Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-11-06 / 45. szám

Vili, évfolyam Pápa, Í89S. november 0 IS. szám PÁPAI kO/JJÍW Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre i frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Építkezési szabályrendeletünk. A sok nagyfontosságú és általános érdekű ügy között, mely nálunk még rendezésre vár s amelyekben időközönként lapunk sürgetően hallatja szavát, kétségtelenül egyik legfontosabb minden tekintetben városunk utcáinak rendezés ügye. Értjük a rendezés alatt azt, hogy végre elkészítessék az építési szabályrendelet, a város utcavonalainak jövendő irányát, fekvését szigorúan megszabó városi uj térkép. Nem egyszer követeltük már e munkák mielőbb való keresztülvitelét, az építési, szabályrendelet tervezetén évek hosszú sora óta dolgozgatnak az egy két kivétellel csupa ahhoz mitsem értő emberek s közben ahány ház épül Pápán egy-egy utcában is annyiféle hajlik el annak a tengelye, hogy mindegyik kijebb és kijebb tolja évtizedekkel is az utcaszabályozás lehetőségét. ha csak ugy nem képzeljük azt, hogy egykor tabularasát csinálnak s a leborotvált területen hasogatják majdan ki az uj utcavonalakat. Olykor-olykor tapasztalunk is némi nekibuzdulást a serkentésre. Hire kél. hogy a szabályrendelet nemsokára újra a közgyűlés elé kerül, sőt tényleg már ott feküdt ez a közigazgatási Lucaszéke a gyülésterem zöld asztalán, de egy vagy más ürüggyel megint visszakerült a bizottsághoz az elaborátum, aztán várhatunk megint egy jó hosszú ideig, mig végre a sok sürgetésre elöhozandunk ezzel a dologgal a nyilvánosság előtt, mikor aztán az illetékesek megint ugy tesznek, mintha annak érdemében cselekednének, valójában azonban soha nem történik seiimi lényeges, jobban mondva húzódik ez a dolog ad graecas calendas, ami sehogy sincs rendén való dolog, Igenis, határozottan állítjuk, hogy most midőn városunk a haladás korszakát éli sürgősen követelőleg lép fel ezen ügy aktuálitása ~s ezen körülmény szolgáltat okot is, hogy újfent megsürgessük az utcák rendezése mielőbb való megkezdését, az épitési szabályrendelet és ezzel kapcsolatosan a város utcáink rendezését. De hogyan is haladhat egy város a korral, ha nincs épitési szabályrendelete ? Ha egyebet nem, ugy legalább azt érjük el a szabályrendelettel, hogy arra a polczra emelkedünk, amelyen ma e tekintetben már rendezettebb faluk is állanak. Az építkezés tervszerű lesz, s nem emelkednek majd olyan ötletszerű, minden előzetes terv nélkül való épületek, amelyek egymáson tul akarván tenni, nemcsak magasságban emelkednek lépcsőzetesen egymás fölé, hanem alapjuk is lépcsőzetesen tolakodik előre s csúffá tesz minden utczát, minden kövezetet. Bekövetkezik végre az a boldog korszak, amikor az épületeket nem lehet majd tüledre, majd hozzádra foltozni, sőt még megérhetjük azt is, hogy a közbiztonsági szempont is kellőleg érvényesül és pedig nemcsak az épületek elhelyezésénél, hanem a fedőanyag használatánál is. Ha a szabályrendeletnek csak annyi eredménye lesz is, hogy ezek a széTJüRCZA* és mulatsága közppette : hogy milyen jó is, a mikor nyáron melegen, aranyosan süt a nap. Kondér Feri, az első banda hires prímásának famíliája különösen rajongó élvezettel engedi át a tagjait a legnagyobb czigány-mulatsagnak a sütkérezésnek. Hasznos ,egy família ez nagyon. Egy egész banda kitelik belőle. Az igaz, hogy mikor együtt játszanak, nem valami nagy családias egyetértés tűnik ki a muzsikájukból. A hangszerek megoszlanak köztűk kor és nem-különbség szerint. A nagyapa most is a nagybőgőt foltozza, pedig már most is folt a hátán folt a az a mérges szavú szerszám ; nem birna el még egy nótárius-választást . . . Ugy, mint a prímás felesége, senki sem tudja czifrázni a czimbalmot; daczára annak, hogy a müvész-lélek nem játszik ki most belőle, ahogy a konyhaajtóban (értsd : a konyha, előszoba, fogadó társalgó, hálószoba ajtajában) guggol, eladó lánya szelídeden ölébe hajtván a fejét, melyről villogó fekete hajzuhatag omlik alá. A hajzuhatag hihetetlenül kusza ; örökös lázadó tiltakozás az minden rendbeszedési kísérlet ellen. A hegedűsök, klarinétosok mind kitelnek a Kondér famila nagyszámú süvölvényéből. S ami híjjá még tán van a bandának : az is helyre lesz ütve nemsokára: a legkisebb művész ivadék ott lovagol egy felfordított üstön s egyhuros, tanulóhegedüjén próbálgatja czifrázni a nótát. Azt a nótát, a m ben bene van az egész czigánylélek és czigányélet! az ő egyszerű