek művészetét már megszoktuk volt, — játszotta el bámulatos rutinnal ; s a legne­hezebb jelenéseket is a legtökéletesebb pre­citással oldva meg, kapott is érte még nyílt színen is tapsokat. Barthalos Olga k. a. sikerülten aknázta ki szerepének minden drámai fordulatát egyszóval méltó partnere volt H anauerné úrnőnek, — ez pedig nagy szó. Mikovínyi Jenő ur a lehető legjob­ban megjátszott „Férj" alakítása kitűnően egészité ki az ensemblét. Egyszóval, az est olyan fényesen sike­rült, hoky ehhez hasonlóvá alig emlékezünk, s végtelen örülünk azon, hogy egy pár igazán kitűnő „műkedvelői 1' erőt sikerült segélyével felfedeznünk, a kiknek művészi alakításában azt hisszük, lesz még módunk a tél folyamán gyönyörködni. A nagyközönség is egy igazán kedves est benyomásával tért haza az előadásról, a szereplők és hozzátartozóik pedig a GrifTbe vonultak, csinálni „magnum áldomás"t. A társasvacsorára, mely a .Griff étter­mében volt, a közönség nagyrésze megjelent a hol Harmqs Zoltán mondott felköszöntőt Sült Józsefnére, a műkedvelők toborzójára, a rendezőre és a műkedvelőkre. Aszta'.bontás után a fiatalság tánezra perdült s éjfél után 1 óráig kedélyes hangu­latban maradtak együtt. Az első négyest 14 pár tánczolta. A mulatságon a következő hölgyek vettek részt: Asszonyok : Siilt Józsefné, Hanauer Béláné, Galamb Józsefné, özv. br. Vimpffen Ivánné, Pentz Józsefné (Dáka), Hanauer Zol­tánné, özv. Noszlopy Gyuláné, Végh Istvánné, át. Körös Endréné, Bottka Jenőné, Németh Imréné, özv. Lázár Benőné, Wüest Ferencné, Kertész Jánosné. Székely Istvánné, Török Jánosné, Kuti Lukácsné, özv. Vikár Kál­mánná. Leányok: Barthalos Olga, Fcr^vessy Mariska, Galamb Rózsik*, Galamb Ilona, Pentz nővérek (Dáka), Kis Vilma, Dreihau­sen Mici. Pentz Eliz, Berger Anna, Hanauer Iluska, Sz. Galamb Böske, Noszlopy Emma, Jerffy nővérek (Mezőlak), Vikár Erzsi, Schir­khuber Laura, HÍ rmos nővérek, Wajdits Ilona, Lazányi Róza, Németh Irén, Török Emma. A mult hétről. Érdekes események változatos műsor­ban jellemezték a hét tükrét, mely bő anya­got szolgáltatna a krónika részére, de ez egyszer (lap térszüke miatt. Szerk,) mind­ezekről csak dióhéjba szorítva vagyok kény­telen megemlékezni. Városi kösgyülésünk volt, melyen sok érdekes tárgy volt napirenden, de nagyrészt az lett határozva, hogy jövő közgyűlésen lesz újra továbbítva a határozat. A járdák módosított szabályszerendelete is el lett fo­gadva mely csak arra való lesz, hogy a rendőrkapitány büntetési hatáskörét korlát­lanul érvényesítse. Az uj városrészt is meg­állapítottuk s most már nincs egyéb hátra mint pénz a telkekre és pénz az építkezésre. Szóval pénz, pénz újra pénz szükséges arra, hogy pénzünk legyen. A Jókai kör műkedvelői előadást ren­dezett a színházban. Műkedvelőket kritizálni még a kritizusnak sem szabad s igy króni­kásnak is az a kötelessége «hogy fogd be a szádat*. Erről jut eszembe hogy a mű­kedvelők is befogták akkor a szájukat, mi­kor csókot kellett volna egymásnak oszto­gatni. (A rendező tiltotta meg. Szedő.) ;Az előadásról még azt jegyezhetem fel, hogy ez alkalommal nem volt észrevehető «a kaszt szellem* amennyiben nem voltak ott a szel­lemek, melyek kasztot képeznek (írja ki, hogy csak 4 zsidónő volt jelen. Szedő.) A társasvacsora, mely az előadást kö­vette a Griffben telj esen receptiomentes volt s így ezzel