Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.
1898-10-09 / 41. szám
Kanizsán már mindenütt van népkonyha s az kitűnő szolgálatokat tesz az illető városok szociális érdekeinek is. Megbízható forrásból nyertünk értesítést, hogy a népkonyha felállítás eszméjét Mészáros Károly városunk érdemes polgármestere is megáévá tette, s ez érdemeen már legközelebb a helybeli nőegyletek intéző köreit értekezletre fogja egybehívni. Már pedig a nőegyletek közremümükődésére is van szükség, már csak azért is, mert hiszen azok majdnem az összes előkelő hölgyeket tagjait közé számítják. Nem hisszük, hogy alkalmas módon ne lehetne a humánizmus legszentebb ügyének őket megnyerni. Mi nem hagyjuk ez eszmét elaludni, hanem sürün fogjuk figyelmeztetni mindazokat, kik vagyoni állásuk és társadalmi befolyásuknál fogva kötelezve vannak arra, hogy a humanitás és a társadalom igazi érdekét szolgálják. Pollatsek Frigyes. A telefon érdekében. Nemrégibben örömmel konstatáltuk, hogy újból mozgalom indult meg városunkban a telefon hálózat berendezése érdekében s hathatós érvekkel bizonyítottuk ennek fontosságátt. Sajnosán vesszük azonban észre, hogy ezen kérdés megvalósításánál újra a régi betegség mutatkozik. A városunkban tapasztalt szükeblüség és közönyösség régi alakjában mutatkozik. Újra a régi dal a közönyről ! Ezen körülmény késztet és teszik kötelességünkké ezek kérdésben szavunkat újra felemelni s fel fogjuk azt emelni mindaddig, mig meg nem győzzük a mi rövidlátó társadalmunkat azon nagy előnyökről és haszonról, a melyet a telefon hálózat behozatalával elérünk. Halljuk hangoztatni, hogy vannak egyesek, kik a telefon behozatala ellen állást foglalnak, azon kijelentéssel, hogy mi szükségünk van nekünk a telefonra ? Nemcsak a saját nézetünk, de a tapasztalat is igazolja, hogy a telefon hálózat berendezése emeli a varost, annak iparát és kereskedelmét. Mi egész határozottsággal állithatjuk, hogy városunk nagy haladást tesz ezzel/mert jövője csak azon városoknak van s lesz, melyek minnél több hálózat révén jutnak összeköttetésbe a világforgalommal. Ha nem is rögtö \ de idővel biztosan : mert nem s/íibad azt várnunk, hogy ily vállalat mindjárt a létesítés után hozza meg a várt eredményt. S hogy ez be fog nálunk is következni, arra elég példát látunk szomszédos városainknál : Györ, Szombathely s. t. b. Városunk telefon hálózat berendezését kiválólag a kereskedők s egyáltalában a pénzvilág független beavatkozása és felkarolása biztosithatná legjobban. Ezek azonban nagyon tartózkodólag viselik magukat, mi nagyon is megnehezíti a terv megvalósi}ásá f. Jelen sorainkat tehát ezekhez, főleg pedig a kereskedőkhöz intézzük. Folyton panaszkodnak nyakra főre, hogy az üzlet pang, az üzleti élet hiánya tapaszj talható. Nos uraim ! ennek Önök az okai, mert nincs Önökben válalkozási szellem, nem iparkodnak a kínálkozó alkalmat megragadni arra, hogy a város haladásával, a kereskedelem is lükte ő erőt nyerjen. Igen szép dolog a takarékosság, de kárhozatos ott az, hol a kilátásba levő nagyobb eredmények rovására történik. Az ily dolgokat elfogatlanul kell megítélni s az elfogulatlan ítélet meggyőzhet mindenkit arról, hogy ezen létesítendő uj intézmény városunk haladására czéloztatik s igy a város minden egyes lakossára bizonyára kötelességet ró. A telefon hálózat berendezésé tervét nem szabad elejtenünk. A kezdetal nyélbeütik. Néha-néha keményen hajbakapnak egy-egy vitás kérdésben. Különösen a próféta adja a szót. Hallanák csak öt, mikor a legkomolyabb arczczal azt mondja : Nem helyeslem Weyler politikáját! . . „Öva in!nm saját érdekében a vaskanczellárt ..." Figyelmeztetem Mac Kinleyt stb . . . Neki a legkülönbözőbb kérdések megoldása, mint pl KioTsan, osztrák válság junelim, német flotta, irkérdés, Kréta, spanyol felkelés, a patagoniai benszülöttek alkotmányválsága stb . . . oly könnyedén esik, mint dr. Újhelyinek egy pert megnyerni. Megjósol minden előrelátható eseményt. — Majd meglátják, én mondtam, Eszterházyt fölmentik, Zolát elitélik. — De ki nem tudta mindezeket előre. ? Látnoki erőt tulajdonit magának és szörnyen méltatlankodik, hogyha nem ismerik