életfogásuk és szertelen fantáziájuk csapongása. Veszünk rózsám kenyeret, vékony szalonát ; Szarkalábon forgó arany palotát, Piros selyem kendőt hófehér válladra — Ugy megyünk majd rózsám a turi vásárra ! A nóta olyan lágy, oly halk, akár a tücsökczirpelés. De azért a rezidenczia idenyuló kertjében kedvet kap tőle egy tengelicz és elkezdi fújni ő is. A püspök rózsás kertjében sok énekes madár lakik. Gyönyörűség a szép szavukat hallgatni. Selyem, az élet nótás az élet, hej! Azonban a czirpelésbe, madárfütyölésbe egyszerre kongva, döngve, mélyen szól belé a templom öreg óra ütése. Tizenkét hullámverés reszket végig a csillogó levegőn. A czigánygyerek és a madár azért vigan folytatják a hangversenyt tovább : de a nótájukat végkép elnyomja az óraütés után felzúgó mély mogorva harangszó, mintha nem telnék kedve a szép muzsikában. Miért is, hogy az emberek olyan haragos szózatot adnak a harangjaiknak ? A kis kápolnákban még csak Czigány-lakoma. A városka végén tarka társaság van együtt. Egymás melleit laknak az Isten, a püspök, — meg a czigányok. Ott van a templom, a püspöki palota, s ott vannak a czigányputrik is. Diszre c?ifraságra első köztük a püspök palotája, azután jön az Isten háza, azután a czigányvityillók. A püspök azért építette ide a palotáját, mert neki ugy tetszett; élvezni akarta az illatos határ kóbor, szabad levegőjét. A czigányok meg azért, mert nekik csak itt szabad tanyát verni, a város szélén. A jó Isten aztán egyaránt mosolyog mindnyájukra ; jókedvűen melegen, még pedig ugyancsak melegen. A nap az ég légtetején jár : olyan szép piros a képe, mint a legkövérebb baráté, vagy a legszebb czigánylányé. A kidűlt bedűlt viskók népessége, mind kitelepszik a ház elé, sütkőrézni az aranyzáporban. Élvezik azt a gyönyörűséget, a mit a kultúrember nem is ér rá észrevenni a sok dolga és mulatsága közppette : hogy milyen jó is, a mikor nyáron melegen, aranyosan süt a nap. Kondér Feri, az első banda hires prímásának famíliája különösen rajongó élvezettel engedi át a tagjait a legnagyobb czigány-mulatsagnak a sütkérezésnek. Hasznos ,egy família ez nagyon. Egy egész banda kitelik belőle. Az igaz, hogy mikor együtt játszanak, nem valami nagy családias egyetértés tűnik ki a muzsikájukból. A hangszerek megoszlanak köztűk kor és nem-különbség szerint. A nagyapa most is a nagybőgőt foltozza, pedig már most is folt a hátán folt a az a mérges szavú szerszám ; nem birna el még egy nótárius-választást . . . Ugy, mint a prímás felesége, senki sem tudja czifrázni a czimbalmot; daczára annak, hogy a müvész-lélek nem játszik ki most belőle, ahogy a konyhaajtóban (értsd : a konyha, előszoba, fogadó társalgó, hálószoba ajtajában) guggol, eladó lánya szelídeden ölébe hajtván a fejét, melyről villogó fekete hajzuhatag omlik alá. A hajzuhatag hihetetlenül kusza ; örökös lázadó tiltakozás az minden rendbeszedési kísérlet ellen. A hegedűsök, klarinétosok mind kitelnek a Kondér famila nagyszámú süvölvényéből. S ami híjjá még tán van a bandának : az is helyre lesz ütve nemsokára: a legkisebb művész ivadék ott lovagol egy felfordított üstön s egyhuros, tanulóhegedüjén próbálgatja czifrázni a nótát. Azt a nótát, a m ben bene van az egész czigánylélek és czigányélet! az ő egyszerű életfogásuk és szertelen fantáziájuk csapongása. Veszünk rózsám kenyeret, vékony szalonát ; Szarkalábon forgó arany palotát, Piros selyem kendőt hófehér válladra — Ugy megyünk majd rózsám a turi vásárra ! A nóta olyan lágy, oly halk, akár a tücsökczirpelés. De azért a rezidenczia idenyuló kertjében kedvet kap tőle egy tengelicz és elkezdi fújni ő is. A püspök rózsás kertjében sok énekes madár lakik. Gyönyörűség a szép szavukat hallgatni. Selyem, az élet nótás az élet, hej! Azonban a czirpelésbe, madárfütyölésbe egyszerre kongva, döngve, mélyen szól belé a templom öreg óra ütése. Tizenkét hullámverés reszket végig a csillogó levegőn. A czigánygyerek és a madár azért vigan folytatják a hangversenyt tovább : de a nótájukat végkép elnyomja az óraütés után felzúgó mély mogorva harangszó, mintha nem telnék kedve a szép muzsikában. Miért is, hogy az emberek olyan haragos szózatot adnak a harangjaiknak ? A kis kápolnákban még csak Singer Mihály és Társai A tS" A raktáron levő összes kész férfi, fiués gyermek ruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések ízléses és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és tranczia gyapjú szövetekből feltűnő olcsón eszközöltet tnek