Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-08-20 / 34. szám

VIII, évfolyam. Pápa, I89§, augusztus 20 34. széni PÁPAI kO/Jj\V Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Épül a polgári leányiskola. A pápai polgári leányiskola tervei a ministeriumba elkészültek. Az árlej­tés is kiíratott már és folyó hó 22-én tartják meg azt a kultuszministeriumban. A terveket nem láttuk, nem is­merjük. A városhoz sem küldötték be azokat, hogy arra nézve az észrevéte­leit megtehesse és igy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a megépí­tendő épületet célszerűségi tekintetek­ből megbirálhatnók. Megnyugszunk a ministerium szak­közegeinek megállapodásaiban, mert akarjuk hinni, hogy mielőtt a tervet a ministernek benyújtották volna, cél­szerűségi, paedagógiai és egészségügyi tekintetekből azokat kellőképen meg­vitatták. A magunk részéről csak egytől félünk, egytől tartunk. Félünk, hogy a ministernek szakközegei nem voltak kellő tekintettel a város jövő fejlődé­sére, az épület nagyságát minden való­színűség szerint nem a jöv % hanem a jelen viszonyoknak megfele'öleg szab­ták ki. Ez volna hibás lépés, ha igy lenne. Mert ne felejtsük el, hogy az apá­cák vezetése alatt álló polgári leány­iskola ideiglenes természetű. A gráczi apácaszerzetben alig van egy-kettő a ki polgári iskolai tanításra is képesítve volna. Egy tanítónőnek elhalálozása vagy áthelyezése a róm. kath. polgári leányiskolái megszüntetését vonhatná maga után. Már pedig ha ezen körül­mény bekövetkeznék, akkor az állami polgári leányiskola olyan népes lesz, hogy a paralel osztályok szervezésének lehetősége is be fog állani. Igy állanak a dolgok és ezért volna nagyon óhajtandó, hogy a ministerium még most az építkezés előtt számolt volna az eshetőségekkel és építtetne a szükségnek megfelelő épületet, ne pe­dig toldozás és foltozással üsse helyre néhány év múlva az elkövetett hibát. Nagyon is fontos kérdésnek tart­juk, hogy polgári leányiskolánk építé­sénél városunk jele ílegi viszonyai fi­gyelembe vétessenek s csakis ezen vi­tális érdek teszi kötelességünkké, hogy jó eleve figyelmeztessük intéző körein­ket azon anomáliára, mely bekövet kezne akkor, ha ezen kulturális intéz­ményünk hübele-balázs módjára épi­tettnék. Teljes tudatában annak, hogy fel­szólalásunk ezen kérdésben nemcsak jogosult, de okadatolt is, elvárjuk in­téző köreinktől, főleg pedig városunk polgármesterétől, hogy az építkezés céljából leküldött közegekkel idejeko­rán érintkezésbe fog lépni s a szük­séges felvilágosításokat ez irányban meg fogja adni. Távol legyen tőlünk azon gondo­lat, hogy ezen felszólalásunkkal aka­dályokat akarnánk gördíteni ezen épít­kezés megkezdésére, sőt mi több a lel­kesedés legnagyobb melegével üdvö­zöljük azon napot, amelyen az első kapavágás lesz megtéve, cie kötelessé­günk volt ezt tenni már azért is, hogy az esetleges orvoslás elmulasztásával ne bennünket érjen a vád. Megszívlelésül írjuk e sorokát s elvárjuk az illetékes közegektől, hogy e fontos kulturális intézményünknél városunk javára minden lehetőt el fog­nak követni. Adja az ég, hogy városunk biztos fejlődésére nézve minden tekintetben funtos és üdvös intézmény mellett az arra hivatott közegeink vállvetve mű­ködjenek közre, mert eaen kulturálus intézményünkkel oly alkotást teremtünk mely alapját képezi városunk szebb jövőjének. f ÉRBSm Luczia esküvője. A kérdés ez volt : menjek-e Luczia es­küvőjére, vagy ne? Már vagy századszor kérdezgetem ezt magamtól és most újra kér­dem itt az utcza közepén. Egyrészt kellemetlen volt reám nézve, hogy a Lucia és Visconti esküvőjén jelen legyek, meg ugy gondoltam, hogy ha nem megyek el, Luczia még azt találja hinni, hogy féltékeny vagyok. Én és féltékeny ! Nem, ez ostobaság ! Tehát .... megyek. De a templom bizonyára telve lesz em­berekkel, aztán meg a czeremónia, Luciának gratulálni és neki is — nem, soha ! Tehát . . . . nem megyek. Kellemetlen állapot ! Leolvasom gomb­jaimról .... Pfuj, ez triviális szokás. Egy­szer igen — egyszer nem, a szerint, ahogy kezdem. Tehát . . . Kihúztam az órámat. Most már, ha kocsiba ülnék is, lekésném a czeremoniáról, tehát egészen nyugodtan me­hetek a kávéházba. Egy kicsit lapozgatok majd az újságokban és aztán megyek Ri­cordiékhoz, hogy a fiatal asszonyi üdvözöl­jem. Hisz szerencsekivánataimba majd egy kis gúnyt is vegyithetek. És Viscontit .... há neki megszoríthatom majd a kezét, egész barátságozan, mintha például ezt mondanám Gratulálok . . . gratulálok! (De szeretném a nyakadat kitekerni). Tehát beléptem, azaz a kávéház bejá­rata felé tartottam, amikor egy igen előke­lően öltözött és simára borotvált arczu fiatal ember előttem elhaladt. Ezt a fiatal embert láttam valahol. Gondolkozni kezdtem. Ugy 1 látszik, hogy ő is gondolkozott. Egy pilla- | natra megállott; ingadozott, hogy megszólit­son-e vagy sem ? — Ki lehet ez ? kérdeztem magamban és keresgélni kezdtem ismerőseim hosszú sorai között. De persze hiába! Milyen rossz is az, hogy ilyen gyönge emlékezőtehetsé­gem van. Öt perez mnlva ott olvasgattam a-ká­véház egyik asztala mellett állva. Ekkor valami lapkeresésben könyöké­vel meglökött. — Oh pardon uram! szólt ő. Felvillantottam és kit láttam? Ugyan­az a fiatal ember volt. — Ön az? Nevetve intettem fejemmel. — Igen csakugyan én vagyok. — Mit keres most ön itt ? — kérdi — Biztosra vettem, hogy ön a Ricordi kisasz­szony esküvőjén van. — Igen, el is akartam menni. Sőt ej Singer Mihály és Társai A raktáron levő összes kész férfi, fiúés gyermek ruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések izlé­sesés elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és íranczia gyapjú szövetekből feltűnő olcsón eszközöltettnek.

Next

/
Thumbnails
Contents