Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-08-28 / 35. szám

a leves és még kevésbbé a tésztanemü. A bor rosz és drága ; a sör nagyszerű, litere 30 pfennig, 18 krajczár ; de van sokkal olcsóbb is. Van a városnak igen sok kitűnő jó, kristály tiszta 8 fokos vize ; nyilvános kut nem existál, mert minden házban van vízvezeték, minden emeleten és földszinten. Az egész város canalizálva van, sár sohasincs, mer utak nagyszerűek, kemények mint a kő. Van igen sok aszfalt járda, melyet a háztulajdonosok csináltatnak ; a község nem járul hozzá semmivel. Ép ily jók a sétányok, melyek minden irányban az erdőkben és hegyekben vannak, melyeket a község gondoz, mintaszerű tisztasággal. A fürdővendégek nagyobb része német és osztrák; egy harmada magyar, azután van sok lengyel, román, orosz, de kevés olasz, franczia angol, németalföldi és dán. A német nyelv mellett leggyakoribb a magyar, ugy hogy mindenfelé lehet hallani magyarul beszélni. Alig van más fürdő vendeg itt mint tüdő és gége beteg. Annak daczára hogy itt 25 orvos van, mindnek igen sok a dolga ; valamennyi kocsin jár. A betegek nagyon el vannak foglalva; mert csaknem mind naponként fürdik vagy hideg bedörzsölést kap; azután sóoldatot vagy fenyőillatot inhalál V

2 vagy egy óráig; később a pneumaticus cabinetben 2 óráig sűrített levegőben lélegzik és sokszor délután egy második sóoldat inhalaliót vesz. Délután és estefelé a vendégek kirándulnak a számos ozsona staciókra, hol gyakran meg is vacsoráznak. Mindenki korán fekszik le, ugy hogy tiz óra felé minden csendes. Egy jol szervezett zene naponta kétszer játszik a kurparkban két—két óráig, hol ezen időben a betegek nagy része összegyűlik. Fényes toilettokat, nagy clegantiát ritkán lehet látni, de azért a fiatal nők — sokszor még az idősek is, naponkén 3-szor öltöznek. A legszebb időben is itt mindenki esernyővel jár, mert az eső gyakran hirtelen is bekövetkezik. Esle a város igen jól van gázzal kivilágitva, de a magán épületeken és üzletekben elektrikus lámpák égnek. Annak daczára hogy rövid helyi érdekű vasút jár Freilassingtól Reichenhallon át Berchtesgadenig a forgalom oly élénk mint egy első rangú vasúton 12 vonat megy naponta ide és ugyanannyi vissza és minden vonat mindegyik kocsija tele van emberekkel. Különösen vasárnap igen nagy a tolongás; néhány ezer ember utazik el, és ugyannyian — Talán jobb is lesz ! De mit szól Palinak ? Ugy jött ide, hogy legalább egy hétig marad nálunk és ime harmadnap elutazik! Pedig a férjem, hogy örült magának! Ugy szereti 1 Mit mond neki ? — Legjobb lenne megmondani az igazat ! Azt, hogy szeretem, azt, hogy szeret! Azt, hogy jogom van magához, mert első csókja az enyém volt ! — Az volt! Nem is tagadnám! Ennek a csóknak sokat köszönhetek én! Mert higyje el, hogy ha ez a csók nem ábrándított volna ki a szerelem fiatalságából, azóta bizonyára vétkeztem volna ! Hiszen elvégre én ig fiatal vagyok ! Az én szivemben is vannak ábrándok s a lelkemben szenvedélyek, én is oda tudtam volna magam adni valakinek, akit szivem szerint megszerettem volna, ha nem talált volna mindannyiszor az agyamba ennek a csóknak az emléke. Ennek a csóknak, melyről akkor maga azt hazudta, hogy eljegyzési csók ! Várhattam azután a kedves vőlegényemet ! Gyáván odébb állt. Attól félt, hogy a nyakába varrom magamat! — Nem jól itél meg Etelka! Szerettem magát nagyon, de hogy vehettem volna feleségül: Én, a koldus művésznövendék, aki alig bírtam száraz kenyérre valót is keresni! — Ne mentegesse magát! Senkise vádolja! Egykor sokat szenvedtem, de mostvége. — Elvettem volna ! Miért ment férjhez? — Elvett^volna ? Holott búcsú nélkül jönnek máshonnan ide. Legtöbben kirándulnak Berchtesgadenba és onnan az elragadó szépségű Königssu-ra, vagy a közeli Salzburgba, vagy a Chiemura hol a mesésfényü bajorkirály kastélya mindennap megtekinthető ; mások Münchenbe mennek, vagy még sok más szebbnél-szebb helyekre. De nem csak a természet remekeiből jut Reichenhall vendégeinek, hanem van elég alkalmunk jó színészekben, énekesekben zongora és hegedű művészekben is gyönyörködni. Világhírű művészek tartanak itt elcg sűrűen előadásokat. Augusztus 19-én a bitdapest opera tenoristája Arányi Dezső ur és neje; Hamonn hegedű és Pfeifl'er zongora művész urak közreműködése mellett hangversenyt adott. Természetes, hogy a magyar colonio jelen volt és igen élvezetes estélyben volt részünk. Pápai. A polgári kör mulatsága. — 1898 augusztus 20. — A polgári kőr a hagyományos szokáshoz hiven Szt. István napján a kör kertihelyiségben mulatságot rendezett, mely ugy anyagilag mint erkölcsileg várakozáson felüli sikert aratott. A mulatság délután 2 órakor tekeversennyel vette kezde ét, mely nagy látogatottságnak örvendett s szép jövedelmet hozott a körnek. A kitűzött 3 dijat Varga Rezső dohánygyári tisztviselő nyerte el. A táncmulatság esti 8 órakor vette kezdetét. A lámpionokkal és mécsekkel gyönyörűen kivilágított kertihelyiségbe igen szép társaság gyülekezett s már 9 órakor javában folyt a tánc. A táncmulatság fényes sikerét a városunkban időző tisztikar tömeges résztvételének kell tulajdonítanunk, kik egész estén át a legnagyobb tűzzel és páratlan jókedvvel járták a táncokat, mi határozottan befolyásolta söt mondhatni ez biztosította a táncmulatság érdekét és fényes sikerét. Nemkülömben jól esett látnunk, hogy az uri osztály teljesen beleélte magát a kör mulatság részvételében. utazott el és két évig nem is hallatott magáról ? Csak akkor jött el jelenetet csinálni, mikor már menyasszony voltam ! Hogy miért mentem férjhez ? Mert nem akartam tovább is terhére lenni szegény anyámnak. S mert tiszteltem, becsültem azt a férfit, akinek a neje lettem. — Tisztelet, becsület ! De hol marad a szerelem ? — Szeretem is! — mondta halkan, mintegy maga sem bizva szavai erejében és igazságában. — Engem szeret! S ha én azt mondanám magának, hogy életemnek nincs egyéb vágya, mint a maga bírása ! Hogy eljöttem megmondani, hogy nélkü'e nem birok élni, hogy válljon el, legyen az én édes, kis feleségem . . . Felesége ? — szótagolja az asszony lassan, csendesen. Majd feláll, odalép a férfi mellé s nagy sötét szemét bizalommal, reménynyel ráemelve kérdi : — Akarja hogy a felesége legyek ? A féríl átkarolja a nőt s szomjas ajakkal keresve ajakát,, szemében a diadal kihívó, büszke tekintetével suttogja : — Tudtam én, hogy szeretsz ! Az asszony ajaka már-már marta'ékul esik, mikor hirtelen rátekint a férfira és látja szemében azt a kihivó buja tekintetet. Szilaj