Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.
1898-08-20 / 34. szám
— Hölgyeim ! Bécsben a legelőkelőbb női divatteremben mint szabásznő működtem s mint ilyen a^talmam volt a legfinomabb izlé-: is kielégíteni. Kérem az igen tisztelt hölgyközönséget minden e szakmába vágó munkával bizalommal hozzám fordulni. Szolid kivitel, finom izlés és olcsó árak. valamint részletfizetésre is. Üzlet Nóbel-féle házban Kossuth Lajos utca, Mély tisztelettel S e 1 i n k ó Józsefné. — Vasúti menetrend. Indulás Pápáról Győr felé : reggel 6 óra 02 p. (vegyes vonat) ; d. c. 10 óra 28 p. (gyorsvonat) d. u. 3 óra 04 p.; éjjel 1 óra 13 p. — Kis-Cell felé: d. u. 12 óra 54 p. ; d, u. 5 óra 31 P* (&y v-) ; es te 7 óra 17 p. ; éjjel 3 óra 48 perckor. — Kis-Cellből indul minden nap, szerda és szombat kivételével, 6 óra 40 p. (vegyes vonat) ; Pápára ér 7 óra 50 perc — Indulás Csorna felé; reggel 5 óra 35 p. d. u. 3. óra 10 perckor. —Eikezés Csorna felől', d. e. 9 óra 25 perckor ; este 8 óra 05 perckor; és minden pénteken és orsz. vásárkor reggel 7 16 perckor. A hódoló diszfolvonulás. Olvasóink közül azokat akik Szt. István napjára a fővárosba ránde'nak, 6gyelmeztetjük aira, hogy Budapestnek j • lenleg a legszebb, legcsodálatosabb látványossága az a körkép, mely az ezredévi hódoió diszfelvonul? st ábrázolja. A művészek egész k»s serege — élén Eisenhut Ferenczczel — közel két évig dolgozott e kép^n, amely ugy történetileg, mint művészetileg remek alkotás. A művészek kitűnősége maga elég garanczia ugyan arra hogy a festmény, amely ezredévi ünnepélyek legnagyobbszelü mozzanatát örökíti meg — bámulatos legyen, de hogy annak becset «kézzelfoghatólag» is k'íejezzük, megemlítjük, hogy jóval többe került százezer forintnál. a festmény a Városligetben (az Andrássy ut torkolatánál) látható egész nap az e»t*. órákban villanyvilágításnál. A kórképen arczképhűséggel láthaló Magyarországnak majdnem" minden nevezetesebb embere, továbbá Kok a banderistdk, is szinte valamennyien, akik a hódoló diszfelvonulásban részt vettek, — tehát a mi véreink is, — arczképhűséggel saját díszöltönyeikben, saját lobogóik alatt : a nézőközönség közé a művészek igen sok országszerte ismert, kedvelt kitűnőség és nevezetesség (hölgyek és urak) arczképeit föstőtték le : lehetetlen, hogy kózü'ünk bárki is aki a fővárosba fölutazik, ezt a festményt meg ne tekintse. A nagyszerű kórkép magyarázására, tájékozásul érdekesnek tartjuk elmondani a következőket: a föladat megörökíteni, lefösteni a hódoló diszfelvonulást egy kepen sokkal nehezebb volt a kivitel pillanatában, semmint felületesen szemlélve a dolgokat hihető volna. Mert a festmény egyik pontjánál elkezdeni a menet ábrázolását, s végig íosteni az egészet ugy, hogy a menet vége «s az eleje más lefestés leendett. S egyáltalában ugy kezdeni a lefóstés munkáját, mint más, például ipari munkát szokás : «az elején* itt itt már jó eleve, kizártnak kellett lennie, mert ha az elejét látjuk a menetnek a testményen előtte, még a történelmi hűségnek megfelelően, de teimeszetsze üleg is — okvetlenül egy jó darab utczának üresnek kelleti; volna maradnia, ami pedig egy egy hasonló festményen, melynek nyüzsgönie, hamzsegnie kell az élet, az akcziö mozgásától, elevenségétől, valóságos képtelenség. Eisenhut tehát az egyetlen lehetséges módját választotta a megföstésnek, és megoldotta a kérdést ugy, hogy képe hiven visszatükrö: az eszmét, aminek kifejezésére a diszfelvonulás törekedett, de azért ráföstötte a képre az egész bandériumot, annak minden jelentős alakját poitrait — hűséggel