Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.
1898-12-11 / 50. szám
Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Uj városrészünk érdekében. Városunk képviselőtestülete a holnap megtartandó közgyűlésen városunk fejlődésére és haladására fontos kérdésében hoz döntő határozatot. Egy régi óhajunk megvalósítását látjuk ebben a kérdésben, melyben évek hosszú során át fáradoztunk s most már a teljesedését véljük elérni. A vasút mentén fekvő telkek értékesítéséről lesz szó, mely telkekkel Pápa város hatósága rendelkezik s azok helyét városunk beépítettni szándékszik miáltal egy uj városrészt nyerünk. A telkek mikénti értékesítése fontos tényezőt képez az építkezési kedv fejlesztésére s ezen uj városrésznek minél hamarább való kiépítésére; s ezen körülmény is késztet bennünket most a tizenkettedik órában a képviselőtestület figyelmét ezen fontos kérdésre felhívni. Képviselőtestületünk tagjainak felesleges bizonyítgatnunk, hogy ezen telkek kiépítése városunk fejlődésével és haladásával szorosan összefügg, mindenki tudja ezt, ki városunk közügyeit üsmeri. Régi kerékkötője volt az városunknak, hogy eddig egyáltalában nem rendelkeztünk telkekkel. . Hány üdvös eszmét kellett elejtenünk csupán azért, mert nem állott telek rendelkezésünkre ? Hány közhasznú intézményünk ellenkezik homlokegyenest érdekeinkkel csak azért, mert telekhiányban szenvedtünk ? Mennyi áldozatot kellett már Pápa várasának hozni telekmegvétel kérdésében —csupa kényszerűségből ? Azt hisszük szükségtelen ezen kérdésekre hosszasan válaszolni, hisz ez köztudomásu dolog s átokként nehezedett Pápa városára ezen folytonos hiánylat. De hagyjuk ezt, s térjünk a dolog lényegére. Csak az önérdek, elfogultság és helytelen gondolkozásnak tudhatnók be azt, ha egyáltalában volna valaki ki ellenkezőjét állítaná annak, hogy Pápa városa — de eminenter meg van állapítva minden város — a vasút irányában fejlődhetik s legjobban ezen telkek kiépítésével s helyes rendezésével óhajtjuk is elérni. Ezen tények konstatálása után a képviselőtestületnek kötelessége helyes intézkedésével oda hatni, hogy HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében ezen telkek minél hamarább értékesitessenek és felépítessenek. Ezt az által érheti el, ha nem gördít akadályö kat a telkek értékesítésénél. A városnak — mint ilyennek — ez alkalommal nem lehet célja ezen telkeknél busás jövedelmet húzni, hanem első sorban módot nyújtani illő árban a telkek értékesítésére, mert csak ezáltal tudjuk elérni azt a célt, hogy városink ez irányban terjeszkdejék — illetve népesedjék. Azok az urak, kik oly nagyon felsrofólni igyekeznek a telkek árát, azok homlogyegyenest a a város érdeke ellen tesznek. Nem mondjuk, hogy potom áron legyenek ezen telkek értékesítve, de igenis a legminimubbra szoritassék — azon demarkationalis vonalig, mely a ; város kaszájáig terjed. A város ebből a telkekből ne húzzon hasznot, hanem csak az legyen célja, hogy minél hamarább kapjon reá tulajdonosokat és minél hamarább legyen egy uj városrészünk. Ez a mi né&uüíik, ebben a telkek kérdésében s azt hisszük, hogy az elmondottak után mindazoké is, kik vᣠA kasziros hölgy. Egy kávéházban ősmerkedtem meg vele. Szokásom szerint feketémet szürcsölgettem, mikor hozzám ült. Eleinte közönséges .pinczér leánynak néztem, ki üzlete szempontból mellém telepszik, hogy neki is hozassak valamit. — Hogy ne unatkozzék kedves kisaszszony, hát hozzon magának is egy feketét — szóltam hozzá. — Feketét hozom, de azért nem gondolom, hogy unalmas lenne ön mellett ülni — válaszolt a leány és a kimérő fülkéhez indult, miközben egypárszor visszatekintett. Üres gondolatoktól ment fejjel rontottam czigarettámmal a már ugy is tele füstölt kávéház levegőjét. — Mind a három darabka czukrot szokta kávéjába tenni ? — Igen — válaszolt a leány — legalább ez legyen édes, há az élet keserű. — Különös ellentét, hát édes kávéval ellensúlyozza az élet keserűségét ? Aztán meg egy ily csinos, fiatal leánynak, hogy lehet keserű az élete ? — Gondolja? — Természetesen, Hiszen ön egészséges, csinos és elég műveltnek látszik. Hát mit kíván egyebet ? Meg van a maga udvara bele értem a kávéházi strébereket, kik kegyednek élet-halálra udvarolnak — este. Ne gondolja, hogy gunyképen mondom, hogy este, de ez a tiszta igazság. Mert önök pinezérleányok, bármennyire becsületesek lehetnek, sohasem kapnak nappal, fényes nappal tisztességes társaságot, kik önzetlenül, csupán szórakozás czéljáböl keresnék önöket hogy ugy, mint más lányokkal csevegjenek tréfáljanak, hogy ugy, mint más leányoknak, önöknek is bókoljanak, hódoljanak. De igen este, midőn az ilyen éjjeli kávéházak, mint a milyen ez is, megtellik élvvágyó néppel. Ilyenkor kegyednek is bókolnak, szerelmet vallanak és másnap — eltagadják, hogy ebben a helyiség bent voltak. De igen, maga most azt találja kérdezni tőlem, hogy miért jöttem én ide. Nös hát azért, mert szeretem tanulmányozni ezt, az éjjeli társadalmat. Ugy eltudok lenni egy ilyen helyen, ugy eltudom nézni ezt az utálatos világot. A leány merően bámult reám, szép ovál arczán két könycsepp gördült végig. — De miért lett egyszerre oly komor, helytelenül cselekedtem, hogy ilyeneket beszéltem kegyednek. — Nem, nem ! Maga oly okos dolgokat mondott. Beláttam én is, hogy ez nem élet. Nem fogja nekem elhinai, hogy ha azt mondom önnek, hogy én csak most először vagyok ilyen helyen. — De kéiem, miért nem ? Már az udvariasság sem engedné, hogy szavaiban kételkedjem. — Udvariasság ide, udvariasság oda, Lássa, bebizonyítom magának, * várjo 1 meg záróráig ? — Jó 1 Két fiatal hadnagy nagy lármával rontott be. Leültek egy asztalnál és punchot rendeltek. Laura mert igy hivták a leányt, tette eléjök a párolgó italt. Az egyik tiszt lefogta és nem akarta maga mellől elengedni. Gyakran nézett reám és én. mint ki egy pásztor órának néz elébe, mosolyogtam reá. Közönséges élvre termett leánynak tartottam őt. Singer Mihály és Társai A rahtáron levő összes kész férfi, íiués gyermek ruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések izlé ses és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol éő íranczia gyapjú szövetekből íeltünő olcsón eszközöltettnek A legszolidabb szabó czég Pápán, a megyeházzal szemben.