Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-06-05 / 23. szám

lózatunk, az összegyűlemlett mindennemű trágyáié és piszok kikerül az utcára s nagy gyönyörűségére a lakosságnak és ideneknek végig uszdogál a Kossuth Lajos — Uj utcán végre a Bástya utbához érve a városon kivül befejezi pályafutását. Ez ugyan nincs összefüggésben a Cinca árokkal, de kigözölgés dolgában egy katagóriába sorozható. Valóban szégyenletes állapotok ezek! De térjünk vissza a Cincára ! Hát rendjén való dolog ez ? Hát szabad ezt elnézni a város illetékes hatóságának, hogy ez a nyáron iszonyú szagot terjesztő büzpatak állandóan veszélyeztesse sok ezer ember egészségét, életét ? Nem uraim, tisztelt városi tanács! A város közegészségügye a város életérdeke. Mi most csak arra kérjük városunk polgármesterét — a kiben teljesen meg is bizunk — a város polgárainak nevében, hogy most, midőn a város csatornázási terve készülőben van, ezen bűzös árokra is legyen tekintettel, tegye meg a szükséges előintézkedéseket arra, hogy esetleg jövöre várzsunk fertőzött levegője ne bölcsője legyen a járványos betegségeknek. Kövessenek el mindent arra nézve hogy ezen bűzös árok miazmás kigözölgésétől városunk lakossága megóvassék, hogy mindazon visszás állapotok megszűnjenek, melyek városunk közegészségügyére már molochként nehezednek. Pollatsek Frigyes. Uj szabályrendelet. Mészáros Károly, városunk polgármestere egy uj szabályrendelet tervezetet készített, a ysütő, cukrász és mézeskalácsos ipar gyakorlása tárgyában. A városi tanács tegnapi ülésében ezen szabályrendelettel foglalkozott s kapu előtt állott az ő szivéről esett volna le. Irmáék is haza értek. Az ebédlőn mentek, vagyis inkább osontak keresztül. — Irma, — szólt halkan a mama, — lábujjhegyen járj, hogy apád föl ne ébredjen. Hátra járj te ! Ugyan az Isten szerelméért, ne kopogj. Apád fölébred és lesz akkor nemulass. Nincs az a ballerina, de még pipiske sem, a ki jobban tudná hegyezni a lábaujját, mint a hogy Irma hegyezte a Nemulass szóra. Mert hát ő még mulatni akar a farsangon. Az atléta-bálra a második négyest oda is igérte már valakinek, no meg a kottiliont is, mey a szupé-csárdást is, meg — mindent, de a „mindent" csak gondolatban . . . Irma ilyen édes visszaemlékezések közt tipeget-topog egyik szekrénytől a másikig. Ide a legyezőjét, oda az ékszereit rakosgatja. A lábaujjáról nem feledkezik meg, de meg a pici csacska szájáról és fölkiált hangosan : — Jaj mamám, de soká lesz az athléta-bál. A mama csodás önmérséklettel szörnyedt el. Tekintete fölér egy csatakiáltással de óvatos ajka csak szepegni mer : — Az Isten szent szerelméért Irma ! Apád fölébrnd és akkor lesz csak soká az azt egész terjegelmében elfogadta. A szabályrendelet a legközelebbi közgyűlés napirendjére lesz kitűzve, mely következőkép van fogalmazva. Szabályrendelet a sütő, cukrász és mézeskalácsos ipar gyakorlása tárgyáhan. 1. §. A sütő ípar Pápa város területén csak oly műhelyekben gyakorolható, melyek a hatóságilag megállapított feltételeknek megfelelnek. 2. §. A sütő, czukrász és mézeskalácsos műhely nem szolgálhat sem lakó, sem hálóhelyiségül. A tanoncok és segédek lakó, illetve hálóhelyiségeinek a műhelyektől teljesen elkülönítve kell lenniök. 3. §. A műhely kifogástalan tiszta karban tartandó. 4. §. A feldolgozandó anyagnak, ugy a tisztaság, mint közegészség szempontjából is kifogástalan minőségűnek kell lennie. Ugy a feldolgozandó anyag, mint az árukészlet száraz, szellős és tiszta helyen tartandó. 5. Pápa város területén kenyeret, vagy akármi néven nevezendő süteményt, valamint cukrászati és mézeskalácsos cikkeket, cukorkákat stb. csak annak szabad elárusitásra készítenie, ki arra az ipartörvény s a jelen szabályrendelet értelmében jogosított. 6. §. Az előbbi szakaszokban felsorolt cikkek, csak a bejelentett állandó üzleti helyeken (boltokban műhelyekben) vagy a hatóság által kijelölt helyeken (közpiacokon) árusíthatók. Minden elárusító köteles Üzlethelye (boltja; sátra, vagy állványa) felett cégét kitüntetni. 