is ábrázolván. A bandérium föl és elvonulásának legfőbb czélja, legkiemelkedőbb mozzanata kétségkívül a hódolat volt a király elöt:, s a bandérium kígyózó vonalának, hogy u»y mondjuk a legtaúartaimasabb részét, a szivet képezték az országok lobogóinak vivői S ezek között is a legelső, legkiemelkedőbb mozzanatot annak kellett képezni, amint Magyarország zászlójával annak hordozója, Vay Bela báró hódolattal elvonul a király előtt — Vaj mögött — és előtt a többi zászlós urakkal. Ez képezi tehát a festmény magvát, — —• jegeczedési pontját, s e pont körül kellett sorakozniok a többi mozatoknak, amennyire lehetséges volt, a történelmi hűség szem előtt tartásával. A kép legfőbb mozzanata tehát a királyi várpalota udvarán a király előtt történt, amint ott a zászlós urak menete — s előtte, mögötte a többi bandériumok elvonulnak. Minthogy azonban a zászlós urak az égész menetnek jóformán a derekán voltak, a menet elejének, a vezető Perczel Dezsőnek és a mögötte levő vármegyék bandériumának más helyett kellett kijelölni a festményen, — olyant, amely már nincs a várban, minthogy az eleje már akkor onnan levonult. Eisenhut tehát ugy alkotta meg fóstményét. hogy a bandérium azon részét, mely a menet elejét képezte és a várba az emiitett mozzanat kiemelésének nélkülözhetetlenségénél fogva elhelyezhető már nem volt, — a Vérmezőre helyezte vissza, abba az időbe, amikor ott a diszfelvonu'ás már feloszlófélben van, — de azért ott szépen me^fösthető s természetüleg szerves összeíüggésbéhozható magával az ngész milleniumi diszfelvonulással. Egy másik «költöi szabadság», amivel az alkoltó művész elni kénytelen, sőt köteles volt az, hegy mindazon állami katonai és egyházi föméltóségokat, akik részben diszhlntóikban, részben az uj országház kupolástermében, rászben, részben a Mátyástemplomban és előtte vettek részt az egész ünnepélyes aktusban, melynek a diszfeivonulás képezte legkiemelkedőbb mozzanatát, — mint nézőket szerepelteti a királyi várpalota udvarán. Mert bizonnyal nagyon hiányos leendett e festmény, ha ép ezek urak hiányoznak róla fölösmerhető módon, másrészt azután ez lehetett egyetlen módja annak, hogy magyar tág e valódi, leghivatottabb képviselői is ott szerepelhessenek e képen, mely az egész nemzet ünnepét és hódolatát fejezte ki a legékesebb módon. Ugyanebből az eszméből kiindulva, a nézőközönségbe, különösen a a várpalota udvarán, tribünjén és környékén, sok olyan előkelő hölgyet és urat föstöttek le a művészek, a kik mint nézők teljes joggal tekinthetők a magyar közönség képviselőiül, minthogy többnyire jelentős szerepet játszanak a közéletben. Felelős szerkesztő : POLLATSEK FRIGYES. )00000000000000000»0000000000000000 Kohn József \ czementáru-gyára, épitési anyagok raktára g q Iroda : Főtér 252 sz. * P Á P Á N * Gyár; Korona utcza 734 sz. q OOOOOOOOOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOOOOOO Saját gyártmánya. Czement-járdalapok, Czement-zsindely, Márvány mozaik lapok, Lépcsők, Csövek s. t. b. Vállalkozik. Granit-terrazo, Beton munkák, Istálló berendezések, Csatornázások, Zsilipek, Malomgátak, Vizmedenczék, Fürdőkádak, Czement- és mozaik lapokkali kövezések elkészítésére. Raktárt tart esetleg nála megrendelhető Keramit lapok, Kellheimi lapok, Metlachi lapok, Árnyékszék tölcsérek, Kőagyag csöve'r, Kemény toldalékok, Terrakotta szobrok, Virág tartók, Épület diszitmények, Disz téglák, Márvány fürdőkádak, Majolika fürdőkádak, Mozaik fürdőkádak GYÁRI RAKTÁR Portlandczement hordóban és zsákban* Románczement (vízálló mész) hordóban és zsákban*
