Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-05-29 / 22. szám

Ferencz a vaáli gazdakör részéről Vasadi Balogh Lajos a veszprémmegyei gazd. egyesület vezetőszemélyzete, Pápa város és vidékének intelligentiája, gazdai és kisbirtokosai legnagyobb számban. "A rendező bizottság : Elnöke Bauer Antal orszgy. képviselő, a rendező ügyvezetője Székely István földm. isk. igazgató ; a biráló bizottság elnöke Ihász Lajos nagybirtokos. A rendező bizottság a kiállítás befejeztével nyomban üdvözlő sürgönyt küldött Dr. Darányi Ignácz földmivesügyi ministemek. Bankett. A kiállításon megjelent közönség nagyrésze annak bezárása után a Griff termébe gyűltek össze bankettre. Pohárköszöntőt mondottak. Ihász Lajos Fenyvessyre, Bauer Antal Székely Istvánra Pápa polgármesterére, a járási főszolgabíróra, a közreműködőkre és gazdákra. Fenyvessy Bauer Antalra a rend. b.z. elnökére, Kolossváry József a szomszédos megyék gazd. egyesületeinek küldötteire. Maró thi László a vasmegyei gazd egyesütet küldötte, a veszprémmegyei gazd. egyesületre. Barthalos István, mezőgazd. ügyek fejlődésére. Lipthai Pál a veszprémmegyei gazd. egyesületre s annak elnökére Reé Jenőre, Baranyai Zsigmond a gazdak összetartására és Ihász Lajosra. Reé Jenő, Pápa v. képv. jelöltjére, dr. Hegedűs Lorántra. Hegedűs Lóránt a jövő magyarorsz. gazdáiért, Peritz József, Kolossváry József alispánra. Mészáros Károly a vendégekre, Ihász Lajos az állattenyésztési felügyelőre. Ihász Lajos Jerffy Adolfra, Jerffy Adolf köszönetet mond Ihász Lajosnak. * * * A fent ismertetek kiállítás és annak sikere buzdítsa gazdakőzönségünket, különösen pedig kisgazdáinkat, állattenyésztésünk fokozott fejlesztésére, annyival inkább is, mivel manapság az okszerűen űzött állattenyésztéstől minden körülmények között szép jövedelmet várhatunk. Fejlesszük állattenyésztésünket válaszszuk meg helyesen és viszonyainknak megfelelően tenyészanyagunkat s azokat a nekik megfelelő gondozásban részesítve, a siker nem maradhat el és csakhamar bekövetkezik. Dicsérő!eg kell ez alkalommal megemlékeznünk Bauer Antal orsz. képviselőről, ki az egész rendezést magára vállalta, Székely István földmives iskola igazgatóról, ki valóban lelke volt a kiállításnak, tiofbok Ede földmives iskola tanárról, ki az állatok elhelyezéséről gondoskodott, nemkülönben a Pápa és vidéke diszes és nagyszámú hölgyközönségről, kik megjelenésük által a kiállítás fényét nagyban befolyásolták. Ezen kiállítás soká emlékezetes lesz a gazdaközönségnek s amely főleg a kisgazdák fejlődésére fölötte épületes volt. A mu11 hétröi Kollegám az »Az hirlik« rovatvezetője mondásával élve a lefolyt héten nagy »Jat~ tatájrum« volt városunkban. Országra, megyére és városra mélyen beható es kiható eseményeknek voltunk szem és füitanui. Ilyen mozgalmas élet mint e héten városunkban volt, ezer évben egyszer vagy talán nem is fordul elő. Ezen események tömkelegében Pápa városa óriássá nőtte ki magát. Megyei küldöttséget láttunk, két bankettet ettünk, programmbeszédet hallottunk s ezt mind egy napon. Ez elég lett volna, de másnap folytatása volt állatkiállitással egybekötött bankett utána pártvacsora megint egy napra, aztán folytatólag négy napig mindig pártértekezlet és étkeziet, befejezésül aztán követválasztás. Mit szólnak hozzá krónikás kollegáim ? Leírni még csak megjárja, de mindezeket keresztül élvezni, ez aztán nagy rekord. El sem hinném, hogy ez lehetséges, ha nem magam lettem volna áz áldozat. Igen kerem ez egy áldozat. Egy héten keresztül enni, inni, tósztokat metermázsa számra lenyelni, utánna marhakíállitásban résztvenni végül pedig kepviselőt egyhangúlag megváUszválasztan-, ezt jó keresztül álmodni, de nem ébren keresztül virrasztani. (Hát miért olyan lump, hogy meg ilyenkor sem fekszik le rendes időben ? Szerk.) Már pedig en igazán virrasztottam. Felve, hogy a krónikási dekorumon csorbát ejtek, ha nem veszek részt minden városunkat rezgésbe és mozgásba hozó eseményeknél, inkább le sem feküdtem, csakhogy absentiát ne kapjak egy helyen sem; mert hát erre meg a rendes helyzetben is finynyás vagyok, hát még akkor, midőn ily rendkívüli dolgok voltak napirenden. Az is igaz, hogy ott voltam mindenütt, de keveset láttam a történtekbői, mert hát rendesen ott egészítettem ki azt, a mit az éjjelből magamtol elvontam. Rendesen szundikáltam, sőt ha a szükség ugy kivanta állva is kultiváltam ezen hiányzó szükségletemet s ennek is tessek betudni, hogy nem referálhatok élethűen absolute semmiről. Szégyenlem bevallani, de hát mit tegyek, inkább ezt teszem, mintsem azt hidjék, hogy nem vegeztem hiven krónikási tisztemet. Már pedig ezt végeztem, mert ott voltam s tudom nagyjából az események egész sorozatát. Hogy nom tudok bővebben referálni, az nem az én hibám, miért tűzik ki az események kezdeteit a reggeli órákra. Meg vagyok róla győződve, hogy ha a rendezők valaha krónikási tisztet viseltek volna, ugy soha sem a reggeli órákat, hanem csakis a délutáni órákra teszik a slágwortokat. No de mindezek dacára egyes dolgokra meg is csak emlékszem. Igy azt is tudom, hogy egy vidéki földbirtokos azért hagyta ott a marhakiállitást, mert előre érezte, hogy nem fogják díjazni. Azt is hallottam, hogy egy nagyon is a bortól lelkesült polgártárs Hegedűs Lorántot, Eötvös Lorántnak nézte. Azt is emiitették, hogy a Griff nagytermében azért volt olyan jó az étel, mert a választók kijelentették, hogy hanem jó ételt kapnak, akkor ellenjelöltet állítanak. Ez aztán hatott. Olyan ízletes ételek lettek feltálalva, hogy 12 libát öt ember fogyasztott el. Arra is emlékszem, hogy a pártvacsorán nem volt zene és mégis schnellpolka taktusban mondták el a tósztokat. Ebből láthatják kérem, hogy nem mindig aludtam. De mig a rossz viccekre is emlékezem, a többek között egy az állatkiállitáson lett mondva. A jury egyik tagja kifogásol egy marhát s erre a tenyésztő azt felelte neki, hogy csináljon jobb marhát. Ez nem ide való vicz ugyan, de csak azért Írtam ie, hogy az a bizonyos ur akinek mondták, ne gondolja, hogy ezt is elaludtam. Akadt ugyan még a hét leíolyása közben több ilyen rossz vicz, de hát nem az én hivatásom ezeket mind elhegedülni, elég volt ezen a héten a hegedülésból, majd reprodukálok belőle az uborka idény alatt akkor még a rosz vicz is újdonságba megy. Egy néhányat eltettem, majd sorra kerül. Most pedig készüljünk a bicykli versenyzők fogadtatására, mert hát ez is bele kerül a pápai krónikába. Nos hát nem vagyunk mi világváros, ha még Budapest is bennünket szemelt ki I

végcélnak ? Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának nagy jövedelmi forrása volna, ha a tósztókra adót vetne ki. Az hirlik, hogy Pápa városának a »Láng« által ejtett régi sebek most kezdenek »Heged«ni. Az hirlik, hogy Pápa városa csak akkor fog táncolni, ha a papa hegedül. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnknek nemcsak papája, de Pápája is van. (Olvastam a Borszem J mkóban. Szedő.) Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk az aszfalt makadám pályán kezdte el a pályáját. Az hirlik, hogy Pápán csak addig vannak polgártársak, mig a képviselőválasztás tart. Az hirlik, hogy Pápa városa ezentúl sokat fog tányérozíli a parlamentben. Az hirlik, hogy Fenyvessy azzal is bebizonyította, hogy szereti a zenét, mert Hegedüst ajánlott a pápaiaknak. (Ezt is olvastam a Borszem Jankóban. Szedő.) Az hirlik, hogy a képviselőválasztás folyama alatt határozottan észre lehetet venni hogy a kvótát emelni fogják, mert az alkotmányos költségeket a legcsekélyebbre redukálták. Az hírlik, hogy a képviselőválasztás folyama alatt akkor gyűlt egybe a legtöbb'választó, ha az értekezlet után étkeziet volt. Az hirlik, hogy egy vidéki kis gazda azért nem tartotta sikerültnek a pápai marhakiállitást, mert nem kapott dijat. Az hirlik, hogy Pápán ezentúl a bankettek alkalmával a só és paprika mellé szóda bikarbonát is mellékelnek. (Minek ? hisz akkor vége se hossza nem lesz a tósztoknak. Szedő.) Az hirlik, hogy a polgármester is jobban szereti, ha városunkat, egy jó ló-ránt-ja, mintha egy vén gebe húzza. Az hirlik, a rendőrkapitány azért jelent meg szürke ruhában a Fenyvessy tiszteletére rendezett társasvacsorán, mert gyászban van. Az hirlik, hogy a rendőrbiz'os már mindenben biztosnak érzi magát, csak az alvásban nem biztos. Az hírlik, hogy a kerékpár távversenyre felállított diadalkapun már több díjazott ment keresztül. Az hírlik, hogy Jókai Móri utezai plet.ykafőnöknő nyelve oda is elér a hová más az orrát sem engedi közeledni. Az hírlik, hogy a Jókai Mór utcai dámanegyedben még be sem vezették a vizet, már is csőrepedés észlelhető. Az hírük, hogy a gyászjelentés és eljegyzési kártya között az a különbség hogy az előbbi parte-cédula az utóbbi parti-cédula. (Ez sem eredeti. Sz ;r \) hirlik, hogy a vizvezeték púposa azért nem jött ki a marhakiállitásra, mert ott fogták volna.