Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-07-31 / 31. szám

kezés után következő fejezetek ismertetik. Ezekből megtudhatni, hogy a theológiának az egészségtan előadójával együtt 6 tanára van és a négy curzuson összesen 19 növen­déke volt. A főgymnásium tanári karát 14 rendes, 1 óraadó tanár s 5 más felekezetű hitoktó képezte. A rendes tanárok ez évben egyrészt a párhuzamos I. osztályok miatt, más részt a tanév folyamán eltávozott rajz­tanár óráinak helyettesítése következtében általában nagy heti óraszámmal működtek ez esztendőben. Az összes 8, illetve 9 osz­tály elvégzett tananyagának kimutatása meg­győz, hogy a tanári kar teljes tudatával hi­vatásának, paedagogiai rátermettségének és széles körű szakismereteinek oldotta meg most nehéz feladatát, a mit főként az bizo­nyít erősen, hogy az ez évben érettségire jelentkezők közül majdnem felét jól érettnek találta a vizsgáló bizottság, 25 érettségire bocsátott ifjú közül, 1 lett jeles, 9 pedig jő, 12 egyszerűen érett. A jelesen érett neve­Rírsch Viktor. Az egyéb statisztikai táblá­zatok szerint az év elején 451 tanuló iratko: zott be az intézetbe és 428 tett év végén vizsgálatot. Vallásra nézve : 239 ev. ref. 36 ág. ev. 59. róm. kath. és 94 irz. járt a fő­gymnásiumba. A tanulók anyanyelvre nézve mind magyarok voltak. Illetőségüket tekintve pedig Pápától és Veszprem megyétől elte­kintve 18 más magyar megyébe tartoznak. A tanulásban tett előmenetelt föltüntető táb­lázat szerint az összes 9 osztályban 41 ta­nuló nyert mindenből jeles osztályzatot és 9G bukott meg. Az iskolai szellemi túlterhelés ezen nap­jaiban jól esik olvasnunk, hogy ezen intézet­ben a testi nevelés gondozására és ápolá­sára annyi figyelmet fordítanak. Valamint kellemesen érint annak a constatálása, hogy a lefolyt tanévben súlyos baj, 4 hagymázos esetet kivéve nem fordultelő. Bárcsak annyira javulnának egészségügyi viszonyaink, hogy állandó rémes vendégünk, ahagymáz teljesen bucsut venne tőlünk. A főiskola taneszközei­nek és gyűjteményeinek gyarapodásáról nyújt kimerítő számadást az értesítő V. szakasza, mely szerint ajándékozás és vétel utján nagy­becsű tudományos művekkel gyarapodott a főiskolai és a főgymnasiumi tanári könyvtár, nem külömben a természettani és természet­rajzi szertárak gyarapítására is elég sokat költ az egyházkerület. Legkevésbbé kielégítő, mondhatni föltűnő e tekintetben az, hogy a történet — philologiai múzeum s régiség tár tárgyainak szaporítása nem áll egyébből mint egyes kisebb pénz vagy emlékérmek aján­dékozáshból, holott nagyobb mérvű évi egy­házkerületi segélylyel több és értékesebb mű­darabokkal gazdagíthatnék a múltban anya­gilag sokkal jobban támogatott muzeumot. A főiskola mind a két ága nagy súlyt helyez arra, hogy növendékeiben az önmun­kásság vágya fölébresztessék, a theologia növendikeinek önképző köre Kis Jószef theol. tanár, az ifjúsági képzőtársulat 'pedig dr. I Kapossy Luczián, fögymn. tanár, buzgó s szakavatott vezetése alatt működik. Az al­gymnásiumi olvasó egylet elnöke: Sebestyén Dávid fögymn. tanár ; a főgymnásium kebe­lében alakult Gyorsíró kör élén dr. Ka­possy Luczián áll, akinek köszönheti első sorban e kör, hogy tagjai közül többen az Orsz. magyar gyorsíró egyesület pályázatai ez évben is diadalt arattak. Grodelc Fe­rencz VIIL 0. t. 1 drb. 10 koronás aranyat és elismerő oklevelet; Schoor Ernő VI. 0. t. elismerő oklevelet és diszmüvet