Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-08-20 / 34. szám

— Hölgyeim ! Bécsben a legelő­kelőbb női divatteremben mint sza­básznő működtem s mint ilyen a^tal­mam volt a legfinomabb izlé-: is kie­légíteni. Kérem az igen tisztelt hölgy­közönséget minden e szakmába vágó munkával bizalommal hozzám fordulni. Szolid kivitel, finom izlés és olcsó árak. valamint részletfizetésre is. Üzlet Nó­bel-féle házban Kossuth Lajos utca, Mély tisztelettel S e 1 i n k ó Józsefné. — Vasúti menetrend. Indulás Pápáról Győr felé : reggel 6 óra 02 p. (vegyes vo­nat) ; d. c. 10 óra 28 p. (gyorsvonat) d. u. 3 óra 04 p.; éjjel 1 óra 13 p. — Kis-Cell felé: d. u. 12 óra 54 p. ; d, u. 5 óra 31 P* (&y v-) ; es te 7 óra 17 p. ; éjjel 3 óra 48 perckor. — Kis-Cellből indul minden nap, szerda és szombat kivételével, 6 óra 40 p. (vegyes vonat) ; Pápára ér 7 óra 50 perc — Indulás Csorna felé; reggel 5 óra 35 p. d. u. 3. óra 10 perckor. —Eikezés Csorna felől', d. e. 9 óra 25 perckor ; este 8 óra 05 perckor; és minden pénteken és orsz. vásárkor reggel 7 16 perckor. A hódoló diszfolvonulás. Olvasóink közül azokat akik Szt. Ist­ván napjára a fővárosba ránde'nak, 6gyelmeztetjük aira, hogy Budapestnek j • lenleg a legszebb, legcsodálatosabb lát­ványossága az a körkép, mely az ezredévi hódoió diszfelvonul? st ábrázolja. A művészek egész k»s serege — élén Eisenhut Ferenczczel — közel két évig dol­gozott e kép^n, amely ugy történetileg, mint művészetileg remek alkotás. A művészek ki­tűnősége maga elég garanczia ugyan arra hogy a festmény, amely ezredévi ünnepélyek legnagyobbszelü mozzanatát örökíti meg — bámulatos legyen, de hogy annak becset «kézzelfoghatólag» is k'íejezzük, megemlít­jük, hogy jóval többe került százezer forintnál. a festmény a Városligetben (az Andrássy ut torkolatánál) látható egész nap az e»t*. órákban villanyvilágításnál. A kórképen arczképhűséggel láthaló Magyarországnak majdnem" min­den nevezetesebb embere, továbbá Kok a banderistdk, is szinte valamennyien, akik a hódoló diszfelvonulásban részt vettek, — tehát a mi véreink is, — arczképhű­séggel saját díszöltönyeikben, saját lobogóik alatt : a nézőközönség közé a művészek igen sok országszerte ismert, kedvelt kitűnőség és nevezetesség (hölgyek és urak) arczképeit föstőtték le : lehetetlen, hogy kózü'ünk bárki is aki a fővárosba fölutazik, ezt a festményt meg ne tekintse. A nagyszerű kórkép magyarázására, tájékozásul érdekesnek tartjuk elmondani a következőket: a föladat megörökíteni, le­fösteni a hódoló diszfelvonulást egy kepen sokkal nehezebb volt a kivitel pillanatában, semmint felületesen szemlélve a dolgokat hi­hető volna. Mert a festmény egyik pontjá­nál elkezdeni a menet ábrázolását, s végig íosteni az egészet ugy, hogy a menet vége «s az eleje más lefestés leendett. S egyál­talában ugy kezdeni a lefóstés munkáját, mint más, például ipari munkát szokás : «az elején* itt itt már jó eleve, kizártnak kellett lennie, mert ha az elejét látjuk a menetnek a testményen előtte, még a történelmi hű­ségnek megfelelően, de teimeszetsze üleg is — okvetlenül egy jó darab utczának üres­nek kelleti; volna maradnia, ami pedig egy egy hasonló festményen, melynek nyüzsgönie, hamzsegnie kell az élet, az akcziö mozgásá­tól, elevenségétől, valóságos képtelenség. Eisenhut tehát az egyetlen lehetséges módját választotta a megföstésnek, és meg­oldotta a kérdést ugy, hogy képe hiven visszatükrö: az eszmét, aminek kifejezésére a diszfelvonulás törekedett, de azért ráfös­tötte a képre az egész bandériumot, annak minden jelentős alakját poitrait — hűséggel is ábrázolván. A