az is van mondva, hogy JJegy­másközt kitűnően mulattak. A táncmulatság rövid idejű volt, de ezt nem a nők, hanem a fiatal emberek rovására kell feljegyezni. Amolyan limonádés tánc volt, ahol nem az érzés, csupán a kötelesség játszta a szerepet. Ezzel aztán az is jelezve van, hogy a gar­dedámok erősen ásítoztak. Annál sikerültebb volt a p. gyimóthi uradalmi bérga/.daságban rendezett vadászat. Minden volt ott. Nagy vadászzsákmány, előkelő társaság, kitűnő étel és ital quantum satis, zene, még pedig győri banda, vidám hangulat, táncz, még egy kis csöndes *is. Herz was verlangst du noch mehr? Ilyen Kelyen nincs is kaszt-szellem, mert nincs ide­jök erre gondolni. A legkedvesebb háziasz­szony, a legelőzékenyebb házigazda körében hajnalig kitűnő hangulatban érezte magát a vadász társaság, mely hölgyekkel is volt keverve. Volna még holmi megyei reudetlensé­gekről s holmi szabadelvüpárti értekezletről megemlékezni való, de jobb lesz erről egy­előre hallgatni, s megvárni, mig az összes helyreigazítások és dementik beérkeznek s csak a tiszta képről b< számolni, ha ugyan lesz ebből tiszta kép. Vederemo ! » Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város kép­viselőtestülete a legutóbbi 'közgyűlésen azt határozta, hogy 30 nap múlva még egyszer fog határozatot hozni, miszerint 15 nap múlva fog határozni. Az hirlik, hogy Pápa városában nemcsak a vízdíjakat, de a vizivókat is meg fogják adóztani. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispán­nak nemsokára nem lesz szüksége a hajtésüre. Az hirlik, hogy Hegedűs nem kérte s mégis bizalmat szavaznak neki (Lex-ex. Szedő.) Az hirlik, hogy a polgármester sokszor félre nézett mikor a rendőr­kapitányi hivatalt megvizsgálta. Az hirlik, hogy a Jókai kör által rendezett műkedvelői előadáson a sze­repben megkívántató csókokat letétbe helyezték. Az hirlik, hogy a Jókai kör által rendezett társasvacsorára felekezeti ho­mály borult. Az hirlik, hogy ? Jókai Mór utcai pletyka főnöknő által rendezett pikniken minden egyes vendégnek korgott a gyomra. Az hirlik, hogy a pletykafőnöknő által rendezett pickniken egy fiatal em­ber lépen ragadt. (Dohánylevet itattak vele, Szedő.) Az hirlik, hogy Kis-Czellben a Ko­rona vendéglőse az udvarán levő trá­gyadombot siratja. Az hirlik, hogy Kis Czellben ay uj kávés csak utánvétellel adja a kávét a vendégeknek. Az hirlik, hogy a vizvezeték pú­posát tegn p este a kávéházban majd­vem nyakon felejtették. Az hirlik, hogy a Corvin utczai uj füszerkereskedő a heringeket a Czinczá­ból halássza ki. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének akkor kezdődik a nap, mikor lámpát gyújtanak. — Személyi hir. Fenyvessy Ferencz megyénk főispánja holnap hosszas tar­tózkodásra Budapestre utazik. — Az alispán cáfolata. Megye­szerte azon hir keringett, hogy Koloss­váry József vármegyénk alispánja ál­lásától megválni készül s a belügymi­nisteriumba megy osztálytanácsosnak. Ezen hirt maga az alispán cáfolta meg a fővárosi lapokban, mint légből kapot­tat és minden alapot nélkillözöttet. — A vármegyei tiszti főügyész le­mondásához. Barcza Kálmán tiszti fő­ügyész lemondásával kapcsolatosan kü­lönböző hirek kerültek napvilágra. Ezek­kel szemben a leghitelesebb forrásból Írhatjuk le magát a tényállást. — Fenyvessy Ferencz főispán installációja

Next

/
Thumbnails
Contents