7. §. Közpiacokon tilos kenyeret, vagy bármiléle süteményt a földre lerakva árulni. A péksütemények, mézes kalácsos és cukorka-készitmények, a mennyiben bolthelyiségeken kivül áruitatnak, szellős és tiszta szövettel letakarandók. 8. §. A sütő felelős a magánosokathlétabál. Soha napján. Tudod apád meghagyta, hogy háromra itthon legyünk. Szerencsére a zsarnok apa fölhasználva az asszonyok távollétét, a kaszinóban kártyázott reggelig. Az imént jött haza ő is, lábujjhegyen osont keresztül az ebédlőn szobájába ő is, azt hivén, hogy az asszonyok, már otthon vannak. Még el sem aludt, mindent áthall az ebédlőből. Csöndesen viseli magát, a gyapjú ára, melyet tegnap kapott az ispántól, eíuszott, pedig ezzel az asszonynak holnap számolnia kell. Mert hát az a nagy férji hatalom, amit az asszony előtt sejtetni engedett, csupán csak bölcs furfang a „gyerek" előtt. Bezzeg négyszemközt ! A zsarnok apa elhatározta, hogy holnap a „gyerek" előtt fog beszámolni a gyapjú árával. Micsoda ? Mégis csak ő az ur a háznál. No persze. És a hatalmas ember a fal felé fordult s nemsokára ugy horkolt, hogy a zsarnok ébredésétől rettegök teljesen megnyugodva vonultak a hálószobába. Természetesen lefekvés előtt még beszélgetnek egy kicsit. A mama kezdi : — Irma ! Te nagyon félvállról beszéltél Jánossal az egész bál alatt, pedig hát... — Jaj mama de olyan csúnya . . . tói sütésre átvett tészta neműek nem tökéletes kisütése, elégetése vagy kiszárítása által okozott károkért. 9. §. A kenyér suly szerint, a péksütemény pedig darabszám szerint árusítandó. 10. §. A felhasználandó tejnek és vajnak tisztának, egészségesnek és frissnek, a lisztnek és burgonyának egészségesnek és tisztának kel lennie. A művajjal készült sütemények ilyenekül megjelölendők. 11. §. üladásra szánt süteményeket cukrászárukat és mézeskalácsokat az egészségre ártalmas festőanyagokkal festeni, valamint nehezítő és más idegen anyagokkal (p. sulypát, timsó stb.), végre ártalmas illatszerekkel (p. 0. nitrobenzol) keverni tilos. Egészségre ártalmas anyagoknak tekintendők : 1. mindazon festőanyagok, melyekben antimon, arzén, baryum, kalcium, chrom, higany, ón, ólom, réz, urán és zink találtatik ; 2. gummiguttó és berberin; 3. mérges kátrány festékek, milyenek : korallin, pikrinsav, dínitrokresol (sáfránysurrogat) márciussárga, aurantia, metanilsárga, orange II., Bismarkbarna, echtbraun, chrysanim, R., dyphenylamin, orange, chrysoidin, Sudan 1., zokék, Kongó, naphtolfekete, és gyapjufekete. A jövőben még mérgeseknek megállapítandó festőanyagokat, Pápa város tanácsa időközönként közzéteszi. 12. §. A sütőnek a fennmaradt süteményt az ismét elárusítótól sem törmelék, sem morzsa alakjában, hanem csupán egészben szabad visszavenni és az ily visszavett süteményt a sütőnek mint Iriss süteményt eladni, vagy uj sütemények előállítására felhasználni nem szabad, hanem az akár sütő, akár pedig az ismételárusító üzletekben csak mint régi sütemény árusítható el. 13. §. Pápa város belterületén, kenyérrel, péksüteménnyel, cukrászati — De ]ó ember —- mondja a mama. — Olyan unalmas . . . — De — de — nagyon jö ember — erősködik újra a mama. — Nem tud dreisrittezni, a csárdásban kétszer is a lábomra hágott, citromsárga keztyüben jött a bálba, oldalt választja a a haját — és miért hívják Jánosnak. A mamának elállt a szava. Ennyi égbekiáltó bün nincs mentség egy tizenhét éves lánnyal szemben. Mivé törpült most eme puritán egyszerűségű ellenvetés, hogy „János jó ember" Mielőtt a mama aludni tért volna, még csak azt merte mondani : — Kíváncsi vagyok, ki lesz hát az a tökéletes ember, a ki neked megtetszik. Irma a második négye-re gondolt, de nem szól semmit. Alig várta, hegy a mama eludjék, a megtépett báli ruha helyett pongyolát ölt magára, beül egy öblös karszékbe és előveszi táncrendet. Tele volt ez irva elejétől végig. Irma formás kis lábait egy zsámolyra rakja és kezeit, melyekben a nyitott táncrend van, az ölébe sülyeszti. S mig fejét kéjes lankadtsággal hajtja le, halkan olvasni kezd: — EIsö csárdás, Nagy János. (Fidonc!)