bandérium föl és elvonulásának leg­főbb czélja, legkiemelkedőbb mozzanata két­ségkívül a hódolat volt a király elöt:, s a bandérium kígyózó vonalának, hogy u»y mondjuk a legtaúartaimasabb részét, a szivet képezték az országok lobogóinak vivői S ezek között is a legelső, legkiemelkedőbb mozzanatot annak kellett képezni, amint Ma­gyarország zászlójával annak hordozója, Vay Bela báró hódolattal elvonul a király előtt — Vaj mögött — és előtt a többi zászlós urakkal. Ez képezi tehát a festmény magvát, — —• jegeczedési pontját, s e pont körül kellett sorakozniok a többi mozatoknak, amennyire lehetséges volt, a történelmi hűség szem előtt tartásával. A kép legfőbb mozzanata tehát a ki­rályi várpalota udvarán a király előtt tör­tént, amint ott a zászlós urak menete — s előtte, mögötte a többi bandériumok elvo­nulnak. Minthogy azonban a zászlós urak az égész menetnek jóformán a derekán vol­tak, a menet elejének, a vezető Perczel De­zsőnek és a mögötte levő vármegyék ban­dériumának más helyett kellett kijelölni a festményen, — olyant, amely már nincs a várban, minthogy az eleje már akkor onnan levonult. Eisenhut tehát ugy alkotta meg fóst­ményét. hogy a bandérium azon részét, mely a menet elejét képezte és a várba az emii­tett mozzanat kiemelésének nélkülözhetetlen­ségénél fogva elhelyezhető már nem volt, — a Vérmezőre helyezte vissza, abba az időbe, amikor ott a diszfelvonu'ás már feloszlófél­ben van, — de azért ott szépen me^fösthető s természetüleg szerves összeíüggésbéhozható magával az ngész milleniumi diszfelvonulással. Egy másik «költöi szabadság», amivel az alkoltó művész elni kénytelen, sőt köte­les volt az, hegy mindazon állami katonai és egyházi föméltóségokat, akik részben diszhlntóikban, részben az uj országház ku­polástermében, rászben, részben a Mátyás­templomban és előtte vettek részt az egész ünnepélyes aktusban, melynek a diszfeivo­nulás képezte legkiemelkedőbb mozzanatát, — mint nézőket szerepelteti a királyi vár­palota udvarán. Mert bizonnyal nagyon hiá­nyos leendett e festmény, ha ép ezek urak hiányoznak róla fölösmerhető módon, más­részt azután ez lehetett egyetlen módja an­nak, hogy magyar tág e valódi, leghivatottabb képviselői is ott szerepelhessenek e képen, mely az egész nemzet ünnepét és hódolatát fejezte ki a legékesebb módon. Ugyanebből az eszméből kiindulva, a nézőközönségbe, kü­lönösen a a várpalota udvarán, tribünjén és környékén, sok olyan előkelő hölgyet és urat föstöttek le a művészek, a kik mint nézők teljes joggal tekinthetők a magyar közönség képviselőiül, minthogy többnyire jelentős szerepet játszanak a közéletben. Felelős szerkesztő : POLLATSEK FRIGYES. )00000000000000000»0000000000000000 Kohn József \ czementáru-gyára, épitési anyagok raktára g q Iroda : Főtér 252 sz. * P Á P Á N * Gyár; Korona utcza 734 sz. q OOOOOOOOOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOOOOOO Saját gyártmánya. Czement-járdalapok, Czement-zsindely, Márvány mozaik lapok, Lépcsők, Csövek s. t. b. Vállalkozik. Granit-terrazo, Beton munkák, Istálló berendezések, Csatornázások, Zsilipek, Malomgátak, Vizmedenczék, Fürdőkádak, Czement- és mozaik lapokkali kövezések elkészítésére. Raktárt tart esetleg nála megrendelhető Keramit lapok, Kellheimi lapok, Metlachi lapok, Árnyékszék tölcsérek, Kőagyag csöve'­r, Kemény toldalékok, Terrakotta szobrok, Virág tartók, Épület diszitmények, Disz téglák, Márvány fürdőkádak, Majolika fürdőkádak, Mozaik fürdőkádak GYÁRI RAKTÁR Portlandczement hordóban és zsákban* Románczement (vízálló mész) hordóban és zsákban*

Next

/
Thumbnails
Contents