mozdulattal tépi ki magát karjából és ettől a tekintettől mint egy visszanőtt láttuk a társegyletek elnökeit Sült Józsefnét és Weber Rezsőnét, ugyszinte társadalmuuk több notabilitását, mely körülmény szinte betudandó a mulatság fényes keretéhez A táncoló párok tulyomó számát illusfrálja azon körülmény, hogy az első négyest 32 pár táncolta, ami a kör mulatságainál ritka számba megy. Szünóra alatt Málies József a kör vendéglőse Ízletes ételek és kitűnő italok kiszolgálásával tüntette ki magái' nemkülömben Füredi és Lhngó zenekara, kik dallamos nótáikkal nagyban emelték a társaság kedély hangulatán. Szünóra után fokozódott a jókedv éí tartott hajnali 3 óráig, amikor a kedves társaság oszlani kezdett. A mulatságon a következő hölgyek vettek részt : Asszonyok : Sült Józsefné, Weber Rezsőné, özv. Marinczer Antalné, Hajnóczky Béláné, Szente Jánosné, Wajdits Károlyné, Kis Tivadarné, özv. Geböck Gyuláné, Kobera Károlyné, Csillag Dezsőné, özv Hajnóczkyné, Kluge Károlyné, Almersdorfer Dezsőne, László Józsefné, Obermayer Józsefné, Nagy Vilmosné, Varga Rezsőné, Lippert Sándorné, Viz Ferenczné, Pakrócz Kalmánné, Rezenka Jánosné, Szili Ignátzné, Boda Györgyné, Boda Istvánné, Döbrössy Imréné, Csik Károlyné, Sclhosser Istvánné, özv. Freiszbergar Józsefné, Turánszky Tádéné, Bódai Zsigmondné, Gaál Gyuláné, Gaál Ernőné (Lajta Újfalu), Winhoffer Jánosné, Csigi Izidorné, Lulconits Pálné, özv, Varga Ferenczné, özv. Murbán Lipótné, Héregi Imréné. Leányok: Hajnóczky Józsa, Wajdits Ilona, Erber tylargit (Komárom), Győrke Margit (Mező Komárom), Kosa Margit, (Budapest), Döbrössy Gizella, Geböck Beita, Frank -Mariska, Freiszberger Paula, Kovács Jolán (Győr), Antal Ilka, Farkas Róza, Nagy Gabriella, Dreisziger nővérek, Varga Anna, Nisszner Olga, Bódái Marinka, Wellner Mariska, Waldai Nina (Tapolcza), Boda nővérek, Hornyák Teréz, (Székesfuhérvár) Bősze Fáni (Petőház), Vincze Hona, Murbán nővérek Szabó Irma (Fóth), Csigi Ilona. Gratulálunk a körnek a fényes sikert aratott a mulatsághoz; de

1 egynyerve önuralmát, reszkető, lázas hangon mondja: — Hazudott, mint akkor ! A szeme v telelett könnyel és mig halkan zokogni kezd, a férfi nézi az arczát, melyen most a könyek nyomán, mintha egyszerre kiütne valami fonnyadtság, valami bágyadt, korán megrémült kifejezés. Nézi, nézi és gépiesen ismétli: — Szeretem, szeretem! Ne legyen gyermek ! Magában pedig elgondolja hogy milyen szamárságot csinált ő most! Még majd el vennie ! No hiszen, js/ép csávába jutott! Brr ! A nö könyein keresztül nézi az ijedt tekintetű férfiarezot, melyre mintha rá lenne , írva, minden gondolata. Majd letörli a könyeit és ugy mondja nyugodtan, harag nélkül: — Menjen, menjen! Ne is lássam többé ! Ezt a mi szerelmünket most temettük el örökre ! Hiába tagadná, én érezem, érezem ! Megijedt, hogy el kell vennie.! Másodszor ijedt meg. Mindakétszer csak birni akart! Most már teljesen ismerem ! Isten önnel ! Nézze, nem is haragszom. Búcsúzóra odanyújtom kezem. Kibékülünk mielőtt örökre elválnánk. Mint a halott fölött az ellenségek. A mult, az ifjúkori álom, az elnémült szenvedély, az elmúlt szerelem fölött . . . Mindaketten elhallgatnak. Több szavuk egyiküknek sincs. Némán, szó nélkül temetik a meghait szerelmet . . . Vértesy.