nyert ver­seny pályadíjul. A zene és ének müvelésére alakult főiskolai ének és zenekar munkás, érdemesés kiválóan szakelnöke : Gáty Zol­tán. az ö lankadatlan buzgalmának köszön­hető, hogy az ifjúság ugy az intézet s a város által rendezett márczius 15-iki ünnepségeken valamint az évvégi u. n. örömünnepélyen nagy elismerésre méltó sikerrel működött közre. Ide tartozik, bár más pont alá csatol­ták. a főgymnásiumi ifjúsági segítő egyesület működésének ismertetése is. A hasznos és humánus egyesület vagyona a jelen évben is gyarapodott és sok tanulónak nyújtott fő­leg tankönyvbeli segítséget. Az egyéb segé­lyezések, és a főiskola tanulói segélyezésére szolgáló összes alapítványok jegyzéke után az értesítőt bezárja a jövő tanévre szóló ér­tesítés. Ennek legfontosabb s miket pápaiakat legelső sorban érintő vastag betűs pontjait szóröl-szöra ide iktatjuk: Szept. 1—4 napjain a beiratások tartanak. Első osztályba szept. 1 és 2 nap­jain a helybeliek valláskülönbség nélkül és a vidéki ev. ref. vallásit tanulók ; a beiratkozás többi napjain, a mennyiben hely lessz, vidéki másvallásúak is fel­vétetnek. Az évek rohamosan követték egymást. A kis vendéglő tulajdonosaiból husz év után dúsgazdag szálloda tulajdonos lett. Brazília legnagyobb városában, Rio de Janeiroban a legelökelöbh szálloda volt az övék. Hja ! a munka takarékosság csudát müvei. Huszonöt év alatt kétszázötven ezer dollárt szereztek. Szinte hihetetlen. Pedig a vandergoldok ha­zájában nem ők voltak az utolsók, a kik üres kézzel kezdték s milliókat szereztek. A huszonötév alatt, de nem is kellett ennyi hozzá, rövid pár év leforgása után tel­jesen tönkre mentek a kis- és nagykuti Kuthyak itthon. Az öreg ur búskomorságba esett s megzavarodott elméje. A lapok tele voltak a szomorú esettel. Az öregnek az a szerencsétlen mániája volt, hogy ő Leár-ki­rály ; csakhogy őt nem a lányai, hanem a fiai tették földönfutóvá. Fölszálliíották a Schwartzer-féle intézetbe s ott rövid idő alatt kiszenvedett. A mint az öreg lehunyta a szemét, még el se temették, már megro­hanták a hitelezők az ösi birtokot s nem­sokára megütötték a dobot, hogy hát ki ad többet érte ? A szomszéd pusztai haszonbérlő vette meg az egész dominiumot s a kis- és a nagy­kuti Kuthy család mehetett világgá. Az idő­sebb Kuthy-fiuból kataszteri becslő biztos lett. A kataszter a végzett földesurak utolsó menedéke. A fiatallabbik a vármegyéhez ke­rült utbiztosnak az alispán különös kegyel­méből. Az özvegy pedig hol egyik fiánál, hol a másiknál kuporgott, A jó Isten különös gondviselésének s a család régi jó emberei­nek köszönhette Dani bácsi, hogy ő se szo­rult ki egészen a nyomorúság útjára. Ürese­désbe jött a városnál a mértékhitelesitési hivatalban az ellenőri állás, bedugták oda. Soha se ismerte a mértéket, itt legalább öreg napjaiban megismerkedhetett vele. Ilyen sorsra jutottak a kis- és nagykuti Kuthiak az alatt, mig a legifjabb Kuthy-fiu Amerikában szor­galommal, munkával mesés vagyont szerzett. Huszonöt év, egy negyed század ha­nyatlott a mult idők ködös homályába s egy szép verőfényes tavaszi reggelen egy jól táp­lált, beretvált, csupasz arczu idegen lépett nejével, öt kisebb-nagyobb gyermekével a kis­kút! kastélyba. — Kit méltóztatnak keresni ? Kérdezték a háziszolgák a furcsa for­májú jövevényektől. — Kis- és nagy-kuthi Kuthy Pál, a föl­desurat s családját. Hangzott idegenszerű kiejtéssel a válasz. — Hogyan