el. Ilyenkor keres egy bűnbakot, kin mérgét lehűtse és a szegény Jenő főpinczér kapja meg a megtisztelő titulust: „Sie Esel" — Megjött a német császár. Élénken folyt az asztalnál az eszmecsere. Ép a próféta tette le a garast: „Igen ? Rendező volt ? Ismerjük : Fogadjuk, hogy ordóra speku'ál ! Meglássák, én mondtam megkapja a porosz koronarendet! Ez dr. Újhelyire vonatkozott, ki mint kerületnek, hol a németek császára bevonulását tartotta, egyik oszlopos tagja, rendező tisztséget vállalt az ut egyik részén, s a ki a fogadás lezajlása után diadalmasan mesélte : „Ott álltam a kocsi mellett, láttam őt . . . oly közel álltam, hogy majdnem elgázolt egy császári kerék ..." A próféta közbtszólt oly határozottsággal, olyan ellentmondást nem türö bizonyossággal mintha legalább is a német császárral értekezett volna : No majd meglátják — én mondtam — megkapja az ordót." S mikor látta, hogy nevetnek rajta, simogatta szakálla végét jobb kezével. Ez volt a haragvás jele. Meg kell itt jegyeznem hogy az öreg ur szörnyen haragudott, ha mérgelődött . . . — — — A napokban ismét együtt ült a jótékony társaság. Élénken tárgyaltak. Hogyne ! Fontos napjuk volt, ekkor bontotta fel a társaság két tagja a perselyt. Az egyik törzsasztal tag neve a „Valéni nász" szinlapján „Tsuku" néven fordul elö, a másik egy érdemekben és egy papirkereskedésben megményezés megtörtént s annak megvalósítása érdekében minden lehetőt el kell követnünk. Az eszme egészséges és életrevaló s reméljük, hogy a mozgalom kezdeményezői a körülmények által megkívánt tapintatos eljárás mellett megfogják találni azon helyes utat, mely czélhoz vezet. A mi közös javunk, a mi közös dicsőségünk az a haladás, a melyet Pápa városában élvezünk, s melyet városunk saját jól felfogott érdekében megszakítani nem szabad, még akkor sem, ha az áldozatokat követel, Határozottan állithatjuk, hogy városunkban a telefon hálózat létesítése nem az elérhetetlen óhajok, hanem a megvalósítható tervek körébe tartozik, mihelyt a város és a nagyközönség komolyan óhajtják és erélyesen felkarolják. Azzal mindenkinek tisztába kell lenni, hogy anyagi terhek nélkül ezt létesítem nem lehet, csakhogy ez oly csekély, hogy az ezáltal elérendő eredménynyel szemben* nem is jöhet számításba. A régi közmondás itt beválik, mert aki akarja a czéít, annak akarnia kell az eszközöket is. A várossá való átalakulás a lakosság egyértelmű elhatározásának eredménye. Ez a körülmény reményleni engedi, hogy a polgármester — ki a telefon berendezését sürgető mozgalom élén áll — a lakosság és a társadalom hathatós támogatására tog találni, mely nélkül azon elemeket, a melyek a városias berendezés iránt kellő érzékkel nem bírnak, sem meg, sem pedig legyőzni n^m lehet. Ezért fektetünk rendkívüli súlyt arra, hogy a város érdekeit szivén viselő egyének minél impozánsabb módon nyilatkozzanak ezen kérdésben azon értekezlet alkalmávál, melyet ez ügyben Mészáros Károly polgármesterünk legközelebb összehívni Szándékszik. őszült „bécsi" ur. Azt hiszem, Marokko országból való. Mély áhítattal szemlélték az előkészületeket e fontos aktushoz, mindenki jelen volt, csak derék fiskálisunk helye volt üres. Gazdátlanul hever az e czélra odatett 7 széken 95 újság (egy idő óta ugyanis a „Klondyke-i hirharsona", „Újpesti Társadalmi Lapok" és az „Affenbladed" czimü nálunk közkedveltségü lapokat is elolvassa.) Hol lehet ? Egyik malicziózus tag megjegyezte hogy bizonyosan periratokat tanulmányoz, de senki se hitte el. Nem várták őt, hanem figyeltek Tsuku ur kijelentéseire, mely hangzott ilyeténképen : Jelentem, hogy a persely tartalma egy darab 10 filléres (dr. Györváry büszkén feszitette ki a mellét e szóra), 529 egy krajczáros és 32 gomb. Ahá, most tudom már, miért hiányzanak dr. Újhelyi ruhájáról a legkülönbözőbb helyeken a bádog gombok. De im, Jenő főpinczér tiszlettel jelenti, itt van Újhelyi dr. ügyvéd ur. Jön, szeme villan . . . akarom mondán szeme zavaros, álmos, mint a ki az éjjel nem sokat aludt. Egy diadalmas kiáltás hallszik. A próféta e hang tulajdonosa. Felugrik, balkezével megsimogatja szakála végét, s jobbjával a fiskális gomblyukára mutat. „Na!