Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-06-26 / 26. szám

Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasrnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében A kórház ügye. Tagadhatatlan azon Örvendetes tény, hogy Pápa város elöljárósága erősen igyekszik utóbbi időben pótolni az elmultak hibáit és hatalmasan jut is kivált a város külsejében az emelkedés érvényre; de mindazonáltal kötelességünk figyelmét felhívni azon égető szükségre és pedig arra, hogy : Pápa városának nincs, egy a kor követelményeinek megfelelő kórháza. Hogy egy merész, de talán mégis találós hasonlatot használjunk, meg van már a diszes ruha, ha nem is egészen, van már rajta ékszer is ha nem is sok, de nincs rajta fehérnemű, mi közvetlen a testét boritaná! Egészségünknél drágább kincsünk nincsen és szánandó szegény az, ki e kincsét elveszítette és midőn arra okot és módot adunk, hogy azt embertársunk egészen, vagy részben, vagy csak némileg is visszaszerezhesse, legmagasztosabb és legszigorúbban mindenkit kötelező emberbaráti kötelességet teljesítünk és ezért azután semmi tőlünk telhető áldozattól visszariadni nem szabad. Ezek előrebocsátása után tekintsük át Pápa eddigi helyzetét ezen föfontosságu kérdésben. Az irgalmas rend örök hálára kötelezte városunkat, hogy nagy áldozatok árán díszesen létrehozta és fenn tartja gyógyszertárát és kórházát, hol átlag mindennap 20, majdnem kivétel nélkül szegény beteget lát el nagyon olcsón, hisz orvoslás, gyógyszerelés, étkezés, ágy, kiszolgálás, fűtés és világításért magánosnak 50, a közalapoknak 40 krajczárért számit egy napot. De bármi fényesen is tesz ki magáért ezen magánkórház, mégsem képes pótolni eléggé egy kórház hiányát, ha tekintetbe vesszük azt, hogy ezen kórház csakis férfi betegek számára van berendezve. Hasonlók a viszonyok az izr. hitközség és az egyesek bőkezűségéből fenntartott kórházban is bár még sokkal kisebb méretekben és eszközökkel. Van egy a város költségén fenntartott ápolda, hol megöiegedett és munkaképtelen polgárnak találnak lakást és ellátást. Van még egy ideiglenes női korházunk, de erről jobb ha hallgatunk, mert amióta ezen női kórház épülete át lett adva a dunántnli ev. ref. egyházkerületnek, oly helyiségbe helyeztetett át, melyet mindennek lehet mondani, csak női kórháznak nem. Nem akarunk ujjal mutatni azon szörnyű és kétségbeejtő képekre, mik Pápán, de különösen a falukon szemünk elé tárulnak, miket egy jól szerzett és jól vezetett kórház eltüntetne és a társadalom létrekozásával legnagyobb bűneit róná le szánandó tagjai iránt, mert az adatok megdöbbentők ! Olyan adataink vannak, miket még a legsötétebb Afrikában is bajos volna gyűjteni! Talán a legfőbb oka mindezeknek a közönség iszonyodása a kórházak iránt ; különösen az intelligenczia nagyon tartózkodó. Ezen tartózkodást kell egy kényelmes és modern kórháznak legyőzni. Pedig városunk elég kényelmes helyzetben van arra, hogy itt egy nagyobb szabású és fokozottabb igényeket is kielégítő kórházat alkothasson és fenn is tarthasson. 1 f Magának a városnak körülbelül 15,000 környékének, mely igénybe venné 35,000 lakosa van, vagyis tehát 50,000 ember kórházi ápolást igénylő beteg anyagát kellene ellátnia. Magában a városban van a dohánygyár, a kollégium, a kath. gymnazium, a kerületi betégsegélyző pénztár és többféle egyesület s. t. b. és mindezek tagjai mind eddig, talán a ker. betegsegélyzö pénztárát kivéve nem igen vehették igénybe fc Kéjutazás. Sárközy Gusztáv a harmincsas években volt, szép állást és nagy tekintélyt vivott ki magának. De meg volt hozzá a készültsége és tekintélyét erélye is emelte, mitől ellenségei féltek a legjobban s a mi el is hallgattatá elleneit. Mert a ki ellene támadt, azt ö kíméletlenül keresztül gázolta. Ne állj utamba, volt jelszava, mert önvédelemben agyon taposlak. S. Sárközy Gusztávról, a komoly férfiről senkisem hitte volna, hogy lefegyverezze a szerelem. Egyszerre hirül ment nösiilése. A szép Lenkey Flórát jegyezte el. Jegyese családja mesés gazdag és befolyásos, összeköttetéses uri család volt, de a leány szépsége mindezt felülmulta. És mert a vesékbe senki sem láthatott, hát kimerte volna állítani a rettegett Sárközy Gusztávról, hogy az nem szerelemből, hanem kincsszomjból is nüsül. De hisz olyan gyönyörű, imádásra méltó teremtés és bálványozott szépség volt az ő menyasszonya.— Eljegyzése étán két nappal kinos jelenet foly le Sárközy gárconlakásán. Sokáig dolgozott az éjjel, mert mulatni nem szokott a mi emberünk, s a beverődő napsugár még ágyean találta Gusztávot. Inasa többször is benyitott hozzá, de az ur mélyen aludt és igy lassan kiczamogott a szóbából. Most újra bejött, szándékosan lármát okozva, az ajtót zajjal tette be, S az inas czélját érte. — Hány óra van ? hallatszott a vánkosok közül. — Egy nő van odakün, szólt válasz helyett az inas. — Egy nő ? kiáltá Sárközy roszat sejtve és kiugrott ágyából. — Már másfél órfja, hogy az előszobában helyet foglalt. — Ki lehet az ? kérdezte mintegy önmagától a férfiú olyan hangon, mint a ki már körülbelül tudja is, hogy ki várhat oda künn. Egy - kétszer végig járta a hálószobát, azután megállt inasa előtt, reá szegezte fürkésző tekintetét, mintha a fiu arczából ki akarná olvasni, hogy nem tett-e ez a nő bizalmas közléseket ? De fiu arcza nem árult el egyebet nyugot közönbösségnél. — Bocsásd be a szalonba, mondd, legyen türelemmel, mindjárt elkészülődöm. Az inas betette maga után az ajtót. Sárközy pedig, mint a ki egészen biztos a látogató kiléte felöl, csak egy háló köpenyeget borított magára és egyenesen a szalon felé vette útját. Valóban Emma volt, Emma nyitott és suhant be a szalonba. — Minek köszönhetem ezt a kellemetlenül érintő látogatásodat, kérdezte kurtán, bevezetés nélkül a férfiú s üdvözlet nélkül megállt a nő előtt. A nő szenvedő arczára lázas pir futott: — Talán már meguntad erényeimet, hozzádvaló hűségemet, talán már meguntad az én szerelmemet ? — Felelj, mi czélja látogatásodnak, mely ellenemre van ? — Te nősülni készülsz ? — Jól tudod. — És én? — És te ? — Talán felém sem fordulsz többet ? A férfiú nem felelt. — Ugy ? folytatá a nő, roszul számitasz nagyon roszul. — S miért? — Még kérdezed ? Őt. éve, hogy veled