tetszett mondani, kérem ? Kérdezték a szolgák nagy nyomatékkal mintha nem jól értették volna az idegent. Mire megismételte a különös ur az emiitett nevet, minden szótagot erősen hangsúlyozva. A szolgák a fejüket csóválták. A második osztályba első sorban az itt tanultak vételnek fel, és csak a menyi­ben hely lessz. a más tanintézetből jövök. A III— VIII. osztályokba a felvétel korlátozás nélkül történik. E fölhívás még egyrészt igazolja azt, hogy ref. gymnasiumunk mindesetre buzgó és képzett tanári karának munkája folytán erős fejlődési lendületet nyert, másrészt ag­godalmat kelt bennünk és fájó érzetet a fő­lőtt hogy az alsó két osztályba csak korlátod számban vétetnek föl a növendékek. Vallás különbség nélkül mondhatni, hogy egy idő óla különös bizalommal és szeretettel kere­sik föl a szülők gyermekeik taníttatása végett ezen ősi intézetet nem csak városunkból, hanem még vidékünkről is, — és íme most közülök igen-igen sokan meglesznek fosztva' attól a reménytől, hogy fiaik a colle giumban nyerhessenek kiképeztetést. Nem ismerjük az egyházkerület anyagi viszonyait s tudjuk azt is, hogyha tehetné, 1 fölállítaná a párhuzamos osztályokat; de mégis kérjük a város, a vidék s mindenesetre az intézet érdekeben is, hasson oda minden erejével, hogy ezen jó hírnévnek örvendő s ujolag annyira keresett főgymnasiumának fej­lődését inkább elősegítse, mint megakadá­lyozza. A mult hétről Szomorú világot élünk. Az unalom kor­szaka következett be s ezzel teljes tiszta képet adtam a heti eseményeknek. Ezen ál­lapot nemcsak társadalmi, de közérdekű ese­ményeinket is érintik, A városban, a szőllő­ben, de még a városházán is unatkoznak. Nem mintha nem volna dolog, de én nem képzelem másnak mint unalomnak azt, ha régi bűnökben kotorásznak s nem is a föld­szinten vagy az emeleti helyiségekben, ha­nem a városház padlásán. A gyengébbek kedvéért megmondom hogy a padláson van a mi régi irattárunk, s most unalomból nem csinálnak mást mint a padiáson összehalmozott százéves dolgok­ban böngésznek és tanulmányoznak. Szép egy kis remazurira találtak ott, csupa una­— Itt kérem a nagyságos Rozenzweig Samu uraság lakik. Ez a Rozenzweig ur kas­télya. Tessék hozzá bemenni, majd bejelent­jük. Igen szíves ember az uraság : talán ő fölvilágosítást is adhat. Elég főlvilágositás volt ez. Az idegen férfiú feje bágyadtan hanyat­lott le és sürü, forró könycseppek peregtek le arczán. Mindent tisztán látott maga előtt; csak azt nem tudta, még, hogy hova lettek' a kastély régi lakói. Bent az uj földes urnái , ezt is megtudta. Néhány nap múlva ismét tele wltak^ a lapok a kis- és nagy-kuti Kuthyak nevével. Az Amerikából dúsgazdagon visszatért .kisr' és nagy-kuti Kuthy Lörincz visszavásárolja', az elkótyavetyélt ősi birtokot s jóvá tette a mult hibáit. ( : A kerepesi uti temetőből haza szállí­tották a kis- és nagy-kuti Kuthy Pál főljdi maradványait, hogy az ősi birtokon lévő csa­ládi sírboltban pil senek ; mind a két Kuthy ott hagyta a hivatalt, még a jó Dani bácsi is lemondott a mértékhitelesitésről s a fiuk anyja, a megtürőtt tisztes ősz urnŐ is. visszatért az ősi kastélyba — meghalni. Halála könnyű és csendes volt. Arczán ott ült a megbékülés szelíd kifejezése s a boldog megelégedettség édes mosolya. Visszakerült az ősi birtok, a kis- és nagy-kuti Kuthyak családi fészke ; nyugod­tan halhatott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents