Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.
1898-07-10 / 28. szám
Az ünnep további része az ev. ref. templomban folyt le, a hol a hálaadó istentiszteletet az iskolatársak lelkész tagjainak segédletével Kis Gábor ref. lelkész tartotta. Majd Cseresnyes János kis-keszii lelkész lépett a szószékre s mondotta el az egész közönséget mélyen megható beszédét, melynek magvául Dávid f ll8-ik zsoltárát választotta. Megkapó volt a temetői jelenet az elhalt tanárok sírjának megkoszorúzásakor. Az egybegyűlt tanítványok kegyelete, mely lerótta háláját az élő tanárral szemben kivezette, őket a temető sírhantjai közé,, hogy az ott nyugvó tanároknak a főiskola nagy oszlopos tagjainak sírjára helyzett koszorúkkal áldozzon az elhunytak emlékének. Elzarándokoltak ők Tarczy, Bocsor, Vályi, Szilágyi, Szabó Károly sírjához, hogy a halottak lelki üdveért imát, nekik sirjailfciál köszönetet mondjanak. A gyászbeszédet Széky Aladár dadi lelkész tartotta, — gyönyörű színekkel, megkapó realismussal festve az elhunytak alakját, azok érdemeit. Szinte megelevenedett szavai nyomán az elhunytak kedves alakja s nem egy szemben rezegtek a fájdalom könnyei a régiekről való megemlékezés alatt. Az ünnepély utolsó pontját a Griff szálló nagytermében rendezett fényes társas-ebéd képezte, melyen az iskolatársakon s családtagjaikon kívül, néhány meghívott vendég vett részt. Felköszöntőt mondtak : Cseresnyés János, Antal Gábor püspökre, melyben ezúttal indítványozta, hogy a társaság üdvözlő táviratot küldjön, amit egyhangúan s őrömmel fogadtak el. Kovács Lajos : Tóth Dánielre, a ref. főiskola tanári karára és igazgatójára. Kis Ernő : A találkozó iskolatársakra ürité szellemes beszéd után poharát. IvdnszTcy Jenő: A jelen volt hölgyekre. Széky Aladár : A társaság bátor tagjaira, a házasokra emelte nagy derültség közt poharát. Berzsenyi Gerő : A barátságról mondott verses beszédében fényes tanúságot tett a Berzsenyikben még ma is élő költői vénáról. Tuba János : Gyönyörű beszédében kiemelte e baráti összejövetel fontos mozzanatát a baráti érzelmek nemesítő, boldogító erejét s azon kívánságának adott indítvány formájában kifejezést, hogy a mai összejövetel minden 5-ik évfordulóján, minden további felszólítás nélkül jöjjenek össze, egész családjukkal együtt, örülve újra meg újra a nevet adni ézelmeimnek, csak térdreborultam ágya előtt. Kezét felém nyújtotta, üdvözölten mosolygott. Csókjaimmal halmoztam el a parányi kezeket. Megértette néma szerelmi vallomásomat. Perczek teltek el, mig a csendet görcsös köhögés szakította meg. Csillapító, szert adtam be neki. Ó hálásan nézett rám. — Olyan boldog vagyok, ugy szeretnék élni — rebegé alig halhatóan. — Elni fog Irén, élni fog, én lekőnyörgöm az égből is, mert szeretem — mondám szenvedélyesen. Az orvost háttérbe szorította bennem a szerelem egészen. Kezeit remegő kezeim közé fogtam, éreztem, hogy ütere alig ver. Iszonyúan szenvedtem, éreztem, hogy közel van hozzá a vég s én nem tehetek az enyészet ellen semmit. Közel voltam az őrüléshez. Irén felült ágyában. Átfontam karjaimmal gyönge testét. Ö keblemre hajtotta szép fejét, gyöngéden nézett rám. — Szeretem — sugá, aztán lehunyta szép szemét örökre. viszontlátásnak, megerősítve a baráti frigyet. A társaság ezen indítványt lelkes éljenzéssel fogadta. Tornai Gyula: Az iskolatársak családtagjaira mondott köszöntőt azon humoros megjegyzéssel, hogy a még nőtlen barátok köteleztessenek a legközelebbi összejövetelkor feleségükkel s családdal megjelenni. Dr. Hirsch Vilmos : Az ünnepély helyi rendezője a tőle már megszokott humorral megkezdett s változatos szép fordulatokban, hasonlatokban gazdag beszéddel az összejövetel eszméjének megpenditőjét, az ideálisán gondolkodó Szeglethy Györgyöt köszönté fel. Mányoky Gyula : a főiskolára. Kovács Lajos : szellemes beszédben az egyetlen „németre" dr. Lővingerre mondott köszöntőt, — melyre dr. Lővinger Jakab szép válaszában kifejtette, hogy bár őt a sors osztrák polgárrá tette, magyar érzését, magyar szivét nem tagadja meg s érzi a költő jóslatát hogy „Itt élned, itt halnod kell". Ebéd után még sokáig maradt együtt a társaság s csak a késő délutáni órákban mentek ismét széjjel, egy egész életükben feledhetetlen emlékkel, meggazdagodva. A polgári kör mulatsága. — 1898. julius 3. — A polgári kör vasárnap tartotta kerthelyiségének ünnepélyes megnyitását, tekeversennyel egybekötött táncmulatsággal, mely mulatság ugy anyagilag, mint erkölcsileg, várakozáson felüli eredménnyel végződött. Ezen fényes siker nagyrészt a gyönyörű időnek tudható be, mely utóbbi időben ugyan is gyéren mutatkozott a nyári mulatságokon. A mint jeleztük várakozáson felüli sikert aratott ezen mulatság s mondhatjuk, hogy ily diszes és nagyszámú társaságot még nem láttunk a kör kerthelyiségében, mint ez alkalommal. Ez alkalommal örömmel konstatáljuk, hogy az uri osztály mely a polgári kör mulatságait nem igen szokta látogatni' ez alkalommal kivételt tett s igen szép számban vett részt a mulatságon. Igen jó néven vette a kör elnöksége, hogy Mészáros Károlyné, polgármesterünk neje és Sült Józsefné a nőegylet elnöke is megtisztelték jelenlétükkel a mulatságot és éjfélig ott időztek. Ez talán úttörő lesz a jövőre nézve s már ezentúl a polgári kör mulatságain az uri osztály több nöi tagja is ezek példáját fogja követni. Adja Isten, hogy ugy legyen ! A tekeverseny délután 3 órakor vette kezdetét, mely versenyben számosan vettek részt. A verseny 8 órakor este nyert befejezést a következő eredménnyel: Az első dijat Szeglety József, a második dijat Boldizsár József a harmadik dijat Reidl József nyerte el. A tánczmulatságra 8 óra után kezdett gyülekezni a társaság és már 9 órakor nagy tűzzel és hévvel járta a tánezot a fiatalság Lángó Náczi zenéje mellett. Az első négyest 28 pár tánczolta. Nagy élvezetetet nyújtott a megjelent társaságnak a „Confetti" játék. A mulatság rendezőinek leleményességét tudjuk csak dicsérni, hogy ezen játék rendezésével a kedélyességet és vidám hangulatot a legnagyobb mértékben elősegítette. A „Confetti" dobálás volt a vonzó erő a mulatságnak s tartott mindaddig, mig az kapható volt. Sajnos nagyon hamar elfogyott s a belemelegedett közönségnek nagy nehezére esett, hogy erről a kellemes és szórakoztató mulatságról le kellett mondani. Éjfélkor szünóra tartatott, mely idő alatt a társaság a teritett asztalok mellett fogyasztotta Málics József a kör vendéglőse konyhájából és pinczéjéből kikerült Ízletes étkeket, illetve italokat. Szünóra után fokozódott jókedvvel fogott hozzá a fiatalság a tánezhoz és járta egész hajnali 4 óráig. Tudósítónk a megjelent hölgyek névsorának összeállításánál a következőket jegyezte fel: Asszonyok: Sült Józsefné, Mészáros Károlyné, Wajdits Károlyné, Kis Tivadarné, Karcsay Istvánné, Viz Ferenczné, Hajnóczky Béláné, Iliás Elekné, Szvoboda Venczelné, Szeglethy Józsefné, Grofstik Vilmosné, Tóth Józsefné, Varga Rezsőné, Mácz Józsefné, Szeipt Imréné, Oram Walterné, Brenner Ferenczné, Rácz Gyuláné, Jambrich Sándorné (Csákvár), Bárka Józsefné, Schrantz Józsefné (Jákó), özv. Klára Sándorné, Szokoly Ignáczné, Nagy Vilmosné, Kobera Károlyné, Almersdorfer Dezsőné, Nehmann Gáborné, Kutrovácz Józsefné, Döbrössy Istvánné, Sulyok Antalné, Wellner Józsefné, özv. Jakab Gyuláné, Csík Károlyné, Edelényi Józsefné, Kurcz Gyuláné (Veszprém), Bognár Jánosné, özv. Murbán Lipótné, Tóth Istvánné, Szabó Józsefné, Dóczy Lajosné, özv. Frankné, Heszky Ágostonné, Lukonils Pálné, Rezenka Jánosné, Arányi Józsefné, Pollák Gézáné, Csillag Józsefné, özv. Link Ilermanné, Süle Józsefné, Németh Ignáczné, Markó Jánosné. Leányok : Wajdits Ilona, Erber Margit (Komárom), Hajnóczky Józsa, Kósa Margit (Bpest), Klára Szeréna, Jambrich Margit, Zubek Nelly (A. Tevel) Schrantz Klára (Jákó) Kutrovácz Anna, Frank Mariska, Dreisziger nővérek, Jakab Gizella, Bóday Mariska, Dóczy Jolán, Nehmann Mariska, Horváth Lenke, Nagy Gábriella, Varga Mariska (S-Vásárhely) Wellner Mariska, Sebő Jolán (Szemere) Bikky Róza, Kovács Jolán (Győr), Murbán nővérek, Tóth nővérek, Szabó Mariska, Csillag Katicza, Döbrőssy Gizella, Link nővérek, Süle Mariska, Németh Ida, Tamás Lujza, Markó nővérek, Kády Katicza, Lázár Anna (Sümeg) A mulatság fényes sikeréhez gratulálunk a kör elnökségének és a rendezőségnek. A mult hétről. Valóságos biczikli láz uralkodik néhány hét óta városunkban. Uton-utfélen, kávéházak, vendéglőkben nem szól másról az ének, nfiint a biczikli versenyről, melyet a helybeli kerékpáregylet Kis-Czelltől-Pápáig rendez s melyet ma futnak meg a kerékhajtók. Mielőtt városunk ezen első nagy eseményét megénekelném, kötelességszerüleg elsősorban a hét lefolyt eseményéről a polgári kör nyári mulatságáról kell megemlékeznem. Egy ízben már elázott s ez már egy elhalasztott mulatság volt, ;de annál